Óriási lyuk van a rendszeren: óriásit trollkodhatott a Jobbik Ásotthalmon
A jogászok szerint teljesen egyértelmű, hogy a melegek és menekültek jogait súlyosan korlátozó ásotthalmi rendelkezés minden mondata sérti az Alaptörvényt, ez azonban kicsit sem véletlen. Terry Black és a letelepedési kötvények is felsejlenek a háttérben.
November 23-án fogadta el az ásotthalmi képviselőtestület a melegek és a muszlim menekültek jogait - a jogászok véleménye szerint - súlyosan sértő rendelkezést, amely a többi között kimondja, közterületen tilos a müezzin tevékenysége, mert a helyi lakosság körében félelmet kelthet, tilos a burkini viselése, valamint bármilyen olyan akció, ami a családi kapcsolatok alapjaként nem a házasságot (férfi és nő között), illetve a szülő-gyermek viszont ismeri el.
Mellesleg még szabályozták azt is, hogy a boltok 10 méteres körzetében tilos inni.
A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület és a melegek jogait képviselő Magyar LMBT társaság is tiltakozik a rendelet ellen - utóbbi hamarosan a Csongrád megyei kormányhivatalhoz is fordul. Megkerestük utóbbit mi is, hogy hivatalból indítanak-e vizsgálatot. Kiderült: a rendelet jogszerűségi vizsgálat elindult, ha jogsértést észlelnek, egyrészt szakmai segítségnyújtás keretében egyeztethet az önkormányzattal arról, miként orvosolják a problémát, másrészt ha kell, törvényességi felhívásban is kérhetik a rendelet módosítását. Ha ezt nem lépi meg az önkormányzat, bírósgához fordulhatnak. A kormányhivatal eljárására a törvény nem szab határidőt - zárul a kormányhivatal válasza.
Hiába az, ami, attól még érvényes
Az ásotthalmi képviselőtestület által elfogadott rendelet formailag és tartalmilag is alkotmányellenes – állítja Hegyi Szabolcs, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza. Mint érvelt: rendeletben nem, csak törvényben lehet alapjogokat korlátozni, de ott is csak szigorú feltételekkel, például egy másik alapjog védelme érdekében.
Bár az ásotthalmi határozat a kultúrára és a hagyományokra hivatkozva tiltotta be a burkaviselést, illetve korlátozta nemcsak a melegek jogait, hanem úgy általában a szólásszabadságot is, ez nem kellő indok erre – mondja Hegyi Szabolcs.
Az, hogy egy magatartás, vélemény eltér a többségi társadalomban megszokott vagy elfogadott magatartásformától, véleménytől, még nem indok a korlátozásra.
Hegyi szerint akkor is így van ez, ha a szóban forgó magatartás úgymond szokatlan, meghökkentést kelt, esetleg felháborít embereket. "Amúgy is, abból, hogy tilos burkát viselni, nem következik, hogy meg lesz védve a kultúra” - tette hozzá.
Hiába ordít azonban a rendeletről, hogy alkotmányellenes, amíg hatályban van, büntethetik a szabályokat megsértőket. Sőt, az egész rendelet hatályon kívül helyezését kezdeményezheti ugyan a kormányhivatal, ám büntetést visszamenőleg ők nem tudják eltörölni, azért már pereskednie kell az Ásotthalmon kézen fogva sétáló meleg pároknak, vagy a burákban mutatkozóknak. Így tehát az ügy adott esetben akár az Alkotmánybíróságig is mehet, az viszont az egyedi eljárásban csak a rendelet vonatkozó részeit helyezheti hatályon kívül.
„Ha a kormányhivatal jól látja el a feladatát, azonnal fel kellene lépnie, hogy az önkormányzat változtassa meg a szabályt, és ha utóbbi ezt nem teszi meg, akkor a hivatalnak a Kúriához kell fordulnia, vagy az alkotmánybírósági kontrollt kell kezdeményeznie.”
Hegyi Szabolcs azt mondja, ennyire látványosan durva eset ritkán fordul elő itthon. Arra viszont van példa, hogy egy önkormányzat a közösségi együttélés szabályaira hivatkozva korlátozza az alapjogokat, illetve s bírságol olyan esetekben, amelyeknél a törvény ezt nem teszi lehetővé.
