MTI / Mohai Balázs

Mosolyogva állt az újságírók elé szerdán L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, akiről kedden a kamerák előtt derült ki, hogy nincs tisztában annak a törvénymódosító javaslatnak a tartalmával, amelyet ő maga adott be hétfőn a reklámadót szabályozó törvényhez. Az RTL Klub híradójában tehát ma ismét téma volt L. Simon, aki először egy újságírói kérdésre, miszerint ilyen körülmények között alkalmasnak tartja-e magát a feladata ellátására, határozottan azt felelte, hogy alkalmasnak.

A hétfői módosító – amit pénteken szavaznának meg – egyrészt biztosítaná, hogy az RTL Klub már idén biztosan fizessen reklámadót (az eredeti törvény alapján nem kellene neki, a korábbi veszteségei miatt), illetve arról is szólt, hogy aki legalább 25 ezer forintnyi reklámköltést eszközöl (ezek jellemzően kisvállalkozók), és a reklámot közzétevő cég nem fizeti be ezután a reklámadót, annak a hirdető vállalkozónak magának kell adót fizetnie. Ez azt célozná, hogy a Facebookon és a Google-ön közzétett hirdetések után is legyen reklámbevétele az államnak. L. Simon kedden azt állította, hogy az általa benyújtott javaslatnak nincs ilyen eleme, de rövidesen kiderült, hogy ő tudta rosszul. Szerdán aztán a törvényalkotási bizottság ülésén átírták a javaslatot, eszerint annak a vállalatnak kell csak reklámadót fizetnie ahelyett a médium helyett, amelyik ezt nem teszi meg, amely 2,5 millió forintnál többet költ.

L. Simont arról az ügyről is kérdezték, amelyet a Népszabadság szellőztetett meg szerdán, vagyis hogy közvetlen munkatársaihoz köthető cégeket hívott meg egy 9,4 millió forintos kommunikációs tenderre a fideszes politikus. A megbízást elnyerő Shortcut Communications Kft. ügyvezetője és résztulajdonosa például Kisfalvi Gábor, L. Simon kabinetfőnöke, Hornyák Tibor egykori üzlettársa.

Az államtitkár az RTL Klub kamerája előtt azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy ez így van a legnagyobb rendben, meghívásos közbeszerzésnél szerinte olyan vállalkozókat érdemes meghívni, akiket ismer és a munkájában megbízik, nem pedig felütni a szaknévsort, és ismeretlen vállalkozásokat keresni. Szerinte mindenki ezt teszi, amikor a konyháját szeretné kicsempéztetni. A nyílt közbeszerzési eljárás szerinte emiatt nem is jó, mert csak bonyolítja a dolgokat.