Egy végzetes gázolás miatt a villamosok lánchídi alagútjához is hozzányúlhatnak
Biztonsági kockázata lehet annak, és akár emberéletek is múlhatnak azon, hogy Budán megemelt pályakotróval járnak a spanyol CAF szerelvények. Ezt szabályosnak mondják, de a minapi Margit körúti halálos gázolás után, amelyik villamosnál megtehették, leeresztették ezt a bizonyos eszközt.
Szombaton halálra gázolt egy férfit a 17-es villamos a Keleti Károly utca és a Margit körút kereszteződésénél lévő zebrán. A tragikus baleset nagy felzúdulást keltett a villamosvezetők körében, az egyik Facebook-csoportban többen azt állították, hogy ha le lett volna eresztve a villamos pályakotrója (ezt nevezik életmentő keretnek is), akkor a gyalogosnak legalább minimális esélye lett volna a túlélésre. “Elvesztette a villamos a védelmi funkcióját azzal, hogy az életmentő keretet felemelték. Nem mindegy, hogy valakit cafatokban veszek ki a jármű alól, vagy csak elsodrom” - vélte egyikük.
Mások viszont a fórumban azt állították, pályakotró ide vagy oda, a több tonnás villamos ellen semmi esélye az emberi testnek. “Nem azon a pár centin múlik. A sebességkülönbségből adódó gyorsulás is képes ölni, és ahhoz nem kell a jármű alá kerülni. A kerekek alá kerülni pedig szinte lehetetlen, mert a homokszóró csövének felfüggesztésében megakad az ember.
Viszont addigra a padlóváz elemei tördelnek szilánkosra szinte mindent”
- részletezte brutális nyíltsággal egy kommentelő.
Semmi sem kerülhet a villamos alá
A pályakotrónak elvileg az a funkciója, hogy félrelökje a villamos elé kerülő tárgyakat - vagyis akár az emberi testet is - , hogy semmi se kerülhessen a villamos alá. (Közvetlenül a kerekek előtt van egy fémkeret is, de az inkább a merev, szilárd tárgyak miatt van felszerelve, a puha emberi testet viszont kegyetlenül bedarálná.)
A régebbi villamostípusok elején és alján (pl. az 1-es vonalán járó csehszlovák Tátra, vagy a 19-es vonalán is közlekedő Ganz) vannak olyan alkatrészek, amibe a szerelvény alá zuhanó ember akár meg is tudna kapaszkodni, így nagyobb eséllyel tudja elkerülni, hogy a kerekek alá kerüljön. A CAF-nak viszont teljesen sima az alja, plusz más típusokhoz képest nagyon hosszú az eleje, ezért még fontosabb, hogy semmi se kerülhessen a jármű alá.
Tovább csökkenti a túlélési esélyeket, ha valaki olyan pályaszakaszon kerül a villamos alá, ahol le van betonozva a nyomcsatorna, hiszen ezeken a szakaszon jelentősen leszűkül a talaj és a villamos alja közti távolság. A budai fonódón például sok ilyen szakasz van (pl. a Margit-híd környéke).
Az 1-es és a 3-as vonalán közlekedő CAF villamosok mindegyike leeresztett pályakotróval jár, ez egyedül a budai villamosokon nincs így.
A balesetről készült képeken látszik, hogy a gázoló villamos pályakotrója fel volt emelve. Ennek az az oka, hogy ellenkező esetben a villamos nem tudna elfordulni a Lánchídnál található alagútban. A CAF villamosokat és a fonódó vonalát jól ismerő forrásunk elmagyarázta, hogy a CAF-ok elején található műanyag ívlapot egy légrugó nyomja le a sínek felé, mögötte egy kisebb kerék is található, amely bizonyos esetekben hozzáér a talajhoz.
Ez akadályozza meg, hogy a kisebb egyenletlenségekben megakadjon a kotró lemeze. Viszont emiatt kell felemelni a pályakotrót, mert az alagút lejtős-emelkedős kanyarjában visszaegyenesedés közben a kerekek megakadnának a sínekben és leszakítanák az egész szerkezetet. Az alagutat egyébként pont azért alakították át a budai fonódó építése során, hogy elférjenek az új villamosok.
Azonnal lépett a BKVA balesetet egy 17-es okozta, ami normál esetben nem is halad át a problémás alagúton, csak a 19-es és a 41-es. A villamosvezetők azonban magyarázatot adtak az ellentmondásra: sokszor előfordul, hogy a 17-es vonaláról vezényelnek át járműveket az említett két másik volnalra, illetve, ha baleset történik a felső vonalon, akkor a rakpartra terelik a 17-est. Ezért már alapból úgy küldik ki a 17-eseket, hogy fel van húzva a pályakotrójuk. Kézenfekvőnek tűnne a pályakotrót az alagút előtt felhúzni, de tudni kell, hogy azt nem lehet gombnyomásra felemelni és leereszteni. Csak műhelyben, akna felett lehet módosítani az alkatrész állását.
Több forrásból is úgy értesültünk, hogy a BKV már hétfőn kiadta, hogy a 17-esek leengedett pályakotróval közlekedjenek. Ezt egyébként a szerkesztőségbe menet mi magunk is észrevettük a 17-eseken. A BKK erre úgy reagált, a 17-es vonalon korábban is közlekedtek villamosok leengedett pályakotróval.
