Előkészítette az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az oktatási háttérintézmény-rendszer átalakítását, a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzés érdekében 2015 folyamán több lépcsőben az Oktatási Hivatalhoz (OH) telepítik a legfontosabb feladatokat – értesült a Magyar Nemzet.

Ahogy azt Czunyiné Bertalan Judit köznevelési államtitkár is jelezte már, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) mostantól tisztán fenntartói feladatokat fog ellátni, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) fő hatásköre pedig a tankönyvellátás lesz, a pedagógiai szakmai szolgáltatások, és néhány kormányhivatali feladatkör pedig az OH-hoz települ.

Január 1-jétől már a hivatal látja el a tanárok minősítő vizsgájának, minősítési eljárásának szervezését, a tanfelügyelet szervezését, szaktanácsadói névjegyzék vezetését, és idetartozik a pedagógusképzések, a diákok tanulmányi, sport- és tehetséggondozó versenyeinek szervezése, illetve a most induló, lemorzsolódás elleni jelzőrendszer működtetése is.

A lap szerint azonban nemcsak a köznevelésben nő meg a háttérintézmény szerepe, de a felsőoktatásban is, az OH ugyanis az oktatási szolgáltatásokat fejlesztő és üzemeltető Educatio Nonprofit Kft. legtöbb feladatát is átveszi.

A főként a felsőoktatási felvételi lebonyolításáról és a felvi.hu üzemeltetéséről ismert cég lényegében beolvadna az OH-ba. Úgy tudjuk, az elmúlt időszakban több alkalmazott, köztük vezető beosztású munkatárs kapott új, az idén lejáró határozott idejű szerződést, és sok munkatársat helyileg is átköltöztetnek az év folyamán az OH-ba.

A feladatellátási gondok enyhítése érdekében életbe lépett néhány könnyítés is, átmeneti felmentést adnak például több szigorú képesítési előírás alól az óvoda- és iskolapszichológusoknak, illetve csökkentik egyes iskolai vezetők kötelező óraszámát is.

A diákok érdekében kibővítették az iskolák által ellátható feladatok körét, mostantól így helyben is elláthatóvá váltak olyan speciális, szakszolgálati tevékenységek, mint például gyógytestnevelés vagy a konduktív pedagógia.

Szintén az újítások közé tartozik a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának bevezetése, illetve az érintett diákok felzárkózását segítő intézményi jelző- és pedagógiai támogatórendszer januári indítása is.

Ennek lényege, hogy a hátrányos helyzetű tanulóknak kifejlesztett felzárkóztató programokkal csökkentsék az iskolaelhagyás kockázatát, illetve visszavezessék az iskolába a rendszerből már kiesett fiatalokat. Veszélyeztetett tanulónak az új jogszabály szerint az számít, akinek tanulmányi átlageredménye nem éri el a közepest, vagy az előző tanévhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutat.

Szűkebbre szabnák a magántanulóvá nyilvánított diákok körét is, mivel a kormány szerint az otthon tanuló gyerekeket nem érik el a korszerű pedagógiai módszerek, és közösség híján a szociális készségeik sem fejlődnek kellőképpen.

Annak érdekében, hogy tényleg csak azok maradjanak otthon, akiknek ez a legjobb megoldás, némileg megbonyolították az eljárást: mostantól minden kérelmezés esetén kötelező lesz kikérni a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság és – a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek esetében – a gyermekvédelmi gyám szakvéleményét is. Ismeretes, ilyen procedúrára eddig csak akkor volt szükség, ha az iskola igazgatója úgy ítélte meg, hogy hátrányos lenne a tanulóra a magántanulóvá válás.