"Nem mászom el Tömörkényig,

csak ide a vödörkémig.

Belehörgök ijesztően,

a szomszéd is kilesz tőlem."

(Varró Dániel: Mászogató)

Ha nem figyelünk oda, könnyen kicsúszhat a hazaáruló szó a kormány elmúlt évekbeli ténykedését elnézve, de a kormány mellett a látszat is csal, a kifejezés esetünkben igen pontatlan. A hatályos Btk. 258. §-a szerint hazaáruló az, aki "Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából" vesz fel vagy tart fenn kapcsolatot külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel, tehát kifejezetten az említett cél tudatos követése a lényeg.

Ha azonban a kormány nem e célból árulja a hazát, vagy csak rosszindulatú, gyáva, erőszakos és paranoiás, akkor egy paragrafussal odébb érdemes körülnéznünk: "hűtlenséget" követ el,

aki állami szolgálatával vagy hivatalos megbízatásával visszaélve külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn,

és ezzel szinte by the way árt az országnak. A Wikipédia az "Eltérések a hazaáruláshoz képest" rovatban említi ezért, hogy "a bűncselekmény nem követel meg speciális célt az elkövetőtől, tehát eshetőleges szándékkal is elkövethető".

Jó. De ha a szándék eshetőleges, akkor mi a cél? Nézzük meg a CEU elleni hadviselés és a civilek állami vegzálásáról szóló törvény ideológiáját, és megérthetjük, miből indulnak ki: saját magukból. Hiába mondja el valamelyikük, hogy nem a CEU a probléma, hadd maradjon, ha egyszer egy másikuk (és ez többnyire szegény Németh "Rezsi" Szilárd) nyíltan bevallja, hogy valójában a tulaj által képviselt, senki által nem választott világnézet a gond, tehát az, hogy idegen ügynökök nemzetközi és nemzeti befolyásolási kísérletekben utaznak, de mi ezt jól megakadályozzuk.

Ha kell, egész Brüsszelt megállítjuk, nemhogy egy belvárosi ingatlant.

Ugyanígy a civilekkel: nem ők a gond, halljuk naponta, csak legyen a finanszírozásuk transzparens. Remek ötlet. Mert eddig ugye egyszerűen nem tudhattuk, honnan van pénze a Helsinkinek, a TASZ-nak, a Transparencynek vagy a Soroksári Kisállatsimogató Közhasznú Polgári Egyletnek, hiába van fönn minden a honlapjukon, hiába voltak kénytelenek eddig is minden forinttal és euróval törvényesen elszámolni, mostantól idegen ügynök mind. Mármint évi 7,2 millió forint külföldi támogatás fölött. Az alatt simán NER-kompatibilisek: ezek szerint a 7,2 millió az az összeghatár, ami elválasztja a derék magyarérdekű civilt a listázandó nemzetárulótól.

Épp ideje volt már ennek. Aki a külföldi donoroktól keveset kap, annyit is ér, és akkor számoljon csak be arról, mit tesz ő a terrorizmus, a pénzmosás, a feketevágások és a kulákok elleni harcban. Főleg a mindentől és mindenkitől független CÖF, amelyik még civil ügyben is biztonságos helyről, a kormányfő hátsó fertályából üzenget szuveréneket.

Átláthatóság, függetlenség, a politikai nemzet érdekeinek képviselete – de jó lenne, ha ez a mérce érvényesülne azokkal szemben is, akik ezt másokkal szemben megkövetelik. Akik úgy gondolják, eldönthetik, ki a "jó" civil. Akik azt hiszik, megszabhatják egy egyetemnek, hány diplomát ad ki. Akik előírják az Egyesült Államoknak, hogy szövetségi vagy állami szinten foglalkozik-e egyetemekkel. Akik nyilvánosan arról delirálnak, hogy

a külföldről támogatott szervezetek, érdekcsoportok sok esetben a közösségi célokat háttérbe szorítva egyéni érdekeiket helyezik előtérbe,

tehát komolyan azt hiszik, valakinek, pl. a kormánynak valami monopóliuma van a "közösségi célok" megfogalmazására és képviseletére. Akik nagy hangon közlik, hogy

hiába milliárdos valaki, nem állhat a törvények fölött,

és nem röhögik el magukat, fél szemmel a nemzet stróman-gázszerelőjére sandítva.

Nézzük is meg, hogy a hazai civil szervezetek, vagy Magyarország kormánya ássa-e inkább alá a nemzetbiztonság, a szuverenitás szempontjait, melyikük engedi meg, hogy általuk külföldi szponzoruk saját érdekében befolyást gyakoroljon idehaza?

A kormány vagy a TASZ kötött a lakosság (= adófizetők közössége) háta mögött atompaktumot az oroszokkal? A kormány vagy a Transparency International kötelezte el magát egészen bizarr módon "Brüsszel", az EU elleni hadjárat mellett? Melyikük engedte át lényegében az orosz titkosszolgálatoknak a hazai terepet? És melyikük engedett orosz katonai elhárítókat a gyakorlatozó neonácik mellé? Csak nem a Magyar Helsinki Bizottság? Ki robbantotta fel műbalhéval a nemzetbiztonsági bizottságot, hogy ne kelljen elszámolni az orosz kód-üggyel? Az Igazgyöngy Alapítvány? És melyikük másolta le szinte szóról szóra az orosz civilellenes törvényt, de úgy, hogy még a "törvényesen megválasztott kormány vagy elnök" ellehetetlenítéséről szóló szófordulatot is érintetlenül hagyta?

És akkor ott van még az a hihetetlen, de igaz történet, hogy Magyarország a napokban a nukleáris együttműködésről írt alá szándéknyilatkozatot Iránnal. Azzal az Iránnal, amelyik csak alig pár éve szabadult fel a szankciók alól, miután garantálnia kellett, hogy csökkenti nukleáris kapacitását, azt viszont nem kellett garantálnia, hogy visszafogja Amerika-, Nyugat- és Izrael-ellenes ténykedését, retorikáját. És amely Irán továbbra is a nemzetközi terrorizmus fő támogatója (Hezbollah, Hamász), és amely jelenleg a nyolcadik a keresztényüldöző államok toplistáján, egyébként. Szerencsére biztosak lehetünk abban, hogy a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes, Semjén Zsolt jól beolvasott ez ügyben teheráni tárgyalópartnereinek.

A magyar-iráni deal pár hónappal azután köttetett, hogy a Roszatom is aláírt egy atomdealt Iránnal, de hát tőlük ezt megszoktuk, semmi csodálkoznivaló nincs azon, hogy Moszkva nukleárisan is megsegíti kedvenc közel-keleti partnerét, a népét gázzal is gyilkoló damaszkuszi népirtót. De mit keres az EU- és NATO-tag Magyarország abban a bizniszben, hogy a) meghitelezünk az ajatollahoknak egy 85 millió eurós atomprogramot, b) kis, aranyos reaktorokat építünk velük ott, amiket majd eladunk a harmadik világban? Pontosan hol van itt a nemzeti érdek, tessék mondani?

Nem tudom, van-e olyan a Btk.-ban, hogy különös cinizmussal előadott hűtlenség, illetve többrendbeli politikai kiárusítás. Mindegy is, elég a hűtlenség, jobb híján. Azt elfelejtettem mondani, hogy kettőtől nyolc év jár érte.