Több mint 1500 hektárhoz jutottak Simicska Lajos érdekeltségei a Blikk számításai szerint. A lap peres úton megszerezte a Nemzeti Földalapkezelőtől (NFA) a pályázat nélkül 2013 októbere és 2014 októbere között kiadott állami földek és használóik anyagát, ebből derült ki, hogy többek között Simicska Lajos, illetve az ő érdekeltségeibe tartozó cégek is jutottak földekhez.

Körülbelül 30 ezer hektárnyi, vagyis nagyjából egy fél-balatonnyi olyan állami földterület van, amelyre vagy nem írt ki pályázatot az NFA, vagy nem hirdetett győztest. Mivel a földet művelni kell, ezeket a területeket minden évben megbízási szerződéssel adják ki gazdáknak vagy cégeknek.

A földhasználók között felmerül Mészáros Lőrinc felcsúti fideszes polgármester neve is, aki az egyik legújabb cége, az Aranykorona Zrt. révén jutott néhány kisebb földdarabhoz, öt hektárhoz Székesfehérvár külterületén.

Az ország egyik leggazdagabb embere, Csányi Sándor OTP-vezér agrárérdekeltségei is részesültek állami földekben: a Bólyi Mezőgazdasági Zrt. négyhektárnyi területe azonban eltörpül a tízezer hektáros birodalom mellett. Szemlénk megjelenése után a Bóly Zrt. jelezte, hogy a társaság szabályosan vette bérbe a Nemzeti Földalaptól azt a több részből álló, összesen négy hektárnyi földterületet, amelyet a korábbi tulajdonos és bérbeadó magánszemélyek értékesítettek a földalap felé. Ezek a kisebb, helyenként csupán félhektáros földterületek egy nagyobb, egybefüggő szántóterület középső részén helyezkednek el, más bérlő számára nehezen megközelíthetőek és gazdaságosan nem megművelhetőek. A Bóly Zrt. egy éves bérleti joga a kérdéses földterületekre 2014. október 31-én lejárt.

A földhasználók nem csak a művelésből gyarapodhatnak, hanem a hektáronkénti 70-100 ezer forintnyi területalapú támogatásból, vagyis egy évben összesen közel hárommilliárd forint közpénzt is bezsebelhetnek az érintettek.

A Blikk még októberben nyerte meg első fokon az NFA ellen indított pert, a bíróság döntése szerint nyilvános adatnak számít az is, hogy ki mekkora területű birtokot kapott az államtól, illetve hogy mekkora ellenszolgáltatást kötöttek ki a földhasználatért cserébe. Az NFA arra hivatkozott, hogy az adatkérés a gazdálkodásának számlaszintű, tételes ellenőrzésére irányul, de a bíróság döntése szerint nem vezethet az adatkiadás megtagadásához, hogy az adatmennyiség nagy terjedelmű és egy összesített országos listát jelent.