Nem tapasztalt változást az iskolai agresszió területén az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos tavaly. A biztos a 2013-as év tapasztalatait összegezve kiemelte: különleges helyzet alakult ki, mert bár az oktatási reform elindult, de még nem lehetett azt mondani, hogy az új rendszer teljeségében működött. A mindennapi működésre vonatkozó szabályokat csak 2013 szeptemberében vezették be, ami azt is jelentette, hogy az a változás, ami a köznevelést érintette: egyszerre volt nagyon gyors, és egyszerre elhúzódó. 

Kitért arra is, hogy új tankönyvrendelési és kiosztási modell indult el, a hivatal az alapvető jogok biztosával vizsgálta az ebből fakadó anomáliákat. Szavai szerint azt lehetett látni, hogy márciusban még mindig ezres nagyságrendben nem voltak ott a könyvek az iskolákban. Az idei évben már kevesebb a panasz, de még mindig vannak iskolák, ahol a tankönyveket nem kapták meg a diákok. 

Szólt a 16 óráig tartó iskolai bent tartózkodásról is: ez az első időszakban nem okozott gondot, de aztán ez a szabály szembement a tanárok kötelező 32 órájára vonatkozó előírással. Egyre inkább azt kezdték tapasztalni, hogy az iskolák arról kezdték győzködni a szülőket, hogy jobban tudják mi kell a gyermeknek, mint a család.

A rendőrség úgy gondolta, hogy sokkal nagyobb szerepet kell vállalnia a köznevelésben, mint korábban, és többször a belügyi igazgatás döntött oktatási kérdésekben. Ha a biztonsági őrök korábbi rendőrök lesznek, vagy különböző prevenciós feladatokat rendőrökre bíznak akkor az ebből fakadó konfliktus elmélyülő lesz - vélte. Az iskolai agresszió területén növekedést nem lát, de csökkenést sem - jegyezte meg a biztos. 

Kiemelte: több mint 18 ezer panaszt kezelt az elmúlt 15 évben,  számos olyan konfliktust tapasztal, amiket korábban nem. A "fáradtság és kimerültség" olyan jelei láthatók már most, amelyek májusban-júniusban szoktak előfordulni. A Klik-kel folyamatosan egyeztet, a központ segítőkész és érzékeli a problémákat, és finomhangolásokba kezdtek - jelezte. A biztos egy olyan helyzetet is említett, amikor nem tudták eldönteni egy kiégett projektorégőről, hogy működtetési vagy fenntartási feladat-e a cseréje. Megjegyezte: mára ezek a problémák már kiküszöbölődtek. 

"Árnyékban" maradtak a fogyatékos gyermekek, az új rendszer átalakításakor nem születettek meg a vonatkozó döntések, és ezért hátrányba kerültek - tért át egy másik problémát, hangsúlyozva: el kell kezdeni integrálni őket az oktatás rendszerébe. A gólyatábori vizsgálat gyakorlatilag kész van, a formába öntés van hátra, ha javaslatait a miniszternek megfogalmazta, tájékoztatást ad arról - jelezte.

Kucsák László (Fidesz) egyetértett, hogy legalább konszenzus közeli állapot legyen a köznevelésben, ehhez viszont szerencsés lenne, ha az objektív elemekre koncentrálnak. 

Pósán László (Fidesz), a bizottság alelnöke arról beszélt, több iskolában megfigyelhető a gyakorlat, hogy a 6 osztályos gimnáziumba való továbblépést igyekeznek gátolni, lebeszélni a diákokat. Ez nincs rendjén - mondta, és arra volt kíváncsi érkezett-e panasz. Hoffmann Rózsa (KDNP) kiemelte a hivatal az elmúlt 15 éves jó gyakorlatát a konfliktusok kezelésében. Ugyanakkor a hivatalhoz kifejezetten a kritikus esetek jutnak el - mondta. Nem tudja, mire alapozza a biztos, hogy az oktatás mindig kevesebbet kap, mint más ágazat. 

Az iskolai agresszióról szintén azt mondta, jó lenne konkrét adatokat hallani, információi szerint stagnálás, némi csökkenés látható. Megjegyezte: az esetek közel 70 százaléka gyermekverekedés. Nem osztotta azt a megállapítást sem, hogy az iskolaigazgató már "nem főnök" az intézményben.

Dúró Dóra (Jobibk) elnök szerint alapos és részletes beszámolót tett le a biztos az asztalra. A közétkeztetésre vonatkozó országos vizsgálata iránt érdeklődött és kitért az azonos pontszámot elért tanulók rangsorolásakor előforduló diszkriminatív esetekre. Élt-e a miniszter felé javaslattal, van-e mód a változtatásra?  - kérdezte. Biztatta, hogy az iskolai agresszióról készítsen újabb vizsgálatot. Ikotity István (LMP) alelnök azt firtatta, hogy a szűkített tankönyvlista csökkenti-e a pedagógusok választási jogát. 

Hiller István (MSZP) kiemelte: az elmúlt évek legalaposabb beszámolóját hallotta. Hozzátette: a 2009-es iskolai agresszióról szóló vizsgálat a tárcával való együttműködésen alapult. Ennek akkor lett volna hosszú távon értelme, ha ezt bizonyos időközönként megismétlik. Ez nem financiális kérdés, 10 millió forintról van szó - jegyezte meg. 

A biztos válaszában azt mondta: nehéz bizonyítani a 6 osztályos gimnáziumoknál az említett jelenséget, de tudnak róla. A volt köznevelési államtitkár álláspontját ismeri, elfogadja, néhány dolgot másként látnak - jegyezte meg, hozzátéve: abból a mintából dolgoztak, ami hozzájuk érkezett, tavaly 1678 ügyet kaptak. Egyetértett azzal ez nem teljes. A közétkeztetésre vonatkozó vizsgálat lezárult, azt átadta a szakállamtitkárnak. Az azonos pontszámú diákoknál megfogalmaztak jogalkotási javaslatot, amit megfogadtak - jelezte.