"Megértjük, hogy a magyar gazdaság és a magyar cégek megsínylik az Oroszországgal szembeni szankciókat, de az orosz fenyegetés magas kockázatot jelent, ezért a szankciók érvényben maradnak" - mondta Daniel Fried az amerikai Külügyminisztérium szankciókért felelős megbízottja egy telefonos háttérbeszélgetésen csütörtökön. A megbízott szerint a magyar külügyminiszter által korábban közölt 6,5 milliárd dolláros veszteség túlzó, az ő számításaik szerint körülbelül egymillárd dollárnyi kár érhette közvetlenül a szanckiók érvényesítéséből a magyar gazdaságot. Hozzátette, hogy számos amerikai céget is érzékenyen érintenek a korlátozások, de mivel ők sokat profitáltak, amikor kockázatos piacon fektettek be, ezért "velük szemben visszafogott együttérzést táplálok" - mondta Daniel Fried.

Fájni fog!

A megbízott szerint ugyanakkor nem lehet hibáztatni a magyar kormányt, amiért ellenzi szankciókat, sőt beszámolt arról, hogy nyári látogatása idején magyar kormányzati tisztviselők egy meggyőző anyagot állított össze arról, miért nem pártolják a szankciók további életben tartását. Ennek ellenére a magyarokkal közösen született az európai államok konszenzussal hozott döntése a szankciók megerősítéséről. "Higgyék el, a szankciók a legjobb eszköz, amihez folyamodhattunk. Az Obama-adminisztráció idején szó volt fegyverszállításokról is az ukránoknak, de ezt végül elvetettük" - tett hozzá.

Szerinte a lengyelek, a finnek és a balti országok a magyaroknál jóval több pénzt veszítenek azzal, hogy nem exportálhatnak az orosz piacra, mégis lelkesen támogatják a szanckiós politikát. "Ahogyan az egyik balti állam minisztere mondta nekem: Mr. Fried, két üzenettel érkeztem.

Az egyik: ezek a szankciók nagyon fájdalmasan érintik majd országom gazdaságát. A második: kezdjenek bele azonnal, mert az országunk szuverenitása forog kockán!"

- vázolta egy rövid anekdotával, hogyan viszonyulnak a NATO keleti szárnyán fekvő államok a szankciós politikához. 1945 óta először történt meg a Krím elfoglalásával, hogy egy európai állam megsértette egy másik európai állam szuverenitását. Oroszország szerinte a szovjet birodalom idején betöltött nemzetközi szerep legalább részleges visszaszerzésén munkálkodik. "Ha azt hiszi, hogy a szankciók nélkül az oroszok megálltak volna Ukrajnánál, akkor szegényes a fantáziája, vagy nem tud túl sokat az orosz történelemről" - mondta.

Trump és a buta emberek

Korábban Donald Trump beszélt arról, hogy "csak a buta emberek nem akarnak jó viszonyt Oroszországgal", Michael Flynn, Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója pedig a kiszivárgott hírek szerint a szankciók enyhítéséről tárgyalt az orosz nagykövettel több telefonbeszélgetésben, ami miatt később távoznia kellett az elnök stábjából. A hvg.hu megkérdezte a szankciókért felelős megbízottat, hogy kinek kell hinni, Trumpnak a Fehér Házban vagy Mike Pence alelnöknek, aki Münchenben és Brüsszelben is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok továbbra is elszámol Oroszországgal a tetteiért, a Krím elcsatolását pedig soha nem fogják elismerni. A megbízott szerint az alelnök a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián tartott beszédében egyértelműen jelezte, mi a lesz a Trump-elnökség külpolitikai irányvonala, "minden más, ami előtte történt, immár  a múlté" - utalt Trump korábbi, az alelnökétől lényegesen eltérő nyilatkozataira. Meggyőződése, hogy ha létre is jönne egy orosz-amerikai együttműködés az Iszlám Állam elleni harcban, az sem válthatná ki a szankciókat.

Arról, hogyan játszották a Trump-kabinet legfontosabb miniszterei a jó zsaru szerepét európai turnéjuk alatt, itt olvashat többet:

Európában jártak Trump hangtompítói

A jó zsaru szerepét játsszák az amerikai kormány legprominensebb tagjai már lassan több mint egy hete európai hakniturnéjukon. Az üzenet egyszerű: itt vagyunk veletek, de ideje perkálni. Mi lesz, ha valaki mégsem fizet? Hagyni fogják, hogy az oroszok bedarálják valamelyik balti államot?

Fried úgy véli, a Krím és a Donbasz (a főleg oroszok lakta Doni medence Kelet-Ukrajnában) ügyét esetleg ketté lehet választani és ha legalább az egyikben történik előrelépés, vagyis mondjuk teljesül a minszki megállapodás minden részlete, akkor részleges enyhítésről lehet szó, erről viszont az USA mindenképp egyeztet előzetesen európai szövetségeseivel. Az utóbbi időben többször is felmerült, hogy Trump egyedül akar megegyezni Oroszoroszággal, szövetségesei megkerülésével, de Fried szerint erre nagyon kicsi és egyre csökkenő esély van, kizárólag multilaterális kiegyezésről lehet szó.

Újságírói kérdésre megerősítette, hogy az Egyesült Államok magyar állampolgárok elleni szankciói, tehát a kitiltási botrányban érintettek vízumtilalma továbbra is érvényben marad, "amíg a nyomozás zajlik".