Akik illegálisan próbálják átlépni a magyar határt, azokra szeptember 15. óta a módosított büntetőszabályok alapján vár ítélet – már ha elcsípik őket az odavezényelt határvadász egységek. Ahogy megírtuk, a legfontosabb változás, hogy a "határzár tiltott átlépése" eddig szabálysértés volt, ma viszont már akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető bűncselekmény, és új tényállásként belevették a Btk.-ba a határzár megrongálását és a határzár építésének akadályozását is. Mindhárom bűncselekménytípusnál a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Törvényszék jár el, méghozzá más ügyeket megelőzően, tekintettel a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetre. Az ítélkezési gépezet máris pörög – de mondhatná-e egy büntetőbíró, hogy ilyen ügyben nem hoz ítéletetet? Milyen jogászként asszisztálni a társadalmat táborokra hasító, legdurvább politikai kérdéshez?

"Ez is egy feladat, hát megcsinálják" – mondta egy, a szegedi bíróságot jól ismerő forrásunk, aki pontosan ezért névtelenséget kérve nyilatkozott az "illegális határátlépőkkel" szembeni ítélkezésről. Szerinte ez a hozzáállás érthető, általánosságban is "olyan mértékben mozgatja a szervilizmus a teljes magyar bírósági rendszert", hogy ebben a kérdésben sem lehetne másképp. "Ezért is kár keresni itt az etikát. Biztosan vannak olyan szegedi bírók, akiknek ez az egész nem tetszik. De ha ezt akár csak szóvá tennék a felettesüknek, azt kockáztatnák, hogy soha nem lépnek előre. Ez az attitűd annyira áthatja a rendszert, hogy a többségben kifejezetten ez az elvárás nem okoz problémát" – mondta forrásunk.

Az első ítélet után

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Mint magyarázta, már csak azért sincs túl nehéz dolguk a büntetőbíráknak, mert "a jogszabályok úgy vannak megfogalmazva, hogy valójában nekik itt túl sok dolguk nincs". "Honnan érkezett a menekült? Szerbiából. Az biztonságos országnak számít? Igen. Beadta a kérelmet vagy sem? – lehet futószalagon darálni az ügyeket" – sorolta az ilyen ügyeknél adott jogi sorvezető pontjait.

Nem mondhatnak nemet

Egy szintén névtelenséget kérő büntetőbíró ennél optimistább, szerinte sokan lehetnek a szegedi kollégák közt, akik számára "ez egy baromi nehéz helyzet". "Le kell tárgyalnia, nem mondhatja, hogy ilyen ügyeket nem akar. Ha mondaná, azzal politikai síkra terelné a kérdést, márpedig a bíró nem politizálhat – vagyis azonnal fegyelmi eljárás is indulhatna ellene, akár fel is függeszthetnék. Vagyis a pályájának lőttek" – mondta.

Forrásunk korábban irányított büntetőbírói csoportot, vagyis dönthetett az ügyek "kiszignálásáról", tehát arról, melyik esettel ki foglalkozzon, és volt, hogy kérésre máshogy osztotta a feladatokat. A büntetőeljárási törvény eleve meghatározza, hogy mikor nem tárgyalhat bíró egy adott ügyet – például ha érintettség miatt elfogultnak számít –, de a büntetőbíró szerint előfordult, hogy informálisan kérte valaki, ne osszon rá egy tárgyalást. "Például egy sokgyerekes bíró jelezte, hogy ha lehet, inkább nem ő vinne egy véres gyerekgyilkosságot. De ezzel semmi gond sincs, ha emberileg másképp áll hozzá, nem is tudna teljesen elfogulatlan lenni" – magyarázta.

A menekültáradat ellen kreált büntető tényállások miatt a bíróknak szakmai kifogásuk eleve nehezen lehetne. "Ha az ügyészség által emelt törvényes vád megvan, és nincs semmilyen eljárási akadály, akkor meg kell tartani a tárgyalást" – mondta a büntetőbíró. Szerinte ilyen kötelező eljárási feltétel, hogy külföldi személyeknél lennie kell tolmácsnak, határozat lefordítása viszont szerinte nem kötelező, még ha több helyen ezzel ellentétes állítások jelentek is meg. "Erre nem lehet hivatkozni, mert ha a tolmács segítségével általa értett nyelven zajlott az eljárás, és a végén a határozatot is lefordítják számára, és nyilatkozik, hogy azt megértette, akkor el lehet tekinteni a határozat lefordításától" – mondta a büntetőbíró, aki azért arra is felhívta a figyelmet, hogy igazán súlyos ítéletek nem születtek. "Az eddigi ítéletekben inkább csak kiutasítást szabtak ki büntetésül. Vagyis még felfüggesztett szabadságvesztést sem, holott nyilvánvaló, hogy az elrettentés volt a célja a törvénymódosításnak."

