Az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) először tartott meghallgatást az uniós alapszerződés nevezetes 7-es cikkelye alapján, és ha leendő jelentése nyomán az Európai Parlament plénuma úgy találja, cselekvésre fogja kérni az Európai Tanácsot, azaz a tagállamok kormányait képviselő testületet. Ott csak egyhangúan dönthetnek szankciókról, például a szavazati jog megvonása; a magyar kormány számíthat arra, hogy Lengyelország nem szavaz ellene. Kovács Zoltán kormányszóvivő korábban úgy látta: boszorkányüldözés és kommunista kirakatper lesz a meghallgatás.
Most érkezett
Lezárult a meghallgatás
Különböző szavazások következnek, a meghallgatás ezzel véget ért.
A kormányt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte a jogállamiság és demokrácia magyarországi helyzetéről szóló meghallgatáson, amelyen részt vett Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője, illetve Szánthó Miklós, a kormányhoz igen közel álló, annak védelmére létrehozott Alapjogokért Központ igazgatója is.
Az EP-ben a magyarországi különjelentés elkészítésével megbízott Judith Sargentini zöldpárti képviselő részben ezen meghallgatás alapján állítja majd össze a dokumentum tervezetét, melyet várhatóan márciusban ismertet a LIBE tagjaival, akik még júniusban szavazhatnak arról. Szakértők szerint a jelentés szeptemberben kerül majd az EP plenáris ülése elé, és a testület adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását Magyarországgal szemben.A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára, valamint az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel dönthet arról, fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
Percről percre
A rapportőr megjegyzése
Ne keverjük ösze az embereket, pártokat, kormányokat. "Nem Magyarországot ítéljük meg, hanem a magyar helyzetet" reagál még a magyar helyzetről jelentő rapportőr.
A vendégek zárszava jön
Szijjártó Péter reagál: Magyarország egy erős EU-ban érdekelt, és a józan ész uralma kívánatos a vitákban. Kérdés, hogy az EU-ban egy kormány képviseli az embereket? Konkrétan is reagál: senki nem állítja, hogy minden migráns terrorista. De az ellenőrizetlen migráció lehetőség a terrorszervezeteknek. A civil szféra: 60 ezer civil szervezet van Magyarországon, most egy beszélt az EP előtt. A Helsinkinek 282 ember ajánlotta fel az adóegyszázalékát. Az emberek megkérdezése szükséges. A civil szférát nem nyomja el a kormány a külfödli támogats feltüntetésének követleményének. Magyarország betart minden jogszabályt menekültügyben - aki megfelel a menekültstátuszt szabályozó jogszabályoknak, megkapja azt. Baka-ügy: Bakát kártalanították, az ítéletet végrahajtották.
Pardavi Márta következik: az átláthatóság fontos, jogos a kérdés, ki finanszíroz kit. A szabályozás Magyarországon ezen a területen nagyon szigorú, a Helsinki 60 oldalas jelentést ad közre minden évben, és az nyilvános is. Nem minden civil szervezetnek vannak gondjai a törvénnyel, de nem is mind foglalkozik olyan kényes kérdésekkel, mint az érintettek. Sokat pedig önkormányzatok pénzelnek, ők félnek megszólalni. Menekültek: 1000 fő kapott védelmet, többségük már nincs Magyarországon, mert az ország már nem segíti az integrációt, a menekültek hajléktalansággal szembesülnek, és a kormány által felkorbácsolt menekültellenességgel. Az ország kiüresítette a menekültjogot.
Polyák Gábor: a vitának van köze a médiahelyzethez: Magyarországon nincsenek ilyen viták menekültügyben, mert hatalmas túlsúlyban vannak a kormány propagandaüzenetei. A nyílt vita helyett megbélyegzés zajlik. A médiát mérő indexek elérhetőek, a nemzetközi szakmai szervezeteket a kormány viszont minden alkalommal Soroshoz köti, diszkriminálja. A sajtóból értékes tudás veszett el, újságírók lettek pályaelhagyók. A nemzeti konzultáció álkonzultáció, a beérkező íveket nem elemzik ki, nem tartják nyilván. 2010 előtt sem volt jó a médiahelyzet, a hatóságot akkor is befolyásolták, de az állami hirdetések eloszlása igazságosabb volt, még ha kormánypártok irányába is húzott. Szánthónak is üzen: nem Európa kedvéérét szeretne demokratikus, sajtószabadságot élvező országban élni, hanem a saját gyerekei és diákjai miatt.
Szánthó Miklós: nincs szükség a jogállamiság helyreállítására Magyarországon. A kettes cikkelyben fogalmazott alapértékek megfoghatatlanok, mindenkinek mást jelentenek. Mi az alapjog a menekültnek? Alapjog-e a homoszexuálisok házassága? Van-e más nem a férfin-nőin kívül? Jogos-e elbontani keresztet? Mi van a magzati élet védelmével? A konkrét tartalom hiánya miatt ezek gyurmafogalmak. Magyarország tele van traumákkal: trianon, a nyugat odadobott minket a szovjeteknek, az EU-csatlakozás után pedig sokat tettünk le az asztalra, "morális értelemben" a nyugat sokkal tartozik nekünk, az EU-s források járnak nekünk, nem kegyelemkenyérként kapjuk.
További hozzászólások, kérdések
Az EP nem külföldről szól bele a magyar belpolitikába, mert ott ülnek a magyarokat képviselő összes párt képviselői, tehát lefedik mind a 10 millió magyart. Az EP képviseli a magyarokat, érkezik egy vélemény.
Spinelli asszony azt mondja, nem minden bírálatot fizet Soros, ő Sorost is bírálja például. A nemzeti konzultáció kérdései irányítottak, félretájékoztatás folyik: az EU nem akarja csökkenteni a nemzeti kultúra jelentőségét, stb.
Járóka Lívia: egyoldalú volt civilek tájékoztatása. Miért baj, hogy megkérdezik az emberek véleményét? Miért nem kéne tudni azt, hogy egy-egy szervezet miből, mennyiből dolgozik?
Képviselői hozzászólások következnek
Gál Kinga Fidesz-képviselő szerint semmi oka nincs annak, hogy Magyarországot már negