Az alapítvány fennállásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Lengyel Szabolcs, a kuratórium elnöke elmondta, a szervezet a magyarságért végzett kiemelkedő teljesítményéért díjazta a sorrendben huszadik Tőkés-díjjal a Marosvásárhelyen élő Tófalvi Zoltánt.

Az elismerést eddig olyan ismert művészek, egyházi és világi személyek kapták meg, mint Sára Sándor operatőr-filmrendező, Tempfli József római katolikus püspök, Szörényi Levente zeneszerző, Nemeskürty István és Szabó Magda író, Makovecz Imre építész, vagy Orbán Viktor miniszterelnök - idézte fel Lengyel Szabolcs.

A Tőkés László református püspök nevét viselő alapítvány a rendszerváltáskor alakult, célja, hogy elismerje azok munkáját, akik sokat tettek a nemzet megmaradásáért.

A vasárnapi ünnepi istentisztelettel egybekötött díjátadón Tőkés László szentbeszédében kifejtette, csak a szeretet segíthet az Erdélyben élő, egyénileg vagy közösségileg sokszor már teljesen kilátástalan helyzetben lévő magyarok túlélésében és felemelkedésében.

"Erre a szeretetre kell bíznunk magunkat, hiszen nem a szép lelkek üdvösségét jelenti csupán az élő hit, hanem ez élő és ható erő, amely záloga és egysége lehet a jövendőnknek és megmaradásunknak" - fogalmazott a püspök, európai parlamenti képviselő.

"Mert hiszen ki tudná rangsorolni a határon kívüli és belüli gondjaink súlyosságát és mértékét?" - tette fel a kérdést Tőkés László, válaszában pedig elmondta, sokszor irigylésre méltó ugyan az anyaországi magyar, de máskor az anyaországiak is sokat tanulhatnának a külhoniaktól.

Tőkés László igehirdetésében Isten megtartó szeretetét és ebből fakadó kegyelmét kérte az erdélyiekre, a felvidékiekre, a délvidékiekre, a kárpátaljaiakra, és minden határon kívül rekedt magyarra.

Az eseményen a díjazottat köszöntő és érdemeit méltató beszédet M. Kiss Sándor történész, egyetemi tanár tartotta meg.

Tófalvi Zoltán történész, író, újságíró, tévészerkesztő 1944-ben született a romániai Korondon, fő kutatási területe az 1956–os magyar forradalom és szabadságharc erdélyi és romániai visszhangja, illetve a székelyföldi népi kerámia. Eddig tizenegy önálló kötete, több száz tanulmánya jelent meg az Egyesült Államokban, Magyarországon, Svédországban, Németországban és Romániában.

Több díjjal tüntették ki, a Korunk 1982. évi szociológiai pályázatának első díját, 1994-ben a Hitel szerkesztősége által meghirdetett szociográfiai pályázat első díját nyerte el. 1993-ban a budapesti Civitas Humanitas Alapítvány által meghirdetett dokumentumfilm-pályázat első díjával, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének és a Székelyföld című folyóirat nívódíjával tüntették ki 1997-ben, illetve 2002-ben. 1995-ben a Lakiteleki Filmfesztivál különdíját kapta meg. Az erdélyi úgynevezett hazaárulási perekről öt kötetet írt, mintegy négyezer oldalon. Jelenleg megjelenés előtt áll a hatodik kötet.