Mizsur András
Mizsur András
Tetszett a cikk?

Miért vannak egyre kevesebben a tanártüntetéseken? A románok tudatosabb állampolgárok lennének, mint a magyarok? Miért vádolják politizálással a civil szervezeteket? Ezekre a kérdésekre próbált válaszolni Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom vezetője, Gulyás Márton aktivista és Mikecz Dániel mozgalomkutató.

“Van egyfajta kiüresedés az aktivitásban, ami nagyon nem jó érzés" -  értékelt a múlt vasárnapi pedagógustüntetés után Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom egyik vezetője A pedagógustüntetés után - hogyan tovább, civilek? címmel tartott kerekasztal-beszélgetésen.

A Republikon Intézet által szervezett csütörtöki beszélgetésre a Tanítanék vezetőjén kívül Gulyás Márton civil aktivistát és Mikecz Dániel mozgalomkutatót, a Republikon Intézet munkatársát hívták meg.

Kiüresedés

Törley arról is beszélt, hogy racionálisan nézve tartalmilag és dramaturgiailag jól sikerült a február 5-ei demonstráció. Nagy vállalás volt a részükről, hogy nemcsak az oktatás ügyében szólaltak fel, hanem a teljes civil szféra védelmében is (a színpadon ott volt többek között az Ökotárs, a Történelemtanárok Egyesülete, az LMBTQ, a Védegylet stb.)

Republikon Intézet

Mégis csalódás volt megélniük, hogy  mindössze kétezren mentek el az eseményre. Annak ellenére, hogy tudták és lélekben készültek is arra, hogy kevesen lesznek. Egy ideje ugyanis azt látják, hogy inkább a lájkjaik száma, vagyis a virtuális támogatottságuk növekszik, magyarázta.

A fekete ruhás nővérként ismertté vált Sándor Mária bejelentésére (öngyilkosságot kísérelt meg, kilép a közéletből) is utalva megjegyezte, hogy könnyű belefáradni a mozgalmiságba.

Törleyvel szemben Gulyás Márton sokkal pozitívabban látta a legutóbbi pedagógustüntetést. Azzal érvelt, hogy jelenleg amúgy is kevés ügy mozgat meg ezreket. Ugyanakkor nincs jó válasz a Németh Szilárd-féle támadásra, vélte Gulyás. Komoly fegyverténynek tartja viszont, hogy a Tanítanék képes volt hónapokig irányítani a politikai közbeszéd menetét azzal, hogy napirenden tartotta az oktatás ügyét.

Azt ő is elismerte, hogy gyorsan ki lehet égni az aktivizmusban. “A kormány nemcsak az állampolgári jogaiban korlátozza az embereket, hanem még szarul is érzik magukat. Ez nem játék dolog.”

Rest a magyar

Az aktivistához hasonlóan Mikecz Dániel is inkább a tanárlázadás sikereire fókuszált. Ide sorolta azt is, hogy pont annál a kormánynál bukott bele két államtitkár is az oktatásügybe (Hoffmann Rózsa, illetve Czunyiné Bertalan Judit), amelyiknek a tábor egyben tartásánál mindig fontosabb saját embereinek megvédése, mondta Mikecz. Rajtuk kívül a plagizáló Schmitt Pál lemondása volt az egyetlen komolyabb vezéráldozatot a Fidesz-kormány részéről, tette hozzá a Republikon Intézet munkatársa.

Stiller Ákos

A mozgalomkutató szerint azzal is számolni kell, hogy a különböző kutatások szerint

van egyfajta restség a magyar társadalomban.

Ezzel összefügg az is, hogy a lakosság nagy része azt gondolja, a civil szerep nem lehet politikai. Ugyanilyen problémának tartja, hogy az Orbán-rezsim természetéből fakadóan minden autonóm szakmai vélemény rögtön politikai véleménnyé válik.

Mikecz ezért azzal a javaslattal állt elő, hogy a “civil” megnevezést hagyják meg például a horgászegyesületeknek. A politikai térbe belépő szervezetek meg nevezzék magukat inkább mozgalomnak vagy érdekcsoportnak.

A passzivitás kapcsán Törley még megemlítette, hogy tavaly sikerült felpiszkálniuk kicsit a szakszervezeteket. Most viszont kezdenek visszasüllyedni abba a “restségbe”, ami korábban jellemezte őket. Mint elmondta, a mostani felkérésükre már nem is reagált a Pedagógusok Szakszervezete, míg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete ott volt a tüntetésen.

Bezzeg Románia?

Ahogy a pedagógus tüntetésen (“hívjuk ide a románokat!”), a kerekasztal-beszélgetésen is előkerült, hogyan lehetséges, hogy míg Magyarországon az egyik legfontosabb társadalmi kérdés mindössze pár ezer embert mozgat meg, addig néhány 100 kilométerrel arrébb százezrek tüntetnek a korrupció ellen.

“Lehet, hogy még nem elég szar itt”

- reagált némi keserűséggel Törley Katalin a párhuzamra. Mikecz arra hívta fel a figyelmet, hogy Romániában annyiban más a helyzet, hogy ott intézményesített szereplők (Klaus Iohannis államfő, a korrupcióellenes hivatal, a DNA) is bátorítják a tüntetőket.

MTI / EPA / Rober Ghement

Arra is rámutatott, hogy nem lehet folyamatosan mozgosítani, akciózni. Egy idő után szükségszerűen kifulladnak a tüntetéssorozatok. Másrészt a média is túlzott elvárásokkal áll ezekhez a mozgalmakhoz. Ha nem megy ki 20-30 ezer ember egy tüntetésre, akkor azonnal kifulladásról beszélnek.  “Az is nonszensz, hogy egy NAV-nak írt levéllel be lehet kerülni főműsoridőben az ATV-be.”

Gulyás is szkeptikusan állt a román helyzettel való összehasonlításhoz. Szerinte “nincsen bezzeg Románia”, mert a netadós tüntetések megmutatták, hogy a magyar emberek is képesek utcára vonulni.

Az aktivista kijelentette, a Tanítanék nem lesz képes gyors, mélyreható változásokat elérni az oktatásban. Ez nem a mozgalom hibája, tette hozzá, mert tüntetésekkel már nem lehet politikai sikereket elérni. "Rengeteg felesleges megmozdulást szerveztem én is" - jegyezte meg viccesen-önkritikusan.

Gulyás ezen a ponton mondta ki, amit a hallgatóság a beszélgetés kezdete óta várt (és amit  talán minden ellenzéki hallani akar), hogy a valódi változásokhoz pártpolitikai keretekre van szükség.

“Nem az a kérdés, hogy van-e elég gógyi az oktatás rendbetételéhez. Hanem, hogy van-e hozzá elég politikai erő.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!