Megbeszélték, hogy mit és hogyan beszélnek majd meg – röviden ennyi volt a Köznevelési Kerekasztal alakuló ülése utáni sajtótájékoztató üzenete. Ezt az államtitkári posztját bukó Czunyiné Bertalan Judit már csak a kamerák mögül nézte Rétvári Bence Emmi-államtitkárral az oldalán.

Czunyiné kvázi utódját, a felsőoktatás mellé a köznevelési feladatokat is megkapó Palkovics László államtitkárt pedig az asztalfő szélére ültették, mivel a továbbiakban nem Balog Zoltán miniszter, hanem ő lesz a kerekasztal vezetője.

Túry Gergely

A sajtótájékoztató minden nyilatkozója sikeresnek nevezte a kerekasztal első ülését, ami a korábban bojkottot hirdető Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke esetében volt a leginkább meglepő.

Ki kell kormányozni az oktatási rendszert abból a közoktatási vészhelyzetből, amelybe az elmúlt három évben került

– magyarázta Mendrey, hogy miért ült mégis asztalhoz, a legnagyobb pedagógus-szakszervezettel ellentétben. De hozzátette, hogy egyelőre lát arra esélyt, hogy sikeres legyen a tárgyalássorozat.

A kerekasztalon főleg csak irányelveket vázoltak, és semmi nagyobb horderejű döntés nem született:

• nincsenek tabutémák, akár még az állami fenntartásról is nyithatnak vitát – arról nem esett szó, hogy új köznevelési törvényen gondolkoznak-e;
• bevonnak további civil szervezetek és szakértőket a munkacsoportokba;
• a kerekasztal kéthetente ülésezik, ahol megvitatják a munkacsoportokban folyó munkát.

Ezeket Balog Zoltántól kezdve a Nemzeti Pedagógus Kart vezető Horváth Péteren keresztül a tiltakozást kirobbantó Herman Ottó Gimnáziumot igazgató Madarász Péterig mindenki üdvözölte.

Túry Gergely

A legtöbb konkrétummal Balog Zoltán szolgált:

• sürgősen átvilágítják a Klik közbeszerzési rendszerét;
• átnézik a folyamatosan adósságban úszó megaszervezet költségvetését;
• az igazgatók még ebben a félévben kaphatnak vissza jogosítványokat, például lesz igazgatói bankkártya, így egy betört ablak cseréje remélhetőleg már nem fog hetekig tartani, és a gázszámlát is befizetik időben;
• a tanfelügyeleti rendszer korábbi lazításához tartják magukat: akit már értékeltek, annak három évig biztosan nyugta lesz.

Ami viszont biztosan nem lesz, ha Balogékon múlik:

• a betervezetten túl újabb pedagógus-béremelés;
• liberalizált tankönyvpiac, mert így a miniszter szerint megdrágulnának a tankönyvek, és akkor nem is osztogathatnék azokat ingyen, márpedig ez a kormány egyik kedvenc önfényező intézkedése.

A miniszter még a Fekete György-féle Magyar Művészeti Akadémia sokak által kifogásolt meghívását is megmagyarázta: mindenkire számítanak, aki meg akarja oldani az oktatás problémáit. Viszont türelmet is kért, ugyanis feltárta, hogy 5000 javaslatot kell átnézniük, ugyanis ennyi problémát jeleztek. Akkor valóban épp ideje volt egy Köznevelési Kerekasztalnak.

A valós változtatás szándékára annyiból lehetett következtetni, hogy az Orbán Viktor kormányfő fülébe is hatékonyan sugdosó Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott, hogy

a rendszerváltás óta megállt az idő a közoktatásban

– ennek köszönhetően az általános iskolából kikerülők közül sokan még írni, olvasni és számolni sem tudnak rendesen.

Ha viszont nem változtatunk a rendszeren, csak újabb pénzeket költünk rá, akkor semmi nem fog változni, fejezte be mondandóját Parragh.