szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A Bors egy névtelenséget kérő forrása szerint nem kizárható, hogy az ügy egyik fontos mellékszereplőjének, V. Andreának a személye indokolja a titkosítást.

A Kaposvári Törvényszék elnöke – személyiségi és kegyeleti okokra hivatkozva – úgy határozott: harminc évig nem lehet betekinteni Szita Bence meggyilkolásának aktáiba – írja a Bors.

A lap által megszólaltatott jogász szerint többnyire állambiztonsági okokra hivatkozva titkosítanak ügyeket, illetve olyan esetekben, amikor az eljáró bíró zárt tárgyalást rendel el. A zárt tárgyalás elrendelését például kegyeleti okok vagy kiskorúak érintettsége indokolhatja, ám egy olyan esetben, ahol a közvélemény gyakorlatilag minden részletet ismer, furcsa a kutathatóság kizárása – vélekedett a szakember.

MTI / Varga György

Mint ismert: a 11 éves Szita Bencét 2012. október 29-én P. Erika megbízásából különös kegyetlenséggel ölte meg a börtönből frissen szabadult B. József és K. József. B. József csaknem huszonöt percig kínozta a kisfiút, Bencén a boncoláskor ötvenkét – késtől és ásótól származó – sérülést találtak. A gyerek még életben volt, amikor a megásott gödörbe húzták és eltemették. P., B. és K. is tényleges életfogytiglani büntetést kapott.
 
A Bors egy névtelenséget kérő forrása szerint nem kizárható, hogy az ügy egyik fontos mellékszereplőjének, V. Andreának a személye indokolja a titkosítást: V. Andrea volt, aki P. Erikát összeismertette Kertész Józseffel, valamint azt tanácsolta P.-nek, hogy vigye hozzá Bencét ördögűzésre. V. Andrea egy független egyház tagja volt, és a K. Józseffel készült börtöninterjúnkban maga K. úgy írta le: sok befolyásos embert ismert Kaposváron. Mivel a bírósági tárgyalássorozat előtt V. Andrea öngyilkosságot követett el, ezért csak rendőrségi vallomásait ismertették.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!