"Készüljetek a válaszlépésre, gazemberek!" - kelt ki magából a Twitteren az orosz külügyminiszter-helyettes Dmitrij Rogozin július 28-án, miután Románia nem adta meg gépének a légtérbe repülési engedélyt. Rogozin végigpróbálta a többi, szomszédos országot, köztük Magyarországot is, de shol nem járt szerencsével - amúgy a nemzetközileg el nem ismert, Dnyeszter menti, Moldovából kiszakadt területre repült volna. Rogozin ellen szankciókat vezetett be az EU, ezért nem szállhatott le - erre dühöngeni kezdett, és nők, gyerekek veszélyeztetéséről beszélt. (2016 decemberében már egyébként leszállt egyszer Budapesten a köd miatt, de az kényszerleszállás volt.)

Rogozin két napra rá már lenyugodott, szépen, higgadtan jelentett be, hogy nem hagyja annyiban a dolgot. "Meg fogjuk tudni, ki áll a lépések mögött Chisinauban, Bukarestben, Budapesten és Brüsszelben, (...) a szankcióink pedig egyeztetettek és személyre szólóak lesznek", áll az MTI hírében.

AFP / RIA Novosti

Feltűnő volt, hogy a Külügyminisztérium, amely rögtön reagálni szokott a Nyugatról érkező bírálatokra, és sosem késlekedik egy-egy kioktató válasszal (így reagált például villámgyorsan az Österreich című lapnak adott Christian Kern osztrák kancellár által adott interjúban elhangzottakra is bősz sorosozással), most nem szólt, nem adott ki közleményt. Holott konkrétan magyarokat fenyeget az orosz politika egyik vezető figurája.

Rákérdeztünk hát, hogy mit gondol a magyar külügy a kérdéses fenyegetőzésről, milyen lépésekről van tudomása, mit tervez, milyen reakció várható. A KKM válasza önmagáért beszél: semmit.

"Egy menetrend szerinti gépről van szó, amely Magyarország légterébe belépett, azonban mivel Románia nem engedte be a légterébe, tett néhány kört a magyar légtérben – leszállási engedélyt nem kért – majd visszarepült Minszkbe."

A büszke, harcia magyar külpolitika tehát feltűnően visszafogott, konfliktuskerülőnek tűnik most, amikor nyílt fenyegetés éri.