Ma reggel is szép napra virradtam itt a Cinege úton, eszembe jutott, hogy nincs többé Népszabadság, hogy megszüntettem az inflációt és az ellenzéket, Ráhel megtanult végre István lábán állni, csak Anikó aggódik a konyhában: túl nagy a csend a szemben lakó új szomszédnál. Kérdeztem tőle, mit akarsz, jobb lenne, ha idáig hallanánk, ahogy Rijáddal telefonál? Eleve semmit se tudunk róla.

Hidd el, kedves naplóm, a még létező ellenzék teljesen túltolja ezt a Pharaon-kérdést, pedig nála békésebb, csendesebb professzorral még életemben nem futottam össze Jordánia budapesti képviseletének díszvacsoráján, ugye mindig ott tartok fogadóórát az akadémiai szférának. Az egész egy visszataszító amerikai titkosszolgálati játszma, csak azért, mert konzultálnunk kellett volna velünk. Miért is? Nonszensz. Mi magyar emberek magunk akarjuk eldönteni, kivel élünk együtt a saját utcánkban, és ezt üzenjük Brüsszelnek is.

A díszvacsora egyébként nagyon jól sikerült, professzor úr megkérdezte, milyen környék a Kútvölgyi út és a Cinege út közti szakasz, mondtam, hogy eléggé biztonságos, ott lakom ugye én is, rám pedig eléggé vigyáznak, oda terrorista nem költözhet, na ezen nagyot nevettünk a professzor úrral. Viccből még megkérdezte, na és ha valaki csak távolról, a később becsődölt bankján keresztül támogatta Oszama bin Ladent, az jöhet-e a Cinege útra, hát mondom, az jó régen lehetett, nehogy már örökre megbélyegezzünk embereket! Ezen is nagyon jót szórakoztunk. Aztán beköltözött.

Pontosabban állítólag csak a cége, őt nemigen látták itt azóta sem. A takarítónőnk egyszer látta füvet nyírni, máskor kivitte a szemetet, körülnézett, közben mobilon gyorsan lebonyolította egy közepesen nagy amerikai bank felvásárlását, amúgy semmi különös, zajlik a hétköznapi élet a miniszterelnöki rezidencia közvetlen szomszédságában, rendes kerékvágás. Nagyon örülök, hogy ami elmúlt az elmúlt, és a professzor úr nem tart egyrészt fegyverarzenált, másrészt lőgyakorlatokat a kertben, ezen is látszik, hogy nem nemzetbiztonsági rizikó ő.

Anikóval aztán este néztük a híradót, mármint nem a miénket, azt totál kiürítettem, hanem az RTL-t, hát látjuk ám, nem pont oda futott be a professzor úr jachtja, ahol Lőrinc jachtja állt? Hihetetlenek ezek a véletlenek. Pedig elég nagy az Adria. Mondjuk nagy kópé ez a Lőrinc, isten tudja, kivel networköl, csak mondjuk ne tudjak róla. Most hívott egyébként, azt mondta, a professzornak csak valami jó gázszerelő kellett, és nem akadt más ott az Adria közepén, hát így.

Szóval nem értem ezt a nagy felhajtást, kedves naplóm, eddig minden olyan rendben ment, most meg ez. Én mindenkinek megmondtam, hogy ne mondjunk öten hétfélét, nincs ügy, abszolút békés egyetemi tanár ő, akkor is ha nem tanított soha, erre azt látom, hogy áll a bál, csak azért, mert az FBI meg az Interpol keresi pár múltbéli botlásáért. Lopás, sikkasztás, 1,7 milliárd dolláros gigacsalás? A BCCI és a CenTrust bedöntése? Üzletszerű tévelygés? Hát ilyen alapon kb. a fél kormányomat körözhetné az Interpol. Pharaon úr eleve alig van otthon, látjuk, hogy életvitelszerűen elhanyagolja a kertjét, de legalább csönd van az utcában, és ez tök jó.

Fegyverkereskedelem, terrorizmus? Az csak a migránsok vonatkozásában szempont, hányszor kell még mondanom. A kötvényekkel jöhet bárki, de Pharaon úr még csak nem is vett kötvényt, ő, ha jól értem, nem vesz, hanem kibocsát. Ráadásul azóta jó útra tért, éspedig pont itt, Magyarországon, a vejemmel bizniszel, a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal bizniszel, a MOL-lal bizniszel, megvette a Postabank-házat, hát mi nem kéne még, kedves naplóm? A szervek jól megvizsgálták a professzor letelepedésének nemzetbiztonsági kockázatát, és ilyet nem találtak. Akkor? Próbáljunk már meg végre a fontos dolgokra fókuszálni: rám és a sikeres kormányzásomra.

Az a baj, kedves naplóm, és most nagyon őszinte leszek veled, hogy hülyékkel vagyok körülvéve. Károly szerint nincs ügy, nincs ember, nincs ingatlan. János ellenben kiáll és azt mondja, senki nem kifogásolta a vízumát, a belépését a schengeni övezetbe, viszont ha hamarább tudják, hogy az FBI meg az Interpol keresi ezt a derék embert, akkor elfogták volna. János, ezt előbb nem velem illett volna megbeszélni? A közvetlen szomszédomról beszélünk, János, egy olyan emberről, aki évek óta itt van, kastélyt vesz, üzletel, és kiemelkedő helyi aktivitása okán még a Seregélyesi Kisbíróba is bekerült a fotója. Probléma? Ne felejtsek el a Habonynak szólni, kell megint egy kommunikációs kurzus, mindenkinek, kötelező.

Tessék végre leszállni a szomszédomról. Hiába mondja most a követség embere, hogy "ha bárkinek információja van Pharaon tartózkodási helyéről, azt közölnie kellene a hatóságokkal", ha egyszer a nyilvános listákon nem szerepel már a neve. De mi azért adjuk ki, játsszunk megint házmestereset? János azt mondja, fél éve az Interpol megerősítette nekünk, hogy a professzort továbbra is körözik, úgyhogy ha még egyszer belép, letartóztatjuk. De János, ilyenkor nekem szólj legyél szíves, még jó, hogy nem a TEK vitte el szegényt a jordániai fogadásról.

Bár azt kell mondjam, hogy megint Szilárd volt a legbutább, jó, nem is azért tartjuk a rezsibiztosunkat, hogy okos legyen. Lehet, hogy csak névazonosságról, két különböző emberről van szó, nyilatkozta Szilárd barátunk, meg hogy majd az ujjlenyomat bizonyít - milyen ujjlenyomat? Szerinted az én szomszédom eleve lehet bűnöző? Gondold át ezt egy kicsit, Szilárd, meg persze te is, Csaba ("Az említett név az arab világban tömegnév, és nem biztos, hogy ugyanarról beszélnek"). Tömegnév, mi, Csaba? Ja, én is úgy hallottam, minden második arab a Ghaith Pharaon tömegnevet viseli, menjetek már a picsába, nem értitek, hogy minden ilyen az én fejemre hull vissza? Elnézést, kedves naplóm.

Most pedig mennem kell, fogadás lesz a jordániai nagykövetségen. Lesz állítólag megint egy csomó akadémikus, a téma valami titkos párt- és szervezetfinanszírozási módszer lesz, amire sose jönnek rá, nagyon érdekel. Csak aztán nehogy ott legyen a Seregélyesi Kisbíró fotósa.