Kutatók igen, egyszerű állampolgárok, vagy akár ellenzéki politikusok, ügyvédek, újságírók viszont nem nézhetnek bele az 1962-es ítélet lapjaiba – írja az Index. A híroldal szerint egy most megjelent újabb jogértelmezés alapján a kutatók ezután mégiscsak tanulmányozhatják ezeket az iratokat. Ez a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) leveléből és a levéltár főigazgatójának új utasításából, ami most jelent meg a levéltár honlapján. Ám az egymásnak ellentmondó jogszabályok miatt még 1956 kutatása is akadályokba ütközhet.

A NAIH határozatának közzététele után Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója azt mondta: ha teljesítik az adatvédelmi biztos elvárásait, az felszámolja a kutatás szabadságát Magyarországon. A határozatból és az adatvédelmi biztos egy másik állásfoglalásából ugyanis elvileg az következik, hogy még a kutatók is csak úgy férhetnének hozzá a közelmúlt megismeréséhez elengedhetetlenül szükséges egykori iratokhoz, ha azokról nemhogy másolatot, de még jegyzeteket sem készíthetnek. A levéltár ezért újabb állásfoglalást kért a NAIH-tól. Ebben a most megjelent levélben a NAIH megerősítette: az engedéllyel rendelkező kutatók ezután is megismerhetik, sőt másolhatják is ezeket az iratokat. Kenyeres István szerint félő, hogy a fővárosi levéltár megbüntetése precedenst is teremt, és saját védelmük érdekében más megyei levéltárak sem fognak ezután kiadni semmilyen bírósági iratot.

A fővárosi levéltár vezetője szerint ha az adatvédelmi hivatal döntése nem változik és a névre történő tudományos a kutatást meg kell tagadniuk, akkor az állampolgári jogérvényesítés is ellehetetlenül. Nem lesznek kiadhatók ingatlanügyek vagy válóperes ítéletek, amivel a levéltár kényszerből lehetetleníti el az állampolgárok jogos ügyeinek intézését.

De lehetnek további következmények is. Az 1956 utáni megtorlások során sok forradalmárt formailag köztörvényesként ítéltek el, bár valójában ezek koncepciós politikai perek voltak. Az ő büntetőügyeik – Péterfalvi állásfoglalásából következően – ugyanúgy védett személyes adatnak minősülnek, mint Kiss Lászlóé. Az akkori álcázott politikai ügyeket mostanában egyre inkább kezdik feltárni a kutatók, most azonban minimum kétséges, hogy a nyilvánosság mit ismerhet meg ezekből a történésekből. A Kádár-rendszer, vagyis a saját közelmúltunk megértéséhez elemi szükség lenne az ezekhez hasonló információkra.