Hosszú idő után most lesz lehetősége a fideszes parlamenti képviselőknek, hogy kibeszéljék az esetleges sérelmeiket, vitáikat és kikérdezhessék a miniszterelnök-pártelnököt a négyéves terveiről: szerdán este kezdődik a frakció háromnapos, szezonnyitó tanácskozása Mezőkövesden.

A kihelyezett frakcióüléseknek nagy hagyománya van a Fideszben, de nemcsak a kormánypártnál szokás ez, az MSZP is rendszerint vidéken tartja a következő parlamenti ülésszakot előkészítő ülését. A Fideszé azért kap rendszeresen nagy médiafigyelmet, mert Orbán Viktor és a miniszterei, illetve a mindenkori frakcióvezető ezeken a frakcióüléseken szokta bejelenteni a következő hónapok menetrendjét, fontos bejelentéseket tesznek. A miniszterelnök az első napon késő este szokta elemezni a hazai és a nemzetközi politikai helyzetet, és ad iránymutatást a képviselőknek. Mivel a zárt ülésen pártja politikusai előtt nem fogja vissza magát, mondandója – mármint, ami ebből kiszivárog – az elmúlt négy évben komoly feltűnést keltett.

Kibeszéletlen sérelmek

Abban különleges lesz a mezőkövesdi frakcióülés, hogy az előző kettőn – tavaly januárban Balatonszárszón és az ősszel Tapolcán – a pártvezetés visszafogta magát, így a nagy bejelentések és viták elmaradtak. Egy magas rangú fideszes politikus ezt azzal magyarázta, hogy el akarták kerülni, hogy bármi olyasmi kiszivárogjon, ami rombolhatta volna a párt népszerűségét a parlamenti, illetve az önkormányzati választás előtt.

Orbán Viktor érkezik - kihelyezett frakcióülés Egerben 2012-ben

Túry Gergely

A harmadik Orbán-kormány megalakulása óta viszont több olyan kényes téma is „felhalmozódott”, amit – fideszes forrásaink reményei szerint – most végre kibeszélhetnek. Vagy legalábbis arra számítanak, hogy a pártelnök beszédében ezekre is kitér.

A Fideszben tavaly nyár óta vita van arról, hogy az elmúlt négy év törvényalkotási rohama után szükség van-e konszolidációra, vagy a párt folytatja 2018-ig a „háborús politikát”. A miniszterelnök tavaly ősszel erre úgy reagált a frakció előtt, hogy magát a „konszolidáció” szót sem szereti. Kövér László házelnök több interjújában is jelezte, elégedetlen, amiért a döntéshozatalba nem mindig vonják be a Fidesz legfelsőbb választott testületét, az országos választmányt. (Arról már beszámoltunk, hogy a döntéseket április óta egy 5-6 fős informális csoport, Orbán Viktor, Lázár János, Rogán Antal, Habony Árpád és az időként hozzájuk csatlakozó Szijjártó Péter hozza.) A párton belüli feszültséget végül Lázár vitte a nyilvánosság elé a Figyelőnek adott decemberi interjújában, amikor bírálta a Fidesz idősebb generációját – elsősorban Kövért és Pokorni Zoltán alelnököt –, amiért nem „támogatják” kellőképpen, az első sorban „harcolókat”, így őt magát, Rogánt, Habonyt, Szijjártót.

Még el sem halkult ez a vita, amikor a volt energetikai államtitkár, Bencsik János egy 22 pontból álló kormánykritikus írást tett ki a honlapjára. Bencsik a fiatalok elvándorlását nevezte az egyik legfontosabb, megoldásra váró társadalompolitikai és nemzetstratégiai kérdésnek. Bár nem erre reagált, Orbán egy rádióinterjújában korábban tagadta, hogy lenne elvándorlás, szerinte a külföldre távozó magyarok csak „vendégmunkások”. Bencsik az előző ciklusban is kibeszélt – akkor Ángyán Józseffel közösen –, de ő maradt a Fideszben és nyerni is tudott Tatabányán. Ugyanakkor a miniszterelnök tavaly év évén a Kossuth Rádióban azt beismerte, hogy komoly vitái vannak a jobboldali médiabirodalmat kézben tartó egykori pártpénztárnokkal, Simicska Lajossal.

