A Vörösmarty téri karácsonyi vásárt szervező társaság felmondta a szerződést azzal az árussal, aki egy védett vidra szőrét árulta Vörösmarty téri vásárban. Ahogy arról a hvg.hu beszámolt, a kiemelten védett állat lenyúzott bőrét falra kiakasztható díszként árulta egy szőrmefeldolgozással foglalkozó idős mester, és bár a szőrt lefoglalták tőle, először még tovább árulhatott.

Bán Teodóra, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ ügyvezető igazgatója előző cikkünkben azt ígérte, hogy ha bebizonyosodik, hogy védett állat bőrét árulták a fővárosi pavilonsor egyikében, akkor a „Vörösmarty téri vásár színvonala érdekében ezt az árust a következő vásárokból egyértelműen kizárják”. Az érintett mester már 25 éve árul a téren, a hvg.hu-nak azt mondta, idén is kinn kereskedik egészen december 29-ig.

hvg.hu

Csakhogy miután óriási botrány kerekedett az ügyből, a főváros inkább azonnal lépett, a „bérelt terület használatát felfüggesztették és a faházat kiürítették". Erről az ügyet felderítő szervezetet, az Állatmentő Szolgálat Alapítványt levélben tájékoztatta a főpolgármesteri hivatal kulturális és turisztikai osztálya. Mint írják, nagyon sajnálják a történteket, egyúttal „mind a Fővárosi Önkormányzat, mind a karácsonyi vásárt szervező Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ Nonprofit Kft. megtette az adott ügyben lehetséges intézkedéseket, és az eljárás során is mindennemű közreműködésünkről biztosítjuk az illetékes hatóságokat”.

Eddig is volt ellenőrzés, csak nem ilyen

Az állatvédőknek egyben azt ígérték, hogy a főváros „a további jogszabálysértések elkerülése érdekében a jelenlegi ellenőrzési rendszert szigorítani fogja és a természetvédelmi ellenőrzéssel is kibővíti”. Magyarországon ugyanis „a természeti értékek állami tulajdonban vannak”, így ezeknek az ellenőrzését a jogszabályokban meghatározott módon, és csak az erre hivatott állami szervek végezhetik.

A Vörösmarty téren bérelhető pavilonsoron pályázat alapján lehet elnyerni a helyeket. A nyertes pályázókkal kötött bérleti szerződésnek része, hogy az árusok csak a rendelkezésükre bocsátott vásári szabályzat szerint kereskedhetnek. A vásár ideje alatt a bérlőket folyamatosan ellenőrzi a NÉBIH és a Fogyasztóvédelmi Hatóság is, valamint az V. kerületi önkormányzat kereskedelmi osztálya. A Fővárosi Önkormányzat részéről pedig a rendészeti igazgatóság ügyel a vásár rendjére, biztonságára.

Bevizsgálták a bőrt, természetkárosítás miatt nyomozás indul

A „fokozott természetvédelmi oltalom alatt álló vidra gereznáját, prémjét” az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálata vitte el az árustól, előző cikkünk megjelenésének idején még vizsgálták, pontosan melyik vidrafajtól származik. Ennek alapján dőlt ugyanis el, milyen szabályszegés történt, és így melyik hatóságnak kell átadniuk az ügyet.

„Az eljáráshoz megkértük a Magyar Természettudományi Múzeum szakértői véleményét, amelyben igazolják, hogy a hazánkban fokozott oltalom alatt álló közönséges vidra egyedéről származik a visszatartott gerezna” – közölte Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője. A közönséges vidra (latin neve: Lutra lutra) a védett és a fokozottan védett növény- és állatfajokról szóló rendelet szerint a fokozottan védett kategóriába tartozik, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. A faj szerepel a vadon élő állat- és növényfajok kereskedelméről szóló jogszabályokban is.

hvg.hu

A hatóság szerint „az elkövető a vidrabőr tartására, árusítására semmilyen természetvédelmi engedéllyel nem rendelkezett”. Az eljárás az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez került át, mint hatáskörrel rendelkező természetvédelmi hatósághoz. Mivel viszont felmerül, hogy az árus ezzel a büntető törvénykönyvben szabályozott természetkárosítás bűntettét is elkövethette, a további eljárást már az V. kerületi Rendőrkapitányság folytatja le.

„A róka- és vaddisznóbőr láttán sem tapsolunk”

Az Állatmentő Szolgálat Alapítvány eredetileg egy bejelentés nyomán kezdett foglalkozni az üggyel, vagyis egy vásárban megforduló szúrta ki, hogy a védett állat bőre (is) lóg az adventi pavilonban. Az erről készült fotókat juttatta el az állatvédőknek, mire az alapítvány munkatársai megkeresték a standot. Mivel érdeklődő vásárlónak adták ki magukat, az árus állítólag maga mondta el, hogy saját kezűleg nyúzta meg az állatot, majd készítette ki a bőrt. Később a hatósági ellenőröknek viszont már azt állította: nem tudta, hogy vidra, nutriának hitte, de egyébként is csak „átvette egy szűcstől a bőrt”.

„Örülünk neki, hogy a főváros nem halogatta az intézkedést, hanem gyorsan intézkedetek az árussal szemben. Ahogy annak is, hogy ezentúl természetvédelmi szempontból is figyelnek a kínálatra, ebben szívesen közreműködünk a jövőben” – mondta Némedi Edina. Először éppen  azt kifogásolták, hogy a védett állat bőrének lefoglalása után a férfi tovább árulhatott, illetve hogy miért nem tartottak nála rögtön házkutatást, további bőrök után kutatva. „Érthető módon mi állatvédőként a vásárban kapható róka- és vaddisznóprémek és ajándéktárgyak láttán sem tapsolunk, de ez nem ütközik a hatályos törvényekbe. Legalább az ne fordulhasson még egyszer elő, hogy egy védett állatból készült dolgot árulnak egy karácsonyi vásárban” – tette hozzá.

Az állatvédelmi jogra szakosodott Kajó Cecília szerint az egész ügy legfontosabb tanulsága a jegyzők kiemelt szerepe egy településen. „Több száz hatósági hatáskör összpontosul náluk, ezeket egy ilyen komplex, nagy tömeget megszólító rendezvénynél komplexen, összefüggéseiben kellene gyakorolni: nemcsak kereskedelmi jogi hatóságként eljárni, hanem egyben az elsőfokú állatvédelmi hatóságok egyikeként mindig állatvédelmi szempontból (is) vizsgálni a kérelmeket” – magyarázta. A fővárosnál pedig a kétszintű önkormányzati rendszer miatt szerinte még nagyobb szerepet kaphatnának a jegyzők az állatvédelemben.