A bíróság közösség tagjai elleni erőszak, felfegyverkezve elkövetett garázdaság és súlyos testi sértés kísérlete miatt bűnösnek találta kedden azt a két férfit, akik 2013 októberében Bicskén részegen megvertek egy afrikai menekültet a városban. Az elsőrendű vádlott I. Ádám 2 év börtönt kapott 4 évre felfüggesztve, a másodrendű vádlott P. Dániel pedig 1 év nyolc hónap börtönt, 4 év próbaidőre felfüggesztve.

A vádirat szerint 2013 októberében I. Ádám és P. Dávid egy bicskei sörözőben berúgott, majd előbb egy cigány vendéggel keveredtek durva szóváltásba, később pedig a sörözőt elhagyva, már hajnalban egy afrikai menekültbe kötöttek bele. A bicskei menekülttáborban oltalmazotti státuszban lakó férfi a vasútállomás felé tartott, amikor rátámadtak, ököllel és egy bottal is ütlegelni kezdték, és azt ordítozták, hogy menjen vissza Afrikába.

A vasútállomásig követték aztán a férfit, majd amikor kiderült, hogy ott egy másik afrikai férfi is várakozik, arra is rátámadtak a faléccel, majd ismét az első férfire támadtak rá, kergetni kezdték, a vád szerint ekkor már azért, mert a korábbi verekedésben az egyik vádlott megsérült. A sértett elesett, ezután bottal és rúgásokkal eszméletlenre verték és otthagyták a peronon. A vádirat szerint ugyan nyolc napon belül gyógyuló sérülése lett mindkét megtámadott férfinak, de ez nem a támadókon múlt, az ájulásig vert férfi sérülései könnyen lehettek volna súlyosabbak is.

Csak berúgtak a fiúk

Az ügyészség szerint az első két támadás során fennáll a közösség tagja elleni erőszak, a harmadik esetben viszont már csak az este szerzett sérülésért akart a két támadó bosszút állni, így ott már csak garázdaságot követtek el. A bírónő azonban megjegyezte, hogy a vádlott I. Ádám annyira azért nem ment utána a saját ujjtörésének, hiszen csak a vádirat átvétele után jelentkezett röntgenre, és akkor már maradandó sérülést állapítottak meg nála.

Képünk illusztráció.

Fülöp Máté

A bíróság a keddi tárgyaláson úgy látta, az bizonyítható, hogy az elefántcsontparti sértett elment előttük, mire a másodrendű vádlott odaszólt, hogy "blackman, go back to Africa". A védelem azzal érvelt, hogy a két fiatal részeg volt, "odaszóltak valami vicceset", de nem motiválta őket a sértett bőrszíne. "Ittasak és hülyék voltak védenceim, odaszóltak, nem kellett volna, hiba volt. Ha nem ittasak, ilyen nem történik" – mondta az ügyvéd. A vádlottak közül I. Ádám egyébként 20 éves, P. Dávid pedig 24 éves volt a támadás idején.

A védelem még a sértett szavahihetőségét is megpróbálta kétségbe vonni, szerintük a sértett ment oda és ütötte meg a vádlottat, ők csak ezért támadtak vissza. A bíró viszont arról beszélt, a sértett a beszólás után próbált továbbmenni, de nem tudott, mert feltartóztatták. A másodrendű vádlott szólt oda, az elsőrendű állt fel és ütötte meg többször, ráadásul bizonyíthatóan azért, mert a sértett – Aziz – fekete bőrű és idegen.

Azizt a nyomozati szakban és a bíróság előtt is meghallgatták korábban, de a többi külföldi tanút nem sikerült megtalálni, most már Aziz sem él Magyarországon. Mindenesetre a bíróság szerint miután Aziz elmenekült, ment tovább a vasútállomás felé, Pest volt az úti célja. A két vádlott követte, majd a második helyszínen a sértett nyakába ugrottak hátulról, elvileg ekkor hadonászott a bottal, és elismerte, hogy bántalmazta a vádlottat, de csak védekezésként. Ebben a dulakodásban törhetett el az elsőrendű vádlott kisujja.

Az is tény, hogy I. Ádám elvette a botot a sértettől – akinek emiatt megsérült a tenyere, és a bíróság szerint igazolható az az érvelés, hogy innentől azért üldözték a sértettet, mert eltörte a vádlott kisujját, cserébe pedig "szét akarták verni a botot a fején". Olyan erővel ütötték meg a sértettet a pályaudvaron, hogy a léc hat darabra tört – ezzel a bíró szerint igenis megáll a súlyos testi sértés kísérlete, a védelem ugyanis ezt vitatta.

Sínre tették, de legalább nem hagyták ott

Az is biztos, hogy a sértettet a vasúti sínre tették, azonban a két vádlott is ott állt mellette, majd "mi nem vagyunk gyilkosok" felkiáltással visszatették a peronra a félig eszméletlen férfit, akiről a szemtanúk azt hitték, meghalt. Bár a sértett érvelt azzal is, hogy fejét a sínekbe verték, erre utaló sérülést nem találtak a testén. A bírónő kiemelte, hogy a sínek között állva a két vádlott a saját életét is veszélyeztette, valamint felhozta azt is, hogy megvárták a kiérkező rendőröket.

Képünk illusztráció.

Fülöp Máté

Az utolsó szó jogán egyébként I. Ádám azt mondta, hogy a cselekedetét megbánta, "többször is", és az egész történetet sajnálja, elejétől a végéig. Részeg volt akkor, és józanul egészen máshogy látja a történteket. Társa, P. Dávid pedig arról beszélt, hogy régen történt az egész, és azóta sokat változtak mindketten: felnőtt, családja lett, megváltozott a gondolkodásmódja. Azt mondta, hogy az első perctől látták, hogy rossz döntést hoztak, és nagyon megbánta az egészet.

A bíró rákérdezett a férfinél, hogy miért nem kértek bocsánatot a bíróság előtt megjelenő sértettől, amire azt mondta, tisztában van vele, hogy erre szükség lett volna, csak nem tudta, hogy ezt hogyan lehet megtenni. "Úgy, ahogyan most" – reagált a bíró.

A sértettet képviselő Győző Gábor, a Helsinki Bizottság ügyvédje az ítélet után azt mondta, egyik szeme sír, a másik nevet. Örül, hogy legalább az egyik bántalmazásnál megállapították a gyűlölet-bűncselekményt, de hogy a legsúlyosabb esetben csak a garázdaságot tartotta megállapíthatónak a bíróság, azt sajnálja. Az ítélet szerinte túl enyhe. A kihirdetett ítéletet a védelem elfogadta, a vádhatóság három nap gondolkodási időt kért a fellebbezésre.