Kétpercenként történik hazánkban egy vagyonelleni bűncselekmény, amiből minden hatodik betöréses lopás – hívták fel a figyelmet az elmúlt évek bűnügyi statisztikáinak adataira az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) legújabb, a 2009 és 2013 közötti időszakra vonatkozó kutatásában.

Tavaly a hvg.hu arról számolt be, hogy nagyon nem boldogul a rendőrség a betörőkkel. Legalábbis ez derült ki abból a válaszlevélből, amelyet Pintér Sándor belügyminiszter küldött egy országgyűlési képviselő kérdésére. Utóbbi a tavalyi évre vonatkozó részletes bűnügyi statisztikákat kérte a minisztertől, és válaszként olyan táblázatokat kapott, amelyek segítségével 1998-ig visszamenőleg meg lehet vizsgálni a rendőrségi munka néhány elemét.

Beszélgetés 139 betörővel

Évente mintegy 43 ezer betöréses lopás történik az országban, de ez csak a hatóság tudomására jutó esetek száma. 2009 és 2013 között hullámzóan alakult az összes ismertté vált jogsértések száma, és ennek mintegy 60-70 százalékát teszik ki a vagyon elleni bűntettek. A kutatás készítői Windt Szandra és Barabás Tünde témavezetők irányításával 139 mélyinterjút készítettek hét börtön fogvatartottaival, hogy megtudják, a betörő milyen szempont alapján választ magának célpontot, mi az, ami csábítja a bűntett végrehajtásában, és mi az, ami elriasztja őt terve véghez vitelétől.

Képünk illusztráció

hvg.hu

A megkérdezettek közül 30 tekinthető profinak (akadt, aki 285 bűncselekményt ismert be), 14 elkövető esetében húsz felett volt a bűntettek száma. A kifaggatott fogvatartottakat átlagosan 10 betörésért ítélték el életük során, több mint 50 százalékukat már 18 éves kora előtt. Átlagosan több mint hét évet töltöttek el börtönben.

A vizsgálatban szereplő elítéltek 14 százalékának semmilyen szempontja nem volt a betörés elkövetésében. A bűntett előkészítésében, tervezésében - fontossági sorrendben - a következőket fontolták meg: ne legyenek szemtanúk, ne legyen otthon senki, van-e riasztó, milyen az ingatlan minősége, vannak-e megfigyelő-eszközök, könnyű-e a bejutás (van-e például nyitva hagyott ablak), milyenek a menekülési lehetőségek, és van-e kutya. A válaszadók között voltak olyanok, akik kifejezetten a magas szintű vagyonvédelemmel ellátott helyeket keresték, mondván, ott biztosan nagy értékekre bukkanhatnak.

A betörők által legkedveltebb ingatlantípus az új építésű kertvárosi ingatlan, mert úgy gondolják, ilyenekben élnek az átlagot meghaladó vagyoni helyzetű emberek. Arra lehetne számítani - jegyezték meg a tanulmány készítői -, hogy ezek az épületek a leginkább védettebbek, ugyanakkor az interjúalanyok szerint pont az ellenkezője az igaz. A magas, zárt kerítés, ahelyett, hogy távol tartaná a betörőt, elrejti munkája közben. Probléma az is, hogy az újépítésű ingatlanokba általában műanyag nyílászárókat építenek be, amelyeket olvasztásos technikával nyitnak ki a tettesek.

A második legnépszerűbb betörési célpont a sorház, amit a tanyasi környezetben található ingatlan követ (ide legszívesebb a falvakban élők törnek be.) A bérházak nem tartoztak a kedvelt ingatlanok közé a betörők körében, de azok a tettesek, akik ezekre specializálódtak, profibbak a társaiknál: ügyesen használnak megtévesztő eszközöket, folyosókra kiakasztott táblákat, és találékonyabbak az épületbe bejutásnál. A lakótelepeket azonban a megkérdezett betörők nem igazán szeretik, mert szerintük ott szerényebb jövedelemmel rendelkezők laknak.

