A végéhez közeledik Budapest egyik legforgalmasabb terének, a Széll Kálmán térnek felújítása, a projekt már augusztusban nagy csúszásban volt, és a teljes átadás 2016 májusára várható. Mostanra azonban végeztek a kertépítés, a zöldterületek nagy részének kialakításával. A látható megoldások máris sok kritikát kapnak: a Facebookon egymás érik a letaposott, összeszemetelt virágágyásokról szóló fotók, értetlenkedő posztok. Miért lombhullató fákat ültetnek a térre, amely amúgy is kő- és betontenger? Miért kell kopár fákat nézni 4-5 hónapon át? Miért ültetik egymáshoz láthatóan közel a fákat? Hogy lehet majd így árnyékolni nyáron?

Fülöp Máté

De nemcsak a növények, az újonnan kialakított forgalmi sávok is kapnak a fejükre – de itt már belülről jön a kritika. Buszvezetők panaszkodnak arra, hogy a Szilágyi Erzsébet fasornak a Krisztina körútra forduló része kiszélesedik három sávra, melyek olyan szűkek, hogy a busz kanyarodásakor átlóg a másik sávba. Utánanéztünk a panaszoknak.

Minden területet bezöldítettek

A Széll Kálmán téren özönlenek a tömegek: 200 ezer ember naponta. A tér hírhedt volt a csalamádés hamburgere és napszámospiaca mellett a rosszul kialakított közlekedőterületeiről, ahogy tömegek egyensúlyoztak pár tíz centiméter széles betoncsíkokon, balesetveszélyes módon átvágtak síneken, és az utolsó években egy teljesen felesleges vágányhurok is ott virított a tér közepén. A tér finoman szólva sem volt akadálymentes, a Várfok utcában induló buszokhoz hatalmas kerülővel lehetett csak eljutni kerekesszékkel. A parkos részek kicsik, koszosak és igénytelenek voltak.

A növényekről beszéltünk egy kerttervekre rálátó szakemberrel, aki szerint nagyon behatároltak voltak a lehetőségek a zöldfelületek kialakításánál, a koncepciót a kényszer alakította. Ahol az emberek közlekednek, nem lehetett zöldterületet kialakítani, és ott sem, ahol közművezeték ment a föld alatt. Olyan szűk sávok maradtak csak meg, ahol csak ligetes megoldásban lehetett gondolkodni, ezért inkább megérte facsoportokat kialakítani, amelyek lombja összeér, mint egy nagy legyező – ez a szoliterfa, amely együttesen jobban árnyékol, mint a fák külön-külön – ezeknél már most összeérnek a csupasz ágak.

Fülöp Máté

Bár mindenki kevesli a zöldterületet, forrásunk azt állítja minden lehetséges területet bezöldített a projekt. Arra is figyeltek, hogy a fáknak nagyobb földterületet biztosítsanak, mivel a tér talaja tele van törmelékkel, és az zavarná a növekedést – most alul elérik az altalajt a gyökerek, és így nőhetnek kedvükre. (Más kérdés, hogy az oldalsó gyökérnövekedés lehetetlensége miatt kevésbé stabilak lesznek a fák egy esetleges szélvihar esetén.) A fák, cserjék locsolását automata rendszer biztosítja, és a burkolat is vízáteresztő. Hogy minél kevesebb legyen a zöldek letaposása, erővonalakkal modellezték, merre járnak a tömegek, és ezt is figyelembe vették. A fák kiválasztásánál pedig ügyeltek, hogy kellően stressztűrő, városálló fák, növények kerüljenek a térre.

Kibírják-e a növények

Persze kérdés, mennyi növény marad meg, hisz a kertészet az egyetlen olyan része egy ingatlanfejlesztésnek, amelyet az átadás után is gondozni kell. A kivitelezésre rálátó forrásunk szerint a gyepet az első nyírásig, a fákat a megeredésig gondozza (locsolja, gyomtalanítja, életben tartja) a kivitelező cég, utána átadja a fővárosnak, a Főkert Zrt.-nek, ami 2016 tavaszát jelenti. Másik kertészeti szakértő forrásunk szerint 1-3 évig szokta a beruházó gondozni a telepített növényeket, ami szerződéses kötelezettsége, és így végre is hajtja becsületesen. Viszont előfordul, hogy a Főkertnek nincs kapacitása a gondozásra, emiatt volt, hogy hároméves fasorok száradtak ki a nagy nyári melegben emiatt, mert nem volt elégséges locsolás. A fenntartás mértékét mindig a kiíró dönti el, így ezen lehet spórolni.

