Bihari Ádám
Bihari Ádám
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A kormány tagjai már lehetséges magyarországi terrortámadásról beszélnek, csúcsra jár a kampánygépezet, arról viszont egyetlen szó sem esik, hogyan is kellene felkészülnie a lakosságnak, ha már ennyire komoly a fenyegetés. Pedig a nagy ijesztgetésnek legalább egyetlen kézzelfogható haszna lehetne.

"A bevándorlási válság kezdete óta Európában több mint 300-an haltak meg terrortámadásban"

(Kormányzati propagandaplakát Budapesten.)

Ha laktanyához közel támadnak, nem lesz gond

"A Brüsszelben vagy Párizsban elkövetett terrortámadáshoz hasonló Magyarországon is bármikor bekövetkezhet, ezért egyre több olyan gyakorlatra van szükség, amellyel a biztonságot hatékonyan tudjuk szolgálni" – mondta az MTI szerint hétfőn Simicskó István honvédelmi miniszter a Magyar Honvédség 2. Különleges Rendeltetésű Ezred és a Terrorelhárítási Központ (TEK) közös lövészeti bemutatója után, ami éppen a terrorfenyegetéssel szemben fellépő "különböző egységek közötti együttműködésnek és az ezt segítő gyakorlatoknak" volt a mintapéldája. A TEK és a honvédség tehát gyakorlatozik, készül.

A Terrorelhárítási Központ emberei készültségben a Liszt Ferenc repülőtéren, Ferihegyen, a Brüsszeli bombatámadások után.
Stiller Ákos

"Harmadszor fordult elő velem az elmúlt pár hétben, hogy egy hátrahagyott bőrönddel/sporttáskával találkozom forgalmas helyen. Az első gondolatom mindig az volt, hogy mi van, ha robbanószer van benne? Utána mindig elhessegetem a gondolatot, hiszen 'ugyan már, ez Budapest'. Nade. Jó ez így? Mi a teendő ilyenkor, 2016 Európájában?" – ezt pedig egy olvasónk írta a héten. Az olvasók ugyanis nem gyakorlatoznak és készülnek, ők tehát nem fogják tudni, mi a dolguk, már ha tényleg bomba robban egy magyar bevásárlóközpontban, egy pályaudvaron vagy turistalátványosságnál, vagy hogyan lehetne ezt minimális odafigyeléssel és elővigyázatossággal megelőzni.

Ha már csúcsra jár a félelemkeltés, akár haszna is lehetne

Egy külföldi és hazai mentési és polgári védelmi gyakorlatokra rálátó forrásunk szerint a megfelelő polgári védelmi és lakossági felkészüléssel, gyakorlatozással akár ötödére is csökkenthető a halálos áldozatok száma. A buszokon például egy matricába kerülne, hogy az utasok jelezzék, ha gazdátlan csomagot találnak. "Miért nincs evakuálási gyakorlat iskolákban, bevásárlóközpontokban? Elhiszem, hogy van, akiben ez félelmet kelt, de itthon most úgyis pont ez a cél, nem? Akkor legalább már valami haszna is legyen" – tette hozzá. Szerinte a lakossági felkészülés olyan, mint egy betegséggel együtt élni. "Ha az emberre ráijesztenek, hogy rákos beteg, akkor összeomlik, pánikolni kezd. Ha elmondják neki, hogy milyen kezelések léteznek a betegség megfékezésére, akkor felkészülnek és megnyugszanak. A ráijesztésen – azt hiszem – már túl vagyunk" – mondta. "Japánban például a folyamatos földrengések, Izraelben pedig a rendszeres terrortámadások tanították meg fegyelmezetten reagálni az embereket, de már az Egyesült Államokban is más a helyzet, mint akár pár évvel ezelőtt – mondta –, az emberek nem fagynak le, képesek reagálni".

2016 januárjában lezárták a német kancellária környékét Berlinben egy gyanús csomag miatt.
MTI / EPA / Michael Kappeler

A 2015-ös adatokkal dolgozó Global Terrorism Index szerint egyébként a terrorcselekmények által érintett (ez közvetett érintettség is lehet) országok közül Magyarország a legkevésbé érintett, de még érintett államok közé tartozik. Itt 98. hellyel beelőztünk olyan egyáltalán nem érintett országokat, mint Szlovénia, Szlovákia, Lengyelország vagy Románia (Csehország a közép-európai térség leginkább érintett állama, a 68. helyen). Ráadásul a magyar lakosság láthatóan érzékeny a problémára. Mint azt korábbi, a terrorfenyegetettségét áttekintő cikkünkben is idéztük, a Pew Research felmérése szerint a magyarok rettegnek egész Európában a legjobban attól, hogy a menekültáradat a terrorfenyegetettség emelkedésével fog járni.