Nem átmeneti rendelkezés
Bár többen abban bíznak, az ásotthalmi rendelet csak két napig érvényes, ez nem így van. Megtévesztő ugyan a törvény vagy rendeletmódosítók végén lévő kitétel, miszerint „e rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és a hatálybalépését követő napon hatályát veszti”, de pusztán kodifikációs kérdésről van szó. Somody Bernadette, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója azt mondja,
„a módosító javaslat szövege a kihirdetés után az eredeti szabály részét képezi már, így maga a módosító javaslat elvégezte dolgát, tehát nyugodtan hatályon kívül lehet helyezni.”
Ez azért is szükséges megoldás, hogy ne maradjon semmi „szemétként” a jogrendszerben.
| Hogy jön ez a cukiságkampányhoz? |
A Jobbik elnökét, Vona Gábort kerestük, de nem tudtuk megszólaltani Toroczkaiék akciójáról, a párt szóvivője, Jakab Péter azonban nyilatkozott. Ebből pedig egy fokkal már világosabban kiolvasható, mi lehetett az eredeti szándék. hvg.hu: Tájékozódtak Toroczkai Lászlónál a Jobbik alelnökénél, hogy miért alkották ezt a rendeletet? Jakab Péter: Ásotthalom belügyéről van szó, a helyiek megválasztották a képviselőtestületet, ez pedig ezt a rendeletet alkotta meg. De jogászok szerint több alapjogot sért, alaptörvény-ellenes. Ez mennyire elfogadható a Jobbiknak? Számtalan esetben előfordult az önkormányzatoknál, hogy olyan rendeletet hoztak, ami ellentmond a jogszabályoknak, de akkor a demokratikus intézményrendszer működésbe lép, a felettes jogi szervek felszólítják a testületet korrekcióra, ami annak eleget tesz. Vona Gábor nem kérte számon az alelnökét? Nincs információm arról, hogy beszéltek-e. A Jobbik néppártosodásába hogyan passzol egy ilyen lépés? Tiszteletben tartjuk az ásotthalmi emberek döntését. De a polgármester ötlete volt ez. Amire lehetett volna igent és nemet is mondani, de a testület megszavazta. De nem tartják abszurdnak, hogy most hoztak a melegek jogát korlátozó intézkedést, miközben Vona Gábor pártelnököt pont a napokban támadták emiatt? El tudom képzelni, hogy ez az ásotthalmiak kétségbeesett jajkiáltása a kormány felé, mert azt tapasztalják, hogy az elmúlt időszakban a Fidesz véleményvezére nem más, mint Terry Black, és lehet, hogy erre az irányváltásra mondtak nemet ezzel a passzussal. Ez egy válaszcsapás volt a Jobbik részéről? Nem a Jobbik részéről, a helyi közösség hozott döntést, amit a Jobbik tiszteletben tart. Ez nem a Jobbik hivatalos álláspontja, hanem az ásotthalmiaké. Ezt tiszteletben kell tartani, ha van jogi aggály, akkor korrekciót kell végrehajtani. A párt szerint nincsenek jogi aggályok a rendelettel? Meghagyjuk, hogy ezt szakmai testületek döntsék el. Ez nem egy médiahekk? Nem, ez a helyi emberek döntése, de lehet, hogy ők annak szánják. Üzennek a kormány felé, mert azt tapasztalják, hogy teljes a káosz a migránspolitikában. Lehet, hogy világos üzenetet akartak küldeni, hogy Ásotthalom az európai kultúrkör részének tekinti magát, ezzel a rendelettel üzenhettek a kormánynak, hogy Ásotthalom sem kér a letelepedési kötvényekből, a szegény és gazdag migránsokból sem. Ez egy felülről sugallt ötlet volt? Nem. Azt mondja, hogy teljesen független, és nem a Jobbik kampányába illeszkedik? Toroczkai László Ásotthalom polgármestere, ebben a minőségében tette a javaslatot, amelyet a képviselőtestület támogatott. Komolyan gondolja ezt Toroczkai László? Egy polgármesteri pozíció komoly, azzal nem szoktak viccelődni. |
A tipikus kettős beszéd
Toroczkai László húzása jól passzol az Alaptörvény-módosításról szóló Fidesz-Jobbik háborúba, akármilyen túlzásnak vagy viccesnek is tűnik a szabály – mondja Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. „A Jobbiknak érdeke, hogy olyan szinten, ahol ténylegesen cselekedni tudnak, felmutassanak olyan intézkedéseket, amiből látszik, hogy ők milyen erősen és radikálisan fellépnek a bevándorlás ellen. Pont ez az, amit elvitat tőlük a Fidesz.”
