Zemar és családja a vérbosszú elől Afganisztánból először a szomszédos Pakisztánba menekült, de a fiú tízéves korában üldözőik rátaláltak a családra, bátyját megmérgezték, anyját elgázolták – írja a Helsinki Bizottság az egyik Magyarországra érkezett, de a történetben álnéven szereplő afgán fiú kálváriájáról.

A történtek után apjával és testvérével visszatértek Afganisztánba, mert abban bíztak, hogy a rokonaik majd megvédik őket, de őt és testvérét iskolába menet rendszeresen bántalmazták, testvére pedig egyik szemére meg is vakult. Az ellenséges család tagjai ugyanis elrabolták Zemart, fogva tartották, megkínozták és megerőszakolták.

A fiú börtönéből az árnyékszék pöcegödrén keresztül tudott csak kiszabadulni, hazamenekült, majd apjával úgy döntöttek, jobb lesz, ha elhagyja az országot. Testvére és édesapja, aki időközben egy öngyilkos merénylő robbantása során lebénult, nem tudott vele tartani. Zemar 2014 őszén lépte át a szerb–magyar zöldhatárt.

Magyarországon a menekültügyi ügyintéző első fokon megalapozatlannak minősítette a menedékkérelmet és szavahihetetlennek a kérelmezőt. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) nem adott semmiféle védelmet neki, sőt azt is megállapították, hogy a visszaküldés tilalma az ő esetében nem áll fenn, mert Zemar kabuli, és az afgán főváros biztonságosnak számít. A BÁH szerint életszerűtlen, hogy megverték, megerőszakolták, majd ezután pöcegödrön keresztül szökött el fogvatartói elől, továbbá ellentmondásokat véltek felfedezni a 17-18 éves Zemar idegenrendészeti meghallgatásai során tett nyilatkozatai között.

A fiút képviselő Fazekas Tamás, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje a BÁH határozatának bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. A Cordelia Alapítvány által kiállított szakorvosi vélemény megállapította, hogy a fiú tünetei alapján súlyos embertelen bánásmód elszenvedője volt, míg a BÁH eljárásában a szakértő csupán egy rövid személyes vizsgálatra alapozta véleményét, és azt is megállapította, hogy nem láthatók külsérelmi nyomok, miközben a fiú testén számtalan szúrt és vágott seb is látható.

A bíróság személyes meghallgatás alapján Zemart szavahihetőnek fogadta el. Megállapította, hogy a fiú vérbosszú áldozatának tekinthető, tehát a genfi egyezménybe foglalt meghatározott társadalmi csoporthoz tartozik, azaz menekültstátusz illeti meg. Továbbá szakorvosi vélemény alapján szintén megállapította, a fiú sérülései egyértelművé teszik, hogy súlyosan kínzó, embertelen bánásmódnak volt kitéve hazájában, így végül menedékjogot kapott.