Nem kevesebb mint 1320 magyar akta halmozódott fel a 2004-es csatlakozás óta, ezek a hivatalos iratok rögzítik azokat az eseteket, amikor hazánk szembekerült az uniós joggal – közölte a Magyar Nemzet. Összehasonlításképpen ez a mutató Romániában csak 1160, Szlovákiában 1061, Bulgáriában pedig 821.

A lap szerint a legfrissebb, jelenleg is tárgyalt magyar vonatkozású ügyek közül nyolc tartozik a közlekedéshez, öt-öt az energetikához és a foglalkoztatáshoz, három-három a kereskedelemhez, a pénzügyi stabilitáshoz, illetve a migrációs válság kezeléséhez.

A hozzánk hasonlóan 2004-ben csatlakozott országok közül csak Csehországgal, Lengyelországgal és Szlovákiával vannak ilyen csatái Brüsszelnek, de kevésbé fajsúlyosak. Ciprussal, Észtországgal, Lettországgal, Litvániával, Máltával és Szlovéniával viszont nincsenek és korábban sem voltak ilyen jellegű problémák.

A bizottság legutóbbi jelentéséből kiderül, a magyar kormány 2012 óta tolja maga előtt a fajsúlyos európai uniós vitákat, immár öt éve a kritikus szint felett van a nézetkülönbségek száma. 

A brüsszeli testület fokozottan figyeli a hulladékszállításra, illetve a szerencsejátékra vonatkozó uniós előírások betartását is. A legutóbbi, Magyarországot érintő figyelmeztetés a digitális egységes piacra vonatkozik: olcsóbbá kell tenni a nagy sebességű internetkapcsolat bővítését.