A képviselők április végén tárgyalták a névváltozásról szóló előterjesztését, de nem döntöttek róla. Határozatot fogadtak el, amelyben felkérték a Miniszterelnökséget – a kezdeményezőt –, hogy készítsen megalapozó tanulmányt a névváltoztatás nyomán felmerülő pénzügyi hatásokról, a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezésével kapcsolatos feladatok mértékéről, a közhiteles nyilvántartások módosításával kapcsolatos feladatokról, valamint a névváltoztatás egyéb társadalmi-gazdasági hatásairól. Ez azonban mostanáig sem készült el – emlékeztetett a közgyűlés közleménye.

A megyei önkormányzat felkérte tehát a Pest Megyei Levéltárat, hogy történelmi szempontból vizsgálja meg a megye nevének változását. A Miniszterelnökség szerint ugyanis azért lett volna szükséges a névváltoztatásra, mert a mostani elnevezés  "nem tükrözi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét".

A vizsgálat során aztán kiderült, hogy 1949 előtt a köznyelvben a hivatalosan elfogadott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyenév helyett az egyszerűbb Pest megye elnevezést használták, a hivatalos nyelvben értelemszerűen a hosszabb névváltozatot, bár ott sem minden esetben. 

Az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ingyenesen hozzáférhető, 1949. december 31. előtti számaiban 9864 esetben említik meg teljes egészében kiírva Pest-Pilis-Solt-(Kiskun) vármegyét, és 28097 helyen szerepel a Pest (vár)megye alak.

Mindezek figyelembe vételével a közgyűlés nem támogatta a megye névváltozását.