Tízszer nagyobb összegre nyújtották be pályázataikat még az év elején a hulladékgazdálkodási cégek, mint a kompenzációra elkülönített keret összege, pedig azt már menet közben a duplájára, több mint egymilliárd forintra emelte a Vidékfejlesztési Minisztérium. Ráadásul eddig ennek a keretnek a felosztásáról sem döntött a szaktárca (amely az új kormányban a Földművelésügyi Minisztérium nevet viseli). Emiatt több nonprofit hulladékgazdálkodási vállalkozást is csőd fenyeget.

Mint ahogy azt megírtuk, a területet felügyelő Illés Zoltán természet- és környezetvédelemért, valamint vízügyért felelős államtitkár a kormányváltással távozik, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdések pedig ágazati szakemberek szerint V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős államtitkárhoz kerülhetnek.

Ez azt jelenti, hogy V. Németh államtitkársága dönthet majd, hogy melyik cégnek mennyi pénz járhat a keretből. Azt, hogy honnan teremtik elő az igényelt összeget, arról fogalmuk sincs az érintetteknek: a kompenzáció alapjának egy részét ugyanis elvben a hulladéklerakási járulékból fedezték volna, aminek csak a töredéke folyt be tavaly az államkasszába a tervezetthez képest.

Tarthatatlan állapot

„Közel 10 milliárd forintot kell valahonnan átcsoportosítania a kormánynak ahhoz, hogy a hulladékgazdálkodási cégek igényeit kielégítsék, ellenkező esetben azok sorra becsődölhetnek” – véli Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója. A szervezet 2200 település szolgáltatóinak szakmai képviseletét, érdekvédelmét igyekszik ellátni – bár ahogy az igazgató látja – nem sok sikerrel, hiszen már korábban is volt számos javaslatuk, hogy ne a fűnyíró elv alapján vessék ki az adókat, s állapítsák meg a díjakat, de egyetlen felvetésüket sem hallgatták meg.

Döntés előtt: Vihar a szemét körül

Túry Gergely

A rendszer működési nehézségeit jelzi, hogy a keret egy részét a lerakási járulékokból finanszírozták volna. Csakhogy 2013-ban az előirányzott 21 milliárd helyett csupán 6,6 milliárd forint folyt be, és nagyon kétséges, hogy ezek után miképp teljesül az idénre 31 milliárd forintra emelt járulékbevétel. A kompenzációs pályázatra tavaly év végén 524 igény érkezett be, amiből 480 támogatott pályázat. Ezek közül 413 kifejezetten a rezsicsökkentés miatti veszteségek kompenzációja címén érkezett be, az általuk igényelt összeg 14,6 milliárd forint. Eszközök vásárlására, fejlesztésekre mindösszesen 64-en nyújtottak be pályázatot, melyek támogatása összesen csupán 1,6 milliárd forintot tesz ki. Egyetlen önkormányzat sem pályázott tulajdonszerzésre fordítható összegre, míg hárman hulladéklerakó, szelektív gyűjtő létesítésére nyújtottak be pályázatot.

Még a hulladéklerakási járulékot sem tudják fizetni

Mivel képtelen fizetni, a 24 millió forint hulladéklerakási járulék kötelezettségének felfüggesztését kérvényezte Gödöllő önkormányzata, mondta a hvg.hu-nak Gémesi György polgármester, aki szerint csupán addig kértek haladékot, amíg a kompenzációs keretre benyújtott igényüket pozitívan elbírálják, illetve utalják a pénzt. Ez még egy „kisebb” összeg, de például a Zöld Híd Nonprofit Kft. 475 millió forintra nyújtotta be igényét, ami a rendelkezésre álló keret több mint negyede. Igaz, a társulás 106 településen látja el a közszolgáltatást.

Gémesi a Magyar Önkormányzati Szövetség elnökeként értesült arról, hogy a már a kormány profitorientált közműszolgáltatók elleni harcát megelőzően is nonprofitként működő szolgáltatók (olyanok, mint a Zöld Híd) is bajban vannak. Arról pontos információk nem állnak rendelkezésre, hogy mennyien kértek Gödöllőhöz hasonlóan átmeneti mentességet, bár az, hogy tavaly kevesebb mint a harmada folyt be a hulladéklerakási járulék előirányzatának, arra enged következtetni, hogy a 2014-ben duplájára emelkedett járulékot még kevesebb szereplő tudja majd fizetni.

Az európai uniós irányelvekkel szemben

A hulladékgazdálkodás államosítása elsősorban a magáncégeknél verte ki a biztosítékot, mert ebbe nem csak a veszteséges működés volt kódolva, hanem a hulladékkezelőknek is állami vagy önkormányzati többségi tulajdonba kellett kerülniük. Ezt természetesen sokan nem vállalták, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet ugyanakkor nagy bevásárlásokba kezdett. A Remondis után jelenleg az AVE osztrák tulajdonú cég megvásárlásával van elfoglalva, amire a GVH már áldását is adta.

