szerző:
MTI/hvg.hu
Tetszett a cikk?

Orbán Viktor az egyiptomi elnökkel folytatott megbeszéléseket Budapesten. A magyar kormányfő azt mondta: Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti.

Új fejezet nyílt a magyar-egyiptomi kapcsolatok történetében - mondta az Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfővel folytatott pénteki budapesti megbeszélése után Orbán Viktor miniszterelnök, aki szerint a most kötött megállapodások lendületbe hozzák a két ország gazdasági, politikai kapcsolatait. A közös sajtótájékoztatón Orbán Viktor kifejtette: a tárgyaláson szó volt arról, hogy Magyarország mit tehet hozzá Egyiptom országépítéséhez, gazdaságfejlesztéséhez, és sikerült is megtalálni az együttműködési formákat.

Egyiptom és Magyarország gazdasági kapcsolatrendszere nem új keletű, túlélt mindenfajta politikai rendszert, "a mi jelenlétünk Egyiptomban mindig is erős volt" - mondta a kormányfő, külön kiemelve a katonai együttműködést. Közölte, hogy megnyitottak egy százfős ösztöndíjkeretet egyiptomi diákoknak. Emellett üdvözölte, hogy az egyiptomi rádió és televízió sikeres együttműködést alakított ki a magyar közszolgálati médiával.

Arról is beszélt, hogy Európában ma sok helyen félnek az iszlámtól, sőt van, ahol ellenségnek tekintik. Magyarország azonban nem ilyen ország, Magyarország az iszlámot az emberiség egyik nagy szellemi és lelki alkotásának tekinti, "az iszlámról is a tisztelet hangján beszélünk" - mondta a kormányfő.

MTI / Máthé Zoltán

A miniszterelnök hozzátette, "mi hiszünk a kulturális diverzitásban", a kultúrák közötti különbözőséget tiszteletben kell tartani, ezért amikor egy másik kultúrához tartozó országról van szó, "mindig a tisztelet hangján beszélünk". Egyáltalán nem biztos - folytatta -, hogy azok a társadalomszervezési módszerek, amelyek a nyugati világban eredményesek, a világ más civilizációiban is azok lehetnek. "Ennek az eldöntése nem a mi dolgunk, ezért mi nem vagyunk demokráciatanárok. Ennek az eldöntése minden nép saját ügye" - fogalmazott Orbán Viktor, örömét fejezve ki, hogy az egyiptomi nép a saját útját járja, amelynek sikeréért szurkol. Hangsúlyozta továbbá: Egyiptom különleges ország, mert nélküle nincs stabilitás az arab térségben, és miután a modern világban összeszűkültek a távolságok, az is kijelenthető, hogy Európában sincs stabilitás stabil Egyiptom nélkül.

Az Index beszámolója szerint a kormányfő a hazai nyilvánosságnak címezve kijelentette, hogy „nem ódzkodunk a katonaemberekből lett vezetőktől”. Mint mondta, jól emlékszik azokra az időkre, amikor „a magunkfajta, akár nyápicnak is nevezhető civilektől kemény kezű katonák vették át a hatalmat, hogy az országot megmentsék”. Legyenek ugyanolyan jó tapasztalatai a katonákkal Egyiptomnak, mint Magyarországnak – fejezte ki a reményét.

A hivatalos budapesti látogatáson tartózkodó egyiptomi elnök sajtónyilatkozatában azt szorgalmazta, hogy Magyarország vegyen részt Egyiptom fejlesztésében, erősítsék az ipari és kereskedelmi kapcsolatokat, és kérte, hogy a magyarok álljanak ki országa mellett az Európai Unióban, ismertessék az európaiak előtt az egyiptomi vezetés eredményeit.

Budapesti tárgyalásait Abdel-Fattáh esz-Szíszi gyümölcsözőnek nevezte, majd ő is emlékeztetett, hogy a magyar-egyiptomi kapcsolatok régóta folyamatosak. Megköszönte egyúttal a munkát a magyar katonáknak, akik mintegy húsz évig szolgáltak a Sínai-félszigeten. Az Orbán Viktorral folytatott egyeztetésen - mint elmondta - beszélt az egyiptomi álláspontról a terrorizmus elleni harcban, a líbiai konfliktus megoldási lehetőségeiről, valamint a szíriai és az iraki konfliktusról is. "A tárgyalásokon látszódott az egyetértés a két ország között", az álláspontok gyakran azonosak - tette hozzá az államfő.

