„Azok, akik azt mondják az embereknek, hogy a migráció problémáját a határok lezárásával meg lehet oldani, nem mondanak igazat” ­ ­­- közölte az Európai Tanács előtt tartott beszédében Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke, majd hozzátette: a felelősség annyit tesz, hogy valamennyi tagállam követi az elfogadott szabályokat, és elkerüli az egyoldalú akciókat.

A megállapítás nyílt utalás arra, hogy menekültügyben a magyar kormány szembemegy az uniós értékekkel, amikor a tervbe vett szerbiai határzárral és a dublini szerződés de facto felfüggesztésével­ - bármiképp magyarázza is, hogy miért nem fogad be menekülteket ­– különutas politikát folytat. Sajtótájékoztatóján Schulz ismételten leszögezte, hogy „a kerítés nem megoldás”, és az érdemi javaslatokra rátérve kifejtette, hogy a határok kölcsönös megnyitását közös menedékjogi politikának kellene követnie, és ki kell alakítani a legális migráció új modelljét is.

MTI/ Mohai Balázs

Schulz váltig bízik a görög válság megoldásában, ám arra a kérdésre, hogy Görögország tagja maradhat-e az Európai Uniónak, ha kilép az euróövezetből, azt mondta, erre nincs válasz az alapszerződésben. Ami pedig a brit referendumot és a külön igényeket illeti, a sajtótájékoztatón megkérdezték tőle, meghívta-e az Európai Parlamentbe a brit kormányfőt, hogy ismertesse változtatási igényeit. „Az Európai Parlament valamennyi miniszterelnök előtt nyitva áll -­ válaszolta erre ­-, és van legalább egy miniszterelnök, aki előszeretettel él ezzel a lehetőséggel.” Az utalás nyilvánvalóan szintén Orbán Viktorra vonatkozik, aki az Európai Parlament vitájába – amelynek lényege az volt, hogy a magyar kormány megsérti-e az uniós értékeket – váratlanul bejelentkezett, és élt is a felszólalás lehetőségével. Más kérdés, hogy a képviselők többségét nem tudta maga mellé állítani, sőt nyíltan a hazai közönségnek szóló beszédével még néppárti szövetségese némelyikét is elriasztotta. A vita után hozott parlamenti határozat amúgy élesen elítélte a bevándorlásról szóló nemzeti konzultáció hangvételét. Pedig akkor még szó sem volt kerítésről vagy a dublini szerződés szüneteltetéséről.

Ezek után mire számíthat Magyarország, ha netán Ukrajnából is megindul a menekültáradat?  - vetette fel Ujhelyi István, a szocialista EP-képviselő, arra utalva, hogy a Brüsszel által elvárt szolidaritásra az Orbán-kormány most nem mutat hajlandóságot. A kérdés nem maradt teljesen a levegőben, mert a csúcstalálkozó előtt tartott rövid nyilatkozatában Orbán szintén felvillantotta ezt a lehetőséget, ám az nem volt több óvatosan utalásnál. Viszont röviden összefoglalta, mit fog képviselni a csúcstalálkozón: Ha Brüsszel ad pénzt, akkor jó, de ha nem, akkor egyedül is meg kell védeni a határainkat.