A CEU-ügyben számtalan érv elhangzott, milyen kárt okozna, ha az egyetem elmenne Magyarországról. Kevés szó esett eddig azokról a kutatói ösztöndíjakról, amelyeket a CEU-kutatók hoznak el, és ami nélkülük elveszne. Hétfőn az MTA kiadott egy hírt arról, hogy három magyar tudós, köztük egy CEU-s kutató nyert el rangos európai kutatói ösztöndíjat. Miről is van szó? Az EU-ban több kutatóiösztöndíj-rendszer is létezik. Ezeket általában úgy lehet elnyerni, hogy egy kutató egy egyetemmel háta mögött pályázik, majd ezt elbírálják. A CEU ezeken a területeken nagyon sikeres. Az egyik ilyen pályázati testület az ERC, European Research Council, azaz az Európai Kutatási Tanács. Ennek a 2014–2020 közötti ciklusban felhasználható kutatási forrása 13,1 milliárd euró, elég nagy pénz.

A tanács elnöke, Jean-Pierre Bourguignon 2015 áprilisában az MTA-n járt, és beszámolt az eredményekről. Kiderült, hogy a nyugati tagállamokból érkező pályázatok kisebb arányban buknak el, mint az új tagállamokból érkezőek az első bírálati körben, de utána a két térségből megegyező arányban teljesítenek. Az új tagállamok közül egyébként messze Magyarország teljesített a legjobban, az utánunk következő négy ország (Észtország, Ciprus, Csehország, Lengyelország) összesen nyert annyi projektet, mint Magyarország: 47-et, ami az összes sikeres pályázat (107) csaknem felét jelenti.

Bourguignon kiemelte, hogy a nyertes magyar és kelet-európai pályázatok között a CEU-pályázatok az élen járnak: eddig 10 ERC-ösztöndíjat nyert el. A CEU oldalán is olvasható, hogy 9 milliárd forint érkezett a ERC-s pályázatokon keresztül, melyekbe be lettek vonva együttműködő partnerként más egyetemek is: a Szent István Egyetem, a Corvinus és mások.

Lekapcsolják a fényt

MTI/ Balogh Zoltán

A másik ilyen a Marie Curie program, amely az Európai Bizottság kutatási programja, és a legfeszítőbb európai problémák megoldására keres válaszokat, újfajta megoldásokat, finanszíroz kutatásokat. Az ösztöndíjrendszer együttműködésre ösztönzi a kutatókat, egyetemeket, és nem mellesleg munkahelyeket is teremt. A program a mostani, 2014–2020-as EU-s költségvetési ciklusban a Horizon 2020 alapon belül kap pénzt, költségvetése erre az időszakra 6,1 milliárd euró. A program, vagy ahogy most hívják, Marie Skłodowska-Curie Actions nemrég ünnepelte a százezredik támogatott kutatót. A CEU itt is több területen aktív, munkaerő-piaci, menekültügyi, foglakoztatási területeken.

„A CEU-val együtt mi is elhagynánk az országot”

Egyértelmű, hogy ha a CEU nem maradhat Magyarországon, akkor ezek a források is máshova költöznek vele. Ahogy Pogonyi Szabolcs, a CEU nacionalizmus kutatási programban részt vevő egyetemi docense, a Metazin főszerkesztője is elmondta a hvg.hu-nak: "A hazánkban szeretnénk tanítani és élni. De ha az egyetem működése ellehetetlenül, akkor a CEU-val mi is elhagynánk az országot".

A CEU többször hangoztatta, évi egymilliárd forint adót fizet be Magyarországon, 600 embernek ad munkát, a diákok itt költik el a pénzüket. Bár a CEU elitegyetemnek számít, ez nem egyenlő azzal, hogy a gazdagok egyeteme. Pogonyi a saját programját látja át, itt 25 diák tanul, ebből négy fizet részleges tandíjat, ami évi 15 ezer euró. A nagy részük szállást és jó ösztöndíjat kap. A doktori programban részt vevő diákok nyugati léptékkel mérve is normális ösztöndíjat kapnak. ezeket a pénzeket is máshol költik el, ha a CEU el kell hagyja az országot.