Mellébeszélt a kormány a brüsszeli meghallgatáson

Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tartott meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet. Ott csak egyhangúan dönthetnek szankciókról, például a szavazati jog megvonása; a magyar kormány számíthat arra, hogy Lengyelország nem szavaz ellene. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban úgy látta: boszorkányüldözés és kommunista kirakatper lesz a meghallgatás.

Most érkezett

09 44

Polyák Gábor veszi át a szót: ez a médiahelyzet

A Mérték Médiaelemző Műhely vezetője a médiahelyzetről beszél.

A médiaszabadság nem azt jeletni, hogy pár ellenzéki médium tengődik a piacon. Magyarországon ez a helyzet. A kormány a hozzá közelálló médiumokat ellátja hirdetésekkel, az ellenzékieket gazdasági és információs szinten is szankcionálja. A média már nem elég profitábilis a külföldi befektetőknek. Ezért a kormányhoz közeli befektetők szerzik meg a médiumokat. Polyák adatokat sorol: Andy Vajna médiatulajdonait sorolja, az állam 20-szor többet hirdet a TV2-n, mint a nézettebb RTL Klubon. Polyák a Népszabadság bezárását is ismerteti, a Médiaworks Mészáros általi megszerzésével. A Magyar Idők reklámbevételeinek 90 százaléka állami forrású. Ez tiltott állami támogatás, versenyjogi szabálytalanság Polyák szerint.

Mindez nem lehetett volna lehetséges a Médiatanács asszisztálása nélkül, amely szerv a sajtó független és helyes működését lenne hivatott ellenőrizni.

A kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte a jogállamiság és demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson, amelyen részt vett Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz igen közel álló, annak védelmére létrehozott Alapjogokért Központ igazgatója is.

Az EP-ben a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.

Percről percre
Sorrend megfordítása

1 2

09 35

Pardavi: orosz irányba mennek a dolgok

A Velencei Bizottság is megfogalmazta aggályait a civiltörvény kapcsán, folytatja Pardavi.

A törvény teljességgel szükségtelen, megbélyegző és ártalmas. "És ez a törvény nem jelenti a véget. Folytatódni fog a kampány, orosz mintára", véli Pardavi. Aggasztó, hogy más folyamatok is orosz mintára folynak. Az Európai Bizottságot a Soros-hálózathoz köti a kormány. Félelemkeltés, idegenggyűlölet van, különösen a muszlimok ellen a mai Magyarországon. Pardavi ismerteti az Őcsénybe nyaralni készülő menekültek kálváriáját.

09 30

Pardavi Márta veszi át a szót - veszélyben vannak az EU-s alapértékek

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke angolul beszél.

Ismerteti a szervezete tevékenységét: a menekültekkel foglalkozik.

"Nehéz nem kommentálni a külügyminiszter által mondottakat", de most másról fog beszélni.

Az EU alapértékei súlyos fenyegetettségnek vannak kitéve Magyarországon. Szabad civil társadalom és sajtó nélkül nem lehet a hatalmat elszámoltatni. 2016-ban különösen romlott a helyzet. A kormány diszkriminál és megfélemlít civil szervezeteket. 2014 szeptemberében rendőrségi razzia volt a Norvég Alapból támogatott civileknél.

A mostani konzultáció ijesztgeti a társadalmat. Az ENSZ emberi jogi illetékese is elítélte a fejleményeket. A parlament elfogadta a civiltörvényt, Pardavi ismerteti annak lényegét.

09 23

Szijjártó: terror, Soros, kvóta, nemzeti konzultáció

Terror, terror, terror, mondja Szijjártó, "Mi, magyarok úgy gondoljuk", helyre kell állítani a biztonságot.

Az EB meghozta a korlát nélküli befogadásról a döntését, amit előtte Soros György propagált ugyanitt "ugye, senkit nem akarnak megvezetni azzal, hogy a két dolognak semi köze nincs egymáshoz".

A bevándorlási döntések tagállami hatáskörbe esnek, ezért ezekről mi akarunk dönteni.

Az EP azért bírálja a kormányt, mert kikéri az emberek véleményét. "Több, mint 2 millióan mondták el, mit gondolnak az illegális bevándorlásról" és a kormány az emberek álláspontját hirdeti, jeleníti meg. És elmegy a falig, ha az ezzel ellentétes döntéseket hoznak.

"Ha van vita, van demokrácia is" zárja Szijjártó.

09 18

Szijjártó beszél - egyelőre mintha lakossági fórumon lenne

A külügyminiszter magyarul beszél. Mi soha nem ugrottunk el a vita elől, Szijjártó örül a mostani eseménynek. A vitákat demoratikus körülmények között meg lehet vívni, mindenkinek joga van ahhoz, hogy képviselje álláspontját. Antidemokratikusnak tartjuk, ha valaki ezt nem teheti meg.

Álláspontjaink távol esnek, mást gondolunk nemzetről, nemzeti büszkeségünkről, hagyományokról. "Sok minden nem fog tetszeni abból, amit mondok", de a magyaroknak sem tetszik, ahogy a magyarokat "önök támadják".

Magyarország mindent megtett annak érdekében, hogy hozzájáruljon Európa fejlődéséhez az elmúlt években. Szijjártó 2010-ről beszél, az átvett örökségről, és arról, milyen nagyszerű munkát végzett a kormány. Gazdasági eredményeket és számokat ismertet.

"Mi magyarok szeretjük az őszinte beszédet." Nem szeretjük a politikai korrektséget. Súlyos vitánk van egy sorskérdésben: persze, hogy az illegális bevándorlásról van szó.

09 11

Kezdődik!

A technikai bejelentések után rátérnek a tárgyra: a magyar jogállamiság helyzetére.

Először a jelentéskészítő fog beszélni 10 percben.

Májusban kapta a felkérést a bizottság, hogy megvizsgálja a magyar helyzetet, miután a jelenlegi helyzet jogállami kockázatot jelent Magyarországon, a menekültek jogaitól az oktatási szabadságon át a gyülekezési szabadásgig számos területen gondok vannak. Ez az eset az EU tesztje is abban, mennyire képes kezelni a helyzetet az alapértékeinek megsértésekor. Az EU ott is közbeléphet, amikor egy tagállam autonóm módon cselekszik. Ez a meghallgatás most az ingformációgyűjtés része. Ezzel zárja Sargentini asszony.

1 2