A tájékoztató előtt Orbán Viktor és Abdel-Fattáh esz-Szíszi aláírt egy közös nyilatkozatot, ezt megelőzően pedig a jelenlétükben még két egyezményt hagytak jóvá a két ország képviselői. Aláírtak egy vasúti együttműködési szándéknyilatkozatot - amely 700 vasúti kocsi megrendeléséről szól - és egy egyetértési nyilatkozatot a két ország belügyminisztériuma közötti együttműködésről.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi: Egyiptom talányos erős embere

Abdelfattah al-Szíszit világ akkor ismerte meg, amikor Mohamed Murszi iszlamista elnök a hadsereg főparancsnokává nevezte ki, hogy aztán 2013 július 3-án meg is döntse Egyiptom első demokratikusan megválasztott államfőjének hatalmát.

Karakterét alapvetően befolyásolhatta, hogy Kairó Gamalíja negyedében született, amely nemcsak szűk sikátorairól, régi mecsetjeiről, kávézóiról és boltjairól ismert, de ott található a világ legrégebbinek tartott bazárja, a Khan el-Khalili is. A keleti forgatag része a tábornok apja által alapított családi üzlet, az al-Sziszi shop is, ahol fából és gyöngyből megmunkált emléktárgyakat árulnak. A történelmet, a jogot, a hazafias zenét és a pontos munkát szerető apa ízlése mindhárom fia karrierjét meghatározta: egyikük az üzletet vitte tovább, a másik bíró lett, a harmadik pedig a katonai pályát választotta.

Rendszeretete miatt már gyerekként is a „tábornok” becenevet aggatták esz-Szíszire. Az egyiptomi katonai akadémia elvégzése után egyre feljebb jutott a ranglétrán. Viszonylag fiatal kora miatt egyetlen izraeli–arab háborúban sem vett részt. Első komoly beosztása egy gépesített gyalogoshadosztály vezetése volt, majd az északi katonai zóna parancsnoka lett, ahonnan a katonai hírszerzés élére került. A fegyveres erők legfelső tanácsába a legifjabb tagként került be, és amikor tavaly augusztusban a hadsereg parancsnoka lett, megkapta a valódi tábornoki rangot is.

Esz-Szíszi mélyen vallásos és konzervatív, gyerekként szívesen tanult Korán-idézeteket. Az őt három fiúval és két lánnyal megajándékozó felesége gyakran viseli az arcot teljesen eltakaró nikábot. Állítólag családi kapcsolatok is fűzik a Muszlim Testvériség egy-két vezetőjéhez, a mozgalom iránti szimpátiája sem volt ismeretlen, így sokan úgy tartották, hogy az iszlamista elnök embere. Annál is inkább, mivel általános meglepetésre immár főparancsnokként engedélyezte, hogy az iszlamisták is mehessenek a tiszti akadémiára, holott addig a kadétok politikamentessége kötelező volt.

1992-ben Nagy-Britannia parancsnoki akadémiáján, 2006-ban pedig az amerikai hadsereg pennsylvaniai vezérkari akadémiáján is tanult. Amerikai tanárai úgy emlékeztek rá, mint aki rendszeresen járt mecsetbe, a muszlim hallgatók egyfajta imámjaként lépett fel. A kurzuson írt Demokrácia a Közel-Keleten című tanulmányában azt fejtegette, hogy a térségben a vallás szerepe jóval erősebb, mint a keresztény világban, és számon kérte a Nyugaton, amiért nem fogadta el a neki nem tetsző palesztin Hamász 2006-os választási győzelmét.

Ezek után valóban meglepő, hogy az egyiptomi iszlamisták megdöntésében kulcsszerepet játszott, amit ő maga hazafias cselekedetként értékel.

(HVG 2013/37)

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!