A Kúriának nem lett volna szabad átengednie a kormány kvótaügyi népszavazási kérdését, mert az alkotmányellenes, nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, és nem felel meg az egyértelműség követelményének - állapította meg az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság, a Political Capital és a Társaság a Szabadságjogokért.

Mint arról beszámoltunk, a Kúria kedden elutasította a kormány kvótaügyi népszavazási kezdeményezése ellen benyújtott jogorvoslatokat és úgy találta, hogy lehet népszavazást tartani az uniós betelepítési kvóta ügyében. Ha a kormány nem áll el eredeti szándékától, várhatóan ősszel kerül sor a referendumra. A népszavazási kezdeményezést Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be még február 24-én, a Nemzeti Választási Iroda aulájában történt botrány másnapján. A kormány népszavazási kérdése így hangzik: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”

A civil szervezetek felhívják a figyelmet arra, hogy míg a népszavazás elvileg a választópolgároknak kellene lehetőséget nyújtania, hogy meghatározzák, hogy a parlament miről és milyen tartalmú törvényt alkosson, 2010 óta csak rendkívüli nehézségek árán lehet népszavazást kezdeményezni, az elmúlt bő egy évben gyakorlatilag mindenki kudarcot vallott, aki megpróbált népszavazást kezdeményezni. "A hatályos népszavazási törvény és az azzal visszaélő hatalom igényeit kiszolgáló intézményrendszer sokáig hatékonyan akadályozta kezdeményezéseiket" - írják.

A civil szervezetek szerint azonban a kormány kvótaügyi népszavazási kérdésének még az sem állta útját, hogy az nem felel meg az Alaptörvényben foglalt követelményeknek, sőt, szerintük a Kúria is olyan döntést hozott, amely semmibe veszi az Alaptörvényt, és úgy szolgálja ki a kormány érdekeit. 

A civil szervezetek álláspontja szerint a kvótanépszavazás több szempontból is törvényellenes, ezek a következők:

• A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe, holott országos népszavazást csak az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozó témában lehet tartani. A kvótanépszavazással a kormány azt sugallja, hogy a népszavazás olyan parlamenti döntést eredményezhet, amely felülírná a közösen elfogadott uniós játékszabályokat, döntéseket, de ez nem igaz.
• A menekültügyi kvótaszabályozás terén az Európai Unióban képviselt magyar álláspontot a kormány határozza meg, ebben az Országgyűlés álláspontja nem is köti a kormányt. Az Országgyűlésnek tehát nincs felhatalmazása dönteni arról, hogyan alakuljon az EU-s kvótaszabályozás.
• Az Unióban a más tagállamokkal közös döntéshozatalnak megvannak a maga szabályai, amit egyszer már elfogadtunk az Unióhoz való csatlakozással. A Kúria szerint azonban a kormány népszavazási kérdése nem az uniós kvótaszabályozás felülírását célozza, hanem valami mást, amire az Országgyűlésnek bizonyára van felhatalmazása. A Kúria döntéséből azonban nem derül ki, hogy pontosan akkor mire is irányul a kvótaügyi népszavazási kezdeményezés.
• A népszavazási kérdés nem is egyértelmű, a választópolgárok számára továbbra sem lehet világos, mi a kormány által kezdeményezett népszavazás tárgya, ahogy az Országgyűlésnek sem lehet világos, hogy a népszavazás eredményéből milyen jogalkotási kötelezettsége keletkezik. Nem beszélhetünk legitim népszavazásról, ha a választópolgárok meghatározhatatlan értelmű kérdésről szavaznak, az Országgyűlés pedig biankó felhatalmazásként értékelheti a népszavazás eredményét.

A Helsinki Bizottság, a TASZ, az EKINT és a Political Capital szerint ezért a kvótanépszavazás legfeljebb a kormány politikai céljait szolgálhatja.

Az ellenzéki Együtt és DK egyébként már közölte, hogy bojkottálni fogják a népszavazást, a Liberálisok pedig az Alkotmánybírósághoz fordulnak.