Majdnem fél éve ülnek a lakosságnak szánt tájékoztató anyagokon

Öt hónappal ezelőtt kérdeztük meg a Belügyminisztériumot arról, hogyan tervezik tájékoztatni a lakosságot arról, miként kell reagálniuk a megváltozott biztonsági környezetben bekövetkező fenyegetésekre, és mikor készül el a Terrorelhárítási Központ által kidolgozott lakossági Tájékoztatási Terv, amelyről még november végén, tehát lassan egy éve rendelkezett egy kormányhatározat. Ezután a Katasztrófavédelem honlapjára irányított minket a cikkünket félrevezetőnek találó Belügyminisztérium, ahol különböző forrásokból merítve részletesen leírják, hogyan ismerhetünk fel egy terroristát.

Március végén Hajdu János TEK-főigazgató állította azt, hogy tájékoztató propagandaanyagokat terítenek hamarosan, ami alapján "felismerhető lenne a veszély". A BM a hvg.hu-nak azt válaszolta a projekttel kapcsolatos kérdéseinkre, hogy "a Belügyminisztérium lakossági tájékoztató anyagok, információs brosúrák elkészítését is tervezi, amelyekből mindenki rövid, közérthető tájékoztatást kaphatna arról, hogy terrortámadások esetén mi a helyes teendő". Akkor a terv a Terrorellenes Koordinációs Bizottság előtt hevert, véleményezésre várva. A Terrorellenes Koordinációs Bizottság tagjai többek között az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a katasztrófavédelem, a NAV és a Bevándorlási Hivatal vezető beosztású képviselői.

Hajdu János, a Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója részt vesz a TEK épületében tartott sajtótájékoztatón.
MTI / Máthé Zoltán

A véleményezési folyamatra rálátó forrásaink akkor azt mondták, az anyag közérthető felvilágosítást ad arról, hogyan lehet felismerni a terroristák ráutaló magatartásai alapján egy támadás előkészületeit, de konkrét támadásokra ajánlott reakciókat is bemutatnak majd írásos tájékoztatók és oktatóvideók formájában is. A tájékoztatás kitér majd a különböző szituációkra, tehát arra is, mi a teendő egy nyílt közterületen történt támadás esetén, vagy akkor, ha fegyveresek szállnak meg egy középületet, mondjuk egy iskolát. (Az anyag azonban azóta sem került nyilvánosságra, de még arról sem tudni, hogy a véleményezési folyamat lezárult-e.)

Egy héttel később azonban a BM tájékoztatott minket arról, hogy "a megvalósulás fázisába értek" azok az "állampolgároknak a tájékozódását, tájékozottságát célzó dokumentumok", melyek elmagyarázzák az utca emberének, hogyan kellene reagálnia terrortámadások esetén.

Ha közölnék, mit kell tenni pánik esetén, azzal pánikot keltenének

A minisztérium szerint viszont nem volt rá szükség, hogy kiadják az anyagokat, mert "Magyarország jelenlegi helyzete nem indokolja, hogy az esetleges terrorhelyzetre tekintettel történő lakossági tájékoztatás pánikhangulatot eredményezzen". A tárca indoklása szerint ugyanis a terrortámadás esetére felkészítő tájékoztatót anyagok terjesztése "nem történhet meggondolatlanul", és ezt "Magyarország jelenlegi helyzete szerencsére nem indokolja, egyelőre nincs napirenden azok publikálása".

Egy rendőr áll géppisztollyal az Országház előtti Kossuth Lajos téren 2016. március 25-én, a kettes fokozatú terrorkészültség elrendelése utáni harmadik napon.
MTI / Koszticsák Szilárd

Rákérdeztünk akkor arra is, hogy ha a pánikkeltés elkerülése végett nem adják ki az anyagokat, akkor ha később mégis kiadják, az nem fog-e pánikot kelteni. Válaszukban azt írták, "mivel a lakosság részére előkészített brosúrák nem a pánikkeltést, ellenkezőleg: a higgadt, tudatos felkészítést célozzák, azok terjesztése kellő körültekintéssel, érzékenységgel hajtható végre".

Egy újságíró érdeklődése nyilván nem indok arra, hogy pánik öntse el a magyar utcákat és a kormányablakokat betörve próbáljon meg mindenki tájékoztató anyagokhoz jutni. Ha viszont egy nemzetbiztonsági szolgálatok által napi rendszerességgel tájékoztatott honvédelmi miniszter áll ki azzal az ország nyilvánossága elé, hogy "Magyarországon is bármikor bekövetkezhet terrortámadás", az már egyértelművé teszi, hogy túl vagyunk a laikus, szakmaiatlan, közrendet fenyegető pánikkeltésen.

Most megint megkérdeztük a Belügyminisztériumot, mikor kerülnek nyilvánosságra a lakossági Tájékoztatási Terv részletei, mikor jutnak el az állampolgárokhoz a minisztérium által említett tájékoztató brosúrák, hogyan biztosítják, hogy a lakossági tájékoztatás, vagy éppen annak hiánya ne eredményezzen pánikhangulatot, illetve a honvédségen és a rendőrségen kívül kapnak-e terrortámadás esetére felkészítést és gyakorlatoznak-e a mentők, a polgári védelem, illetve a tűzoltóság. Amint megkaptuk, közöljük a válaszokat.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!