A Csongrád megyei Forráskúton is a magánvállalkozót egy nonprofit cég váltotta, melyet több önkormányzat közösen gründolt, és az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség engedélyét is megszerezte. (Július 1-től csak az OHÜ által kiadott engedéllyel rendelkező szolgáltató végezheti a tevékenységet.) A Négyforrás Kft.-t a négy kistelepülés eredetileg vízközmű-szolgáltatásra hozta létre, de az előírtakhoz képest kevesebb lakost értek volna el, így nem kezdhettek el szolgáltatni, ezért profilt váltva most szemetet szállítanak, egyelőre Forráskúton. Fodor Imre polgármester optimista: nyertek pénzt fejlesztésre, a csökkentett díjak ellenére az idei évben tudják tartani az egyensúlyt, és hogy mit hoz a hatósági árszabás bevezetése, az egyelőre nem ismert. (A Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal most dolgozza fel a szolgáltatók adatait, szeptemberre ígérik az új tarifaképletet.)

A nagyobb, komplex hulladékgazdálkodást végző nonprofit cégek, amelyeket gyakorlatilag uniós beruházásokra építve hoztak létre önkormányzatok, nagyobb bajban vannak. A jelenlegi „rezsicsökkentett” díjakban nincs se az amortizációs, se a rekultivációs alap képzésére elkülönített rész, így sem a géppark idővel aktuálissá váló cseréjére, sem a lerakók rekultivációjára nem képesek tartalékot képezni.

Stiller Ákos

Az Európai Unió bármikor ellenőrizheti a finanszírozott beruházások működését, annak elégtelensége szankciókat vonhat maga után, magyarul visszafizettethetik a támogatásokat. A szolgáltatók szerint a „szennyező fizet” uniós elvével szembemegy a hulladéklerakási járulék szolgáltatókra való terhelése is.

Mindenütt megpróbálnak előre menekülni

A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. és önkormányzatokkal közös leányvállalatai 50 Csongrád megyei település hulladékát gyűjtik össze. A Kht. tavaly hulladéklerakási járulék címen 250 millió forintot fizetett be a központi kasszába, miközben csak Szegeden a háztartások szemétdíja 3300 forinttal csökkent, ami a szolgáltató társaságnak fél év alatt 180 millió forint bevételkiesést jelentett. A cég gazdasági igazgatójának tavalyi nyilatkozatából is az derül ki, hogy mindenütt szorosabbra húzták a nadrágszíjat: a társaságnál 400 közmunkást foglalkoztatnak, s számos olyan beruházást kezdtek (pl. napelemek felszerelése a sándorfalvi válogatóra és komposztálóra), amellyel a saját rezsi csökkenthető. Ennek ellenére nem igazán tudják, hogyan lesznek képesek a működést finanszírozni: a lerakási díj amellett, hogy az idei évtől a duplájára emelkedett, 2015-től tovább nőhet – tonnánkénti 9000 forintra. És emellett még pluszdíjak is bejöttek, mint az általuk is kötelezően fizetendő útdíj.

A szegedi szolgáltató társaság kompenzációs igényéről nincsenek információk, ám például szolgáltatási körébe tartozó Kübekháza adatai szerint a településen tavaly 2,7 millió forintos bevételkiesést okozott a rezsicsökkentés. Az önkormányzat ezt az adatot megküldte a szolgáltatónak, amely a kompenzációs keretre a pályázatot elkészítette. Ha az SZKHT és leányvállalatai méretét nézzük, összességében százmilliós nagyságrendű támogatásra volna igény.

Remény?

Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint más módon is el lehetne jutni a lakossági terhek csökkentéséhez: például kedvezményeket lehetne adni a komposztáló háztartások számára, valamint a szociális területen kellene a rászorulók díjcsökkentéséhez a forrást megkeresni. Azon túlmenően, hogy a gödöllői társaság az Alkotmánybírósághoz panasszal fordult (melyet a taláros testület elvetett), a javaslatokat is elküldte a minisztériumnak, ahonnan nem érkezett válasz.

„Az egész rendszer tele van ellentmondásokkal – véli Nagy György, a Köztisztasági Egyesülés igazgatója –, hiszen a lerakási díjnak elviekben a hulladékcsökkentésre való ösztönzés volna a célja, ám azzal, hogy az állam ebből bevételt irányoz elő, mégis annak a növelése látszik célként. Másfelől azok a lerakók, ahol nincs feldolgozó kapacitás nem is tudják csökkenteni a hulladékot, így ezek számára büntetés a járulék fizetése. Azok a cégek, ahol nagy beruházásokkal létrejöttek a feldolgozók, inkább képesek lennének a járulék befizetésére, hiszen ők csökkenteni tudják a szemetet. Bár a jelenlegi helyzetben az látszódik, teszi hozzá Nagy, hogy ezeknek a drága beruházásoknak fenntartása is költséges. Pont ezért tett javaslatot az egyesülés a járulékok befagyasztására, sikertelenül. A katasztrófavédelem által kijelölt cégek és a most óriásivá duzzadó állami Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szervezet térnyerésének következményeit a jövő majd megmutatja.”

Ennél jóval egyértelműbben fogalmazott Gémesi, aki szerint ha nem változik a jelenlegi struktúra, akkor hulladékgazdálkodás helyett jöhet a szemétszállítás.