Ez tehát azt is jelenti, hogy a felemelt pályakotróval közlekedő CAF-ok nem mehetnek a 19-es és a 41-es vonalára. Ha mégis valami történik a felső vonalon (pl. baleset), és terelni kell a 17-eseket, akkor legjobb esetben az alagútig közlekedhetnek, vagyis az utasoknak ott át kellene szállniuk.
Azt is megtudtuk, hogy a BKK már felkért egy mérnökcsapatot: vizsgálják meg, hogyan lehetne átalakítani az alagútban futó pályát úgy, hogy leengedett pályakotróval is el tudjanak fordulni a CAF-ok.
Kérdésünkre megerősítették, a BKV-val közösen már vizsgálják, hogy az alagútban a vágányok mellett hol kell lokális beavatkozást végrehajtani, de ez az alagút szerkezetét nem érinti majd. Mint írták: "a pályakotrók a kissugarú horizontális és vertikális együttes ívekben (azaz a szűk és lejtős kanyarokban) történő viselkedésére vonatkozó üzemi tapasztalatok alapján az alagúti vágányok mellett várhatóan egyes felületeket lokálisan leburkolnak."
Azok a fránya domborzati viszonyok
A pályakotró kérdése nem most került elő először. Áprilisban az Index kereste meg a témában a BKK-t , hogy a több százmillió forintért átépített alagútban miért közlekednek felemelt pályakotróval az új spanyol villamosok. Akkor azt a választ kapták, hogy “valamennyi Budapesten közlekedő CAF villamoson van pályakotró. Az előírásoknak megfelelő pályakotrók alkalmazkodnak az adott térség domborzati viszonyaihoz.” Arra viszont nem adtak választ, hogy a felemelt pályakotró mennyiben befolyásolja a biztonságot.
A szombatihoz hasonló esetek nem számítanak túl gyakorinak; nagyon ritka, hogy valaki a villamos alá kerüljön, az esetek többségében oldalra kilöki a sínre került embert, számolt be tapasztalatairól egy sofőr. A Katasztrófavédelem honlapja szerint az utóbbi 2-3 évben 10-15 olyan eset történt Budapesten, amikor villamos gázolt gyalogost. Ezeknek fele volt halálos kimenetelű (vagyis amikor a helyszínen életét vesztette a sérült), ami az erőviszonyokat figyelembe véve meglepőnek mondható.
Szakmailag megkérdőjelezhető
Az általunk megkérdezett villamosvezetők közül többen is felvetették, hogy kinek a felelőssége, hogy így közlekednek a CAF-ok. Azzal nyilván nem lehet érvelni, hogy a villamos elé kerülő ember úgyis meghal; ha a pályakotró azért van, hogy növelje a túlélési esélyeket, akkor használni kell. “Aki a megemelésről szóló döntést meghozta, az ellen ugye már folyik az eljárás szakmában elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetésért?” - tette fel a kérdést kérdést egy villamosvezető.
Az Egységes Közlekedési Szakszervezettől Kolák András elmondta, a CAF villamosok eredetileg úgy érkeztek Budapestre, hogy a pályakotrók teljesen le voltak eresztve. Később a BKV és a Nemzeti Közlekedési Hatóság engedélyezhette, hogy felemelt állapotban is közlekedhessenek, miután kiderült, hogy nem férnek el az alagútban.
“Az már más kérdés, hogy a döntés mennyire volt szakmailag megalapozott”
- tette hozzá. Hangsúlyozta, attól még, hogy valaki nem kerül be a villamos alá, hanem maga előtt tolja a jármű, korántsem biztos, hogy túléli a balesetet, de a CAF nem véletlenül szerelte fel a pályakotrót.
Kolák nem tartja valószínűnek, hogy a szombati balesetet követő vizsgálatban (ebben résztvesz majd a BKV, BKK, Katasztrófavédelem, Nemzeti Közlekedési Hatóság, rendőrség) előkerül majd a pályakotró szerepe. Ha a vizsgálat mégis azt állapítja meg, hogy leengedett pályakotróval túlélte volna a szerencsétlenül járt férfi, akkor biztos, hogy a BKK-t (illetve a BKV-t) kötelezi fogják, hogy CAF-okat letiltsák a 19-es és a 41-es vonaláról.
Ki engedélyezte?
A baleset kapcsán megkerestük a CAF villamosok üzemeltetőjét, a BKV-t, illetve a járművek tulajdonosát, a BKK-t. Többek között arra voltunk kíváncsiak, hogy:
- Milyen biztonsági kockázata van, ha nincs leeresztve a CAF villamosokon található pályakotró?
- Növelheti-e a villamos elé kerülő gyalogosok túlélési esélyeit a pályakotró?
A BKK válaszában azt írta, ha a pályakotró felemelt helyzetben van, akkor egy nagyobb tárgy (például egy méretesebb kockakő) károsodást okozhat a szerelvény alján elhelyezett vezetékekben, hidraulikus csövekben.Ugyanakkor bizonyos helyzetekben és körülmények között a leeresztett pályakotró megnöveli a villamos elé kerülő gyalogosok túlélési esélyeit.
A Nemzeti Közlekedési Hatóság is reagált megkeresésünkre. Úgy fogalmaztak, a CAF villamosok nem felemelt, hanem magasabbra állított pályakotrókkal közlekednek, ami megfelel az előírásoknak. Felvetésünkre, hogy a leeresztett pályakotró növelheti-e a gyalogosok túlélési esélyeit, azt válaszolták, hogy erre nincsenek adatok. A felemelt kotró legnagyobb kockázata, hogy nem löki le a kisiklásveszélyes akadályokat a pályáról, írta a hatóság.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
