A szocialista Gőgös Zoltán szerint a Kehi jelentése "felér egy vádirattal a Fidesz földlopása ellen". A jelentést már olvasta korábban is, de most, hogy egy amúgy vesztes perben hozzájutott, nyilvánosságra is hozta az MSZP honlapján.

Kiderült, hogy

1600 pályázat értékelését 4 alkalmazott és egy ügyvéd végezte 60 nap alatt

A Kehi több szabálytalanságot is talált: 45 birtoktestet érintően 59 pályázatnál megállapította, hogy a Hortobágyi Nemzeti Park olyan pályázatot hirdetett ki nyertesnek, amely nem felelt meg a kiírásnak. Ezeket a vonatkozó kormányrendelet alapján érvénytelennek kellett volna nyilvánítani. A döntő többséggel az volt a hiba, hogy a másolatban csatolt dokumentumokat sem ügyvéd, sem közjegyző nem hitelesítette.

Három nyertes pályázó a bontás után pótolta a hiányosságokat – holott a nemzeti park ezt az eljárási lehetőséget alapból kizárta.

Az állatállományt pontozták, a számításokat 1040 pályázatnál nem a nyilvántartásban szereplő adatok alapján végezték. 36 pályázónál ez olyan mértékű eltérés volt, hogy a pályázat eredményét is befolyásolta.

A pályázatok valóságtartalmát nem kötelező ugyan ellenőrizni, de a Kehi kifogásolta, sokszor ez meg sem tehető, illetve hogy ezt ott sem tette meg a nemzeti park, ahol ellentmondásos volt az anyag. A kormányrendelet alapján egyébként a valótlan nyilatkozatot tartalmazó pályázatot is érvényteleníteni kell.

Számítási hibát is vétettek, egy esetben ez az eljárás eredményét is befolyásolta. A formai követelményeket nem ellenőrizték.

A gazdálkodási terv jelentősen befolyásolta a pályázatok eredményét, ám azt a nemzeti park még belső utasításban sem rögzítette, hogy milyen részszempontok alapján értékel, a Kehi megállapítása szerint

így megkötés nélkül, utólag ellenőrizhetetlen módon dönthetett arról a nemzeti park, hogy az egyes gazdálkodási tervekre mennyi pontot ad.

428 birtoktest közül 98-nál ez az értékelés azt is befolyásolta, ki lett a nyertes.

Az állatállománynál is jelentős problémákat találtak: zömmel legelőkre írtak ki pályázatot, de elbíráláskor a sertéseket és a baromfit is figyelembe vették. 15 pályázónál csak sertésekből, illetve baromfiból álló állatállomány volt, két ilyen jelentkező nyert is.

A pályázatok értékelésekor nem súlyozták, hogy egy adott méretű birtoktestre mekkora és milyen összetételű állatállománnyal pályáztak. A teljes pontszám 20 százalékát, az adott értékelési szemponton belüli maximumot érhette el így az a a pályázó, aki viszonylag kevés, de őshonos vagy veszélyeztetett fajtájú állattal pályázott úgy, hogy földterület sem volt használatában, szemben azzal, aki nagyobb állatállománnyal pályázott úgy, hogy a pályázat beadásakor valamekkora földterülettel rendelkezett.

Bár zömmel legelőkre pályázatak, nemcsak a legelő állatokból álló állatállományt (szarvasmarha, juh, kecske), hanem a sertéseket és a baromfit is figyelembe vették. 15 pályázónál csak sertésekből, illetve baromfiból állt az állomány, 2 ilyen nyert is.

Volt olyan földterület, amelyet egy 50 darab "fehér magyar kacsával" rendelkező pályázó nyert meg.

Bár a szabályok szerint nem csak saját állatállománnyal lehetett pályázni, a Kehi szerint színlelt szerződések is lehettek: volt olyan szerződés, amelyben rögzítették is, hogy a bérbeadás csak a pályázat miatt van, vagy az eredményhirdetésig érvényes. De olyan is előfordult, hogy egy állomány két pályázatban is szerepelt: egyikben sajátként, másikban bérbeadottként.

A vizsgálat megállapította azt is, 31 olyan pályázó is nyert, ahol a gazdasági társaság vagy a gazdálkodó a pályázat kiírása után kezdte meg tevékenységét, korábban semmilyen mezőgazdasági tevékenységet nem végzett, és

vélhetően a haszonbérleti jog megszerzésére alakult.

A földpályázatok miatt korábban feljelentést tevő Gőgös Zoltán a hvg.hu-nak azt mondta, a Kehi jelentés nyilvánosságra hozása után fontolgatja, hogy természetkárosítás miatt is feljelentést tesz.

A Földművelésügyi Minisztérium válasza szerint a 17 darab, a KEHI szerint egészben vagy részben felmondandó szerződés összesen 13 darab birtoktestet érintett. Ebből 6 birtoktestre több gazda együttesen pályázott, ún. polgári jogi társaságok keretében. A KEHI ezen pályázók esetében csak a társaságok egyes tagjainak pályázatában állapított meg hiányosságokat, és nem a társaságok egészénél. Ezért szerintük a KEHI-kifogásokkal nem érintett tagjai - az alapító szerződésük módosítását követően - maradhattak haszonbérlőként a szerződésben, így az ő jogviszonyuk nem szűnt meg. Azt is írják, hogy emellett 4 darab birtoktestre indult per a felmondás érvényesítése miatt, mert a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) egyoldalú felmondását az érintettek nem fogadták el. A 4 peres eljárásból 2 esetben nyert a HNPI, míg 2 esetben a bíróság a KEHI álláspontjával szembehelyezkedve birtokban tartotta a nyertes bérlőket. Három további birtoktest esetében ugyanaz a bérlő volt érintett a felmondással, aki elfogadta a HNPI egyoldalú felmondását, és így erre a három területre ismételten haszonbérleti pályázat lett kiírva.