Fülöp Máté

A sáv tényleg szűk

Más a helyzet a sávokkal. Buszsofőrök arra panaszkodtak, hogy a fasorból több sávra bomló szakaszon szűkek a sávok, de annyira, hogy még a minibusz sem fér el, nemhogy egy csuklós. (Ezeket a hangokat Nemes Gábor, az Egységes Közlekedési Szakszervezet (EKSZ) vezetője is hallotta.) Egy járdasziget-villanyoszlop kialakítása miatt alakult így, ami érdekes tervezési hiba, avagy kényszerűség volt – a projekt része előkészíteni a fogaskerekű új végállomásának kialakításának a lehetőségét is, bár ebből ma még vajmi keveset látni.

A sofőröknek így jutott még egy stresszfaktor a csúcsforgalom mellé. A hibát a szakszervezet jelzi a BKK-nak, aztán meglátjuk, mi lesz. Nehéz elképzelni, hogy korrigálhatják a hibát. A vágányok melletti betonsziget a közlekedési lámpával elég vékony, azt sokkal vékonyabbá nem lehet tenni – márpedig épp ottjártunkkor adott egy teherautó a lámpának egy maflást, amit, ha minden így marad, akár havonta is cserélni kell majd. Az úttest, úgy tűnik, nem lehet sokkal szélesebb, márpedig az ide bepasszírozott sávok nagyjából olyan szélesek, mint egy Volvo busz, kanyarodáskor kap az oldalsó sáv egy könyököst.

VEKE: a felújítás kihagyott ziccer

A Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület (VEKE) úgy látja, a legfőbb erénye a beruházásnak, hogy végre befejeződik, de maradéktalanul nem sikerült a problémákat feloldani. Az egyesület szerint kétségkívül rendezettebb lesz a terület, de nem sikerült a Széll Kálmán tér mellett fekvő Széna téren, a házak közti szűk területen fekvő helyközi Volán buszpályaudvart integrálni a Széll Kálmán térbe, a gyalogosoknak pedig a felújítás után is villamossíneken kell átvergődniük a tér mindhárom oldalán. Egy ilyen léptékű rekonstrukció során ezeket az alapproblémákat illett volna rendezni. Kevesli a létrehozott zöldfelületet a VEKE is, bár a tervek szerint és a valóságban is jelentősen megnő a növények száma és felülete a téren. Pozitív, hogy a Fogaskerekű leendő végállomását a téren megépítik és a villamos vágánykapcsolatok lehetővé teszik többféle járat szervezését is, így a budai fonódó villamoshálózat egyik ága is érinti a teret – mondta el az egyesület véleményét Dorner Lajos elnök. (Egy másik közlekedési szakember szerint is baj, hogy megmaradt a síneken átkelés, az egész felújítással pedig az a baj, hogy nem ad sok többletszolgáltatást.)

Fülöp Máté

Évtizedek óta terítéken volt a tér felújítása, 2011 augusztusának végén fogadta el az általános felújítási elveket a Fővárosi Közgyűlés, és a 2012-ben dőlt el, az Építész Stúdió Kft. és a Lépték-Terv Kft. készítheti el a terveket. De csak 2015 elején kezdődtek meg a bontási munkálatok, mert az engedélyeztetési eljárások, egyeztetések elhúzódtak – eredetileg már 2012-ben el kellett volna kezdeni a beruházást a nol.hu cikke szerint. A kivitelezői pályázatot 2014-ben hirdették meg, de azt megtámadták a vesztesek. Végül a projekt a fentieken túl a tér akadálymentesítését vállalta (mozgólépcső, lift építése), előkészíti a fogaskerekű új végállomásának kialakításának a lehetőségét, csökken a buszparkolók mérete, és végre nem lesznek bódék.

Update: megjött a BKK válasza, nem jó hír a kerékpárosoknak

Időközben eljutott hozzánk a BKK sávszűkösséget is érintő válasza. Ebből kiderül, hogy a Krisztina körút Attila út felé menő szélső sávja mellett szaggatott fehér vonallal nyitott bicikliút, -sáv lesz. "Ezt az autóbuszok is igénybe vehetik", különben nem férnének el az egy személyautónyi sávban. Kérdés, mennyire lesz ez a megoldás balesetveszélyes a kerékpárosoknak - a projekt ellenben kipipálhatja a bicikliseket, de a megoldás közel sem tűnik ideálisnak. A buszok "a végleges forgalmi rend bevezetését követően" a Csaba utcáig, mintegy 200 méteren át trappolnak a biciklisávon, utána besorolnak a középső sávba, mivel a szélső sáv kanyarodósáv lesz, és a középső sávban lesz a csaba utcai csomópont utnái megállóhely, ami egyelőre még nem áll.