Forrásaink arra számítanak, Orbán mindenképpen mond valamit az év végi meredek népszerűségesésről. Ugyanis a Fideszre két időközi képviselőválasztás is vár Veszprémben és Tapolcán. Bár mindkét választókerület a párt régi bázisa, mindkét helyen a parlamenti kétharmad a tét, a tavalyi újpesti választás pedig azt mutatta, hogy a Fidesz szavazói elbizonytalanodtak, inkább otthon maradtak. Forrásaink szerint nem véletlen, hogy a jelentős kormányzati megrendelésekkel bíró Nézőpont és Századvég közvetlenül a frakcióülés előtt publikálta legfrissebb felmérését, és mindkét kutatás azt mutatta, hogy „megállt a népszerűségesés”.

Szabadságharcból „taktikai visszavonulás”?

Eredetileg a frakcióülést azzal a céllal hívták össze, hogy elfogadjanak valamiféle „országvédelmi tervet”. Ezt a célt még akkor fogalmazták meg, amikor az Egyesült Államok folyamatosan bírálta a kormányt a korrupciós ügyek miatt. Több tisztviselőt, a NAV elnökét, Vida Ildikót és Habony Árpádot ki is tiltották az USA-ból, a botrányok nagy vihart keltettek.

Lázár János - beszámol az RTL-ügyről

Fülöp Máté

Azóta a nyílt amerikai nyomás alábbhagyott, a kormányzat pedig abban reménykedett, hogy Angela Merkel budapesti látogatása itthon és külföldön is „lendültet adhat” Orbánnak és a Fidesznek. Végül a miniszterelnök nem úszta meg a kritikát a német kancellár látogatásán, de néhány vitás kérdést sikerült rendezni. Ám ezeknek is ára volt: Lázár például arra készül, hogy Mezőkövesden beszámoljon róla, mit tárgyalt az RTL-lel, s miután hónapokon keresztül hallani sem akart a kabinet a reklámadó csökkentéséről, most az európai médiacéggel szemben mégis meghátrált. Rogán szerda délután ugyanakkor azt nyilatkozta, a reklámadó mértékéről nem számít döntésre a tanácskozáson. A HVG kormányzati forrásokból származó értesülései szerint ugyanakkor a kabinet azt tervezi, hogy április végéig már a törvénymódosítás is elkészül, így már idén kevesebbet fizethet az RTL.

A miniszterelnök energiáit ráadásul a következő hetekben továbbra is a külpolitika fogja lekötni. Két hét múlva Magyarországra jön az orosz elnök, akivel úgy kell tárgyalnia a gázszállításokról, hogy közben az USA és Németország elvárja: szavazza meg a szankciók kiterjesztését Moszkvával szemben. Értesüléseink szerint Merkel Budapesten figyelmeztette is, figyeljen oda a szavaira, mert február 17-én egész Európa Magyarországra figyel majd, ráadásul az elmúlt hetekben az ukrajnai konfliktus is elfajult.

A mezőkövesdi frakcióülést azért is kellett egy héttel előbbre hozni, hogy Orbán részt vehessen az Európai Unió február 12-én kezdődő csúcstalálkozóján. Egy magas rangú kormányzati forrás a hvg.hu-nak arról beszélt, arra számítanak a Miniszterelnökségen, hogy az amerikai nyomás folytatódni fog, újabb ügyek kerülhetnek nyilvánosságra.

Oktatás, egészségügy

A miniszterelnök egy múlt heti, újságíróknak tartott háttérbeszélgetésen azt mondta, a frakcióülésen szóba kerül majd az oktatás és az egészségügyi rendszer átalakítása is.

Rogán országvédelmi tervet akar

Túry Gergely

Bár szerinte az előbbinél már rengeteg feladatot elvégeztek az előző ciklusban – így például államosították az iskolákat, a tankönyvellátást és megalkották az pedagógus-életpályamodellt –, azért szerinte van még mit tenni. Mint mondta, három problémára kell megtalálni a választ:

• az általános iskolából olyan tudással mennek tovább a diákok, hogy a középiskolákban – főleg a szakiskolákban – elölről kell kezdeni mindent
• a szakmunkások esetében 28-30 százalékos a lemorzsolódási arány
• az egyetemeken is az, mivel ott sokan vagy nem fejezik be a tanulmányaikat, vagy értéktelen diplomát szereznek
• később Rogán a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy megfontolják a kilencéves általános iskola bevezetését is

Az egészségügyben Orbán Viktor szerint az elmúlt években a rendszerbe betett 450 milliárd forintnak mára kézzelfogható eredményei lesznek. Ugyanakkor a megkezdett lépéseket (új intézményi struktúra, államosítás) nem szabad abbahagyni.