Medvácz Lajos fideszes polgármester a szavazás előtt történelminek nevezte a pillanatot, Lombos István MSZP-s képviselő pedig azt mondta: az október 22-i döntés nem fogja úgy meghatározni Balassagyarmat és Nyugat-Nógrád jövőjét, mint tette az előző 65 év, de mindenképpen rehabilitáció.

A 12 igen szavazattal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadott határozat értelmében várhatóan jövő év elején ülésezik először a megyei közgyűlés Balassagyarmaton. Akkorra készülnek el a szükséges helyiségek: irodák, tanácskozóterem, irattár, szerverszoba. Ennek költségeit Balassagyarmat önkormányzata fizeti, erre a célra 35 millió forintot biztosítanak az idei költségvetésben.

A városi tulajdonban lévő, hatezer négyzetméteres, tetőtér-beépítésű klasszicista műemléképületben 1800 négyzetméternyi területet kap a megyei közgyűlés és hivatala.

Balassagyarmat 1949-ig Nógrád megye székhelye volt, ezt a rangot 65 éve vette el tőle és adta Salgótarjánnak egy minisztertanácsi rendelet. Emiatt fogalmaznak úgy a csütörtöki határozatban, hogy a megyei közgyűlés – mint a történelmi vármegye jogutódja – székhelyének áthelyezése „elsősorban jelképes: Nyugat-Nógrádot és Balassagyarmatot a lelkekben felemelő következménye van”.

Nógrád megye önkormányzata az október 22-ei alakuló ülésén úgy döntött az önkormányzati székhely áthelyezéséről, hogy fideszes képviselők szavaztak fideszes képviselők ellen, jobbikos jobbikos ellen, MSZP-s MSZP-s ellen – aszerint, ki él Balassagyarmaton vagy Salgótarjánban és a körzetükben. Az alakuló ülésen így rögtön leszavazta a többség a fideszes megyei elnököt, Skuczi Nándort, aki ellenezte az áthelyezést.