A hvg.hu kérdésére azt válaszolta Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy 2010-ben, amikor az Magyar Fejlesztési Banknak (MFB) új vezetése lett, akkor teljeskörűen átvizsgálta a szerződéseit, ekkor tekintették át az ETO-parkkal kötött szerződést is. “Izgalmas kérdés lehet, hogy miért nem született büntető feljelentést” -- értetlenkedett Lázár azon, hogy a Kormányzati Ellenőrző Hivatal (Kehi) akkor is ugyanazokhoz az iratokhoz fért hozzá, mint amik alapján 2015-ben feljelentést tett. Ennek az ellentmondásnak a feloldására a miniszter kezdeményezte a 2010-2011-ben keletkezett iratok banktitok alóli feloldását, hogy kiderülhessenek a részletek.

A Kehitől Baranyay László, a Magyar Fejlesztési Bank korábbi elnök-vezérigazgatója kérte a vizsgálatot 2011-ben, de a vizsgálat megszakadt – utalt arra Lázár, hogy az MFB már akkor vizsgálódott az ügyben, és gyanút fogalmazott meg. Amikor nem fizette a Quaestor az ETO-parkhoz kapott MFB-hitel törlesztőrészleteit, akkor került sor újabb vizsgálatra, ezek után 2015 tavaszán tett feljelentést a Kehi elnöke. Lázár szerint az is érthetetlen, hogy 2008-ban miért emelte az MFB a hitel nagyságát, itt újabb vizsgálatot kell tartani megítélése szerint.

"Nincs tudomásunk arról, hogy bárki is büntetőfeljelentést tett volna a park ügyében, Fellegi Tamás akkori miniszter csak Kehi-vizsgálatot rendelt el" – állította Lázár. A miniszter szerint a 2012-es Kehi-vizsgálat nem a 2008-as szerződésmódosítást, hanem a 2005-ös alapszerződést vizsgálta, míg 2015-ben a Lázár által elrendelt vizsgálat már a 2008-as módosítást nézte át, amiből feljelentés is született

Lázár arról is tájékoztatta a közvéleményt, hogy a Kehi azért szakította meg a vizsgálatot, mert utasította az MFB-t, hogy dolgozza át a Quaestor-csoporttal kötött szerződéseket. A miniszter azt mondta, az MFB-t olyan számokkal áltatták 2008 és 2010 között, melyek teljesen hiteltelenek voltak: például azzal, hogy a stadion mindig tele lesz, és a tervezett szálloda már 2008-ban elkészül, illetve 80 százalékos kihasználtsággal fog működni. Szerinte meg kell vizsgálni, hogy az MFB miért fogadta el a számokat.

.A Kehi-vizsgálatról még azt mondta, különbség van a szabálytalanság és a bűncselekmény gyanúja között, szerinte ezt kell figyelembe venni, amikor a 2011-2012-es döntéssel foglalkozik a sajtó, szerinte nem hibáztak a Kehi munkatársai.

Az önkormányzatok visszakapják a bennragadt milliárdokat

Lázár János a Quaestor-ügyről elmondta, volt olyan önkormányzat, amely 1 milliárd forinttal ragadt be a brókerbotrányba. Lázár szerint az a cél, hogy mind a 38 200 Quaestor-ügyfelet kártalanítsák: május 6-a után harminc napon belül lehet benyújtani a kártalanítási kérelmet. A miniszter szerint pár százra tehető azoknak a száma, akik esetleg kimaradnak a kártalanításból. Az önkormányzatokat mindenképpen meg akarják segíteni, mert a három csődbe jutott cégnél közel 10 milliárd forintjuk ragadt be.

A miniszterelnökséget vezető miniszter megemlítette, hogy Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején 6 milliárd forintot kockáztatott a Földművelési Minisztérium, majd Gyurcsány Ferenc idején 4 milliárdot, végül Bajnai Gordon idején 35 milliárdot “kockáztatott” brókercégeknél csak a Miniszterelnöki Hivatal – közölte a miniszter.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e felelősségre vonás kormányzati szinten, Lázár János azt mondta, a kormány nincs olyan helyzetben, hogy az MNB ügyét vizsgálják. Szerinte a belügyminiszter felelősségét sem lehet felvetni, mert a polgármesterek a képviselő-testületek jóváhagyásával helyezték el a brókercégeknél a pénzt.

Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormányablakok rövidesen állnak a Quaestor-károsultak rendelkezésére, hogy gyorsan legyen a segítségükre. Reményei szerint már a jövő héten lesz ilyen ügyfélszolgáltatás.

Arra a kédrésre, hogy vizsgálni kell-e az olyan cégeket, mint a héten bedőlt Kunmediator, Lázár azt mondta, a bankokon kívüli szektor helyzetével, szabályozásával is foglalkoznia kell majd a kormánynak.