Az ügyvédek viszont kiállhat(ná)nak

Egy büntetőügyekkel is foglalkozó ügyvéd egyetértett azzal, hogy a bíróknak valójában nincs választási lehetőségük ebben a kérdésben. "Ez van a törvényben, úgyhogy ettől kezdve fel van mentve egy ilyenfajta gondolkodás alól, neki azt alkalmaznia kell" – fogalmazott. Bár hozzátette, nem is olyan rég "egy Vas megyei tökös bírói csapat" is tudott meglepetést okozni. Ahogy arról az Átlátszó beszámolt, a Szombathelyi Törvényszék bírói tanácsának tagjai testületileg lemondtak, igaz, egy teljesen más jellegű ügyben, állítólag az Országos Bírósági Hivatal kinevezési gyakorlata elleni tiltakozásként.

Rendőr kísér a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírói ülésére egy férfit

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

A bírókkal ellentétben az ügyvédek körében van nyílt ellenállás: az Ügyvédek a jogállamért Facebook-közösséghez több mint 150 ügyvéd csatlakozott és írta alá a "törvénytelenség törvénybe foglalása ellen" tiltakozó levelet. "Azok a jogi eszközök, amelyeket most a kormány a megoldására szán, nem fognak segíteni. A magyar igazságszolgáltatás nem menekültügyi szervezet, és nincs felkészülve ennyi idő alatt, ennyi ember ügyének valóban törvényes és igazságos elbírálására, mert az objektíve nem is lehetséges" – olvasható közösségi oldalukon, ahol részletesen felsorolják, milyen konkrét, súlyos szakmai kifogásaik vannak a menekültek elleni Btk.-módosítás ellen.

Az ügyvédi akció fogadtatása pont olyan szélsőséges, mint az egész menekültkérdés társadalmi megítélése: ezrek osztották meg és lájkolták, sőt volt ügyvéd, aki ott rögtön, hozzászólásban csatlakozott, míg az ellenpont a "legalább tudjuk, kikhez nem megyünk" hozzáállás volt. Hétfőn újabb kiáltványt tettek közzé, mert annyi kérdés érkezett hozzájuk. Ebben a következőképpen foglalják össze az egyik fő kifogásukat: "a büntetőjog alapvető, lényeges tulajdonsága, hogy mindenkire vonatkozik. Az a büntetőjog, amely az egyik megyében bíróság elé állításhoz, a másikban pedig ingyenes Ausztriába buszoztatáshoz vezet, nem büntetőjog."

"Aláírtam, mert úgy gondolom, hogy nem helyénvaló, ami történik. Ez a része nem politika, ez szakmai kérdés. És ez az igazságszolgáltatás, aminek mi ügyvédek is részei vagyunk" – mondta a hvg.hu-nak Somfainé Vajda Ágnes, aki szintén nevét adta a tiltakozó levélhez. Hosszan sorolta, milyen képtelenség a jelenlegi feltételek mellett ellátni az illegális határátlépésért bíróság elé kerülő menekültek védelmét, és mennyi a tisztázatlan szakmai kérdés. "Ha mondjuk jön egy szír család, és az apa azt mondja a 16 éves, magyar jog szerint fiatalkorú, de büntethető fiának, hogy emelje már fel a drótot, hogy a kishúga átférjen, akkor mi következik? Rögtön megvádolják még kiskorú veszélyeztetésével is?" – tette fel a kérdést. Az ügyvéd már korábban megkereste saját, területileg illetékes kamaráját, hogy felajánlja a segítségét, például ha Röszkén szükség lenne a munkájára. Mint mondta, egyelőre még választ sem kapott.

Kamara: Tiltakozás helyett képzés

Más büntetőügyvéd forrásunktól szintén úgy értesültünk, sokan várták, hogy az ügyvédi kamara megszólal a kérdésben – ha már a bírókkal ellentétben számukra adott a szabad véleménynyilvánítás lehetősége. Mint mondták, a jogászok zárt csoportjaiban megy is erről a levelezés, és hiányolták a szakmai szervezet álláspontját. Azonban egy kamarán belüli forrásunk szerint ha csak reagálnának az ügyvéd tagok nyílt levelére, már az is politizálásnak számítana. "Hivatalos kommüniké ebben a kérdésben nincs. De nehéz is lenne bármit mondani úgy, hogy az ne legyen rögtön politikai kijelentés. Márpedig a kamara köztestületként kifejezetten a szakmába vágó kérdésekben nyilatkozhat" – magyarázta. Ezért szerinte csak annyiban foglalkoztak a kérdéssel, amennyiben "rájuk tartozik", így például szakmai továbbképzési lehetőséget kínáltak a kamarai tagoknak. "Ez egy speciális jogterületet, hiszen nemcsak a büntetőjoghoz kell érteni, uniós szabályokat vagy a nemzetközi jogot sem árt ismerni" – mondta.