A kaposvári Szentjakab telepen élő romák nagyrészt a közeli Pécsi Utcai Általános Iskolába járnak, ahol a tanulók elsöprő többsége roma, az iskola továbbtanulási mutatói városi összehasonlításban rendkívül gyengék.

A durva szegregáció megszüntetésére az Esély a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány (CFCF) indított pert három éve, mert szerintük a megyei kormányhivatal a Pécsi utcai iskola körzethatárainak kijelölésekor jogellenesen különítette el a roma tanulókat, az intézményt fenntartó Kaposvár, majd jogutóda, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) pedig 2013 januárjától ezen nem is változtatott. Az alapítvány szerint így az iskola szegregálta a roma gyerekeket.

A roma gyerekek iskolai szegregációja miatt indult uniós kötelezettségszegési eljárás miatt az ügyet a pár évvel ezelőtti nyíregyházi ügyhöz hasonlóan nagy nemzetközi figyelem kísérte. A jogellenes működést a magyar igazságszolgáltatás már 2010-ben jogerősen megállapította.

A Kaposvári Törvényszék 2015 novemberében, majd tavaly a Pécsi Ítélőtábla is kimondta, hogy a Somogy Megyei Kormányhivatal a beiskolázási körzethatárok megállapítása során az iskolában jogellenesen elkülönítette a roma tanulókat a város többi tanulójától, illetve hogy a kaposvári önkormányzat, majd a Klik is mulasztásos jogsértést követett el a szegregáció meg nem szüntetésével. Sőt, az Emmi is azzal, hogy nem követett el mindent az iskolában fennálló jogellenes elkülönítés megszüntetése érdekében, nem utasította a közoktatás irányítása alá tartozó szerveit a jogellenes elkülönítés megszüntetésére, fenntartotta a roma tanulók jogellenes elkülönítését.

A Pécsi Ítélőtábla jogtörténetileg úttörő ítélete nem csak megtiltotta másodfokon a további beiskolázást, hanem úgynevezett deszegregációs terv elkészítésére kötelezte a kaposvári önkormányzatot és a fenntartót a roma gyerekek iskolai beilleszkedésének elősegítésére.

Szita Károly, a város fideszes polgármestere a tavalyi ítélet után közölte, hogy teljesen elhibázottnak tartja a bírósági döntést, mert szerinte az önkormányzat egyetlen szülőt sem kényszerít arra, hogy oda járassa a gyermekét.

A Kúria szerdai döntésével azonban megerősítette a korábbi ítéletet és elrendelte a kaposvári szegregált oktatás megszüntetését, így nem indulhat több első osztály az iskolában.

Az iskolai szegregáció nem csak Magyarországon létező jelenség. Szeptemberi jelentésben Nils Muiznieks, az Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa azt írta, hogy számos európai országban továbbra is gyerekek ezrei számára tagadják meg az egyenlő hozzáférést az oktatáshoz, noha az iskolai szegregáció sérti az érintettek emberi jogait és negatív társadalmi következményekkel jár.

"Az Európa Tanács tagállamainak kötelezettsége biztosítani minden gyerek jogait a diszkrimináció nélküli, minőségi oktatáshoz" – szögezte le a jelentésben.

A jelentésben tizenkét javaslatot fogalmaztak meg a cél eléréséhez, egyebek mellett azt, hogy az ET tagországai fogadjanak el stratégiát a szegregáció felszámolására, hívják fel a társadalom figyelmét az inkluzív oktatás fontosságára, mérjék fel a diákok igényeit, határozzanak meg "társadalmilag kiegyensúlyozott" tankerületeket, egyensúlyt teremtve a hátrányos helyzetű tanulók elosztásában, és biztosítsanak minőségi oktatást a legnagyobb kihívást jelentő iskolákban is.