Negyedóra alatt végez a betörő

A betörők kedvenc módszere nem változott: továbbra is a feszítés és az ajtó benyomása a leggyakoribb. Az elhagyatott környékeken „előfordulnak a legprimitívebb módszerrel történő elkövetések is, amelyek során a tettesek téglával dobják be az ablakot, vagy egyszerűen berúgják az ajtót, megbontják a födémet, a falat.” Az utóbbiak azonban nagy zajjal járnak, így növelik a lebukás veszélyét. A korábban divatos hengerzártörések száma a technikai fejlesztések miatt visszaesett. A bűntetteket az esetek többségében negyed óra alatt végrehajtják, ekkor a tettenérés esélye minimális. A megkérdezettek 52 százaléka ennyi időn belül végez is.

A Facebookon is terjedt, hogy milyen jelzéseket használnak a betörők

Facebook

Továbbra is sláger a betörőknél a készpénz, az ékszer, a műszaki cikk (mobiltelefon, laptop, fényképezőgép, videokamera), valamint a kisebb lakberendezési tárgyak, esetleg a bankkártyák. Őszi-téli időszakban gyakori az épületek, melléképületek színesfémekből készült eszközeinek – ereszcsatorna, csaptelepek – ellopása. De vidéken lopnak élelmiszert, takarmányt és háziállatot is. A kutatók megjegyezték, az utóbbi években, főként a főváros és Pest megye családi házas övezeteiben, szívesen lopnak nagy értékű autókat úgy, hogy a házban találják meg a kulcsot hozzá.

A bűnözők kezére játszik - és nehezíti a felderítést - az, hogy az áldozatok saját értékeikről nem nagyon rendelkeznek pontos leltárral, a sértettek akaratlanul is megrongálják az elkövetők által hátrahagyott nyomokat, illetve, hogy a bűncselekményeket sokszor későn észlelik, s a tettesekről kevés információ áll rendelkezésre. Tavalyi cikkünkben egy volt rendőr azt mondta, hogy a betörés az egyik legegyszerűbb és leggyorsabb pénzszerzési lehetőség, ráadásul kicsi a lebukás veszélye. A rossz nyomozási eredményesség okát a nagy leterheltségben és a rendőrök motiválatlanságában látta.

Leginkább a „célközönség” csekény vagyonvédelme járul hozzá a betörések sikeréhez. A károk nagy része a sértettek felelőtlenségéből, könnyelműségéből fakad. Az, hogy valaki betörők áldozatává váljon, megelőzhető egy kis odafigyeléssel, és nem kell rá vagyonokat költeni – írták a kutatók. Például hasznos a biztonsági zár felszerelése, és a nyílászárók gondos zárása is. Szintén csökkenti a betörési kedvet, ha a kert átlátható, illetve az OKRI tanulmánya alapján nem árt jóban lenni a szomszédokkal, akiknek alkalomadtán feltűnhet, ha illetéktelenek próbálnak a lakásba bejutni.

Összhangban a korábbi kutatással

Az 1999-2008 közötti időszakra vonatkozó kutatás is azt mutatta,  az ajtó vagy ablak nyitva hagyásával az emberek maguk járulnak hozzá, hogy betörők áldozatává váljanak. Annak ellenére, hogy a betöréses lopások világszerte csökkenő tendenciát mutattak – a biztonsági rendszerek korszerűsödése, a készpénzforgalom csökkenése miatt –, az ügyek felderítése nem mutatott javuló tendenciát.

„A betöréses lopások számának csökkenése nem a rendőrség hatékonyabb munkájának köszönhető, mivel 1999-ben az ismertté vált esetek 78,2 százalékában, 2008-ban pedig 77,7 százalékában maradt ismeretlen az elkövető.” Érdekesnek találták a szakemberek a vizsgált tíz év alatt történt jelentős területi átrendeződést: „Budapest és Pest megye leterheltsége csökkent, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében pedig megnövekedett a betöréses lopások száma. 2008-ban már ezeknek a bűntetteknek a tíz százalékát itt regisztrálták.” Ebben az időszakban megnőtt a kisebb településeken elkövetett lakásbetörések száma. A rendőrkapitánysággal nem rendelkező településeken ez 4,2 százalékról 10,7 százalékra emelkedett. A kutatás szerint tíz év alatt a betörésekkel okozott károk évi 15 milliárd forint feletti összegre rúgtak.