Az pedig külön jól jön nekik, ha ebből lesz egy alkotmányossági vita, mert így egyrészt újra napirendre lehet venni a letelepedési kötvény eltörlésével kibővített javaslatukat, másrészt rá tudnak mutatni arra, hogy a „Fidesz alkotmánya” nem képes ilyen védelmet adni, ők csinálnak valamit, a Fidesz meg nem – mondja Juhász Attila.
Ebből megint lehet egy provokatív vita, amivel újból lehet a Fideszt támadni.
A kérdés persze az, meddig tudják napirenden tartani. Juhász szerint a melegek jogainak korlátozása reakcióként is értelmezhető a Vonát ért támadásokra, másrészt viszont nagyon jól láthatóvá teszi a Jobbikra évek óta jellemző kettős beszédet: míg Vona például legutóbb nem akarta korlátozni a melegek jogait, addig az alelnöke ezt simán megteszi. Így a mérsékeltebb és a radikálisabb Jobbik-támogató, de még egy a párt felé kacsingató szavazó is megkaphatja a maga „megnyugtató” válaszát.
Juhász szerint ez a lépés nem visz többet a párttól, mint amennyit hozhat, így pedig rosszul már nem járnak.
Az elemző azt mondja, Toroczkai amúgyis nagyon erős az ilyen kommunikációs akciókban vagy kirakatintézkedésekben. Ugyanilyen volt szerinte, mikor a polgármester a menekültválság idején határvadász csoportot hozott létre: „Ez sok helyen lejött, volt, akik komolyan vették, volt, akik nevettek rajta. Ez egy kampányfogás volt, ami rá jellemző.”
Aknát talált a Jobbik
Hiába tűnik elsőre teljesen egyszerűnek a helyzet – amennyiben egy erősen alkotmányellenesnek tűnő szabályt megsemmisít majd az Alkotmánybíróság -, várhatóan lesz pár csavar a történetben. Bár a jogászok szerint rendelet gyakorlatilag minden pontján sérti az Alaptörvényt, hosszú hónapokba telhet rendezni a kérdést.
A rendeletek törvényességét ellenőrző kormányhivatal előtt egy kifogásolható döntés után két út áll: ha a helyi testület nem semmisíti meg felszólításra a rendeletet, törvényellenesség esetén a Kúriához, tartalmi alkotmánysértés esetén pedig a kormányon keresztül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Az ásotthalmi esetben az utóbbiról lehet szó – mondja Somody Bernadette, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet igazgatója.
Ám egyfelől az Alkotmánybíróság döntéséhez hónapok is kellhetnek, másrész, lehet egy pikáns visszhangja annak is, hogy a kormány pont egy jobbikos rendeletet semmisíttet meg.
Somody Bernadette szerint az egész ügy egy súlyos rendszerhibára, az önkormányzati törvény komoly hiányosságaira is felhívja a figyelmet. Ráadásul teszi ezt ismételten, miután a Kúria és az alapvető jogok biztosa egyszer már felhívta erre a figyelmet, mikor a túl tágan értelmezhető szabályozás miatt az Alkotmánybírósághoz fordult. A testület viszont nem gondolta úgy, hogy túl nagy szabadságot kapnak az önkormányzatok a közösségi életre vonatkozó szabályok és szankciók megalkotásában.
Így viszont a Kúriának – ha mégis elé kerülne a rendelet törvényellenesség miatt – nagyon nehéz dolga lenne.
„Óriási lyuk van a rendszerben, ebbe talált bele most az ásotthalmi képviselőtestület. Az önkormányzati törvényben semmilyen garancia sincs az ilyen esetek elkerülésére.”
Somody szerint a kérdést legegyszerűbben az önkormányzati törvény konkretizálásával lehetne rendezni. Persze csak majd valamikor a jövőben, és persze csak egy ilyen korrekció után jelentkező ügyekre. Addig ott tartunk, hogy Ásotthalmon egyelőre érvényben van egy kőkeményen diszkrimináló rendelet.
Toroczkai akciófilmszerű paravideóval üzen a menekülteknek
A drámai érzékkel megáldott jobbikos polgármester összerántott egy akciófilmet azoknak a menekülteknek, akik szeptember 15-e után is Magyarországon keresztül próbálnak Nyugatra jutni. Az üzenetet egész Magyarország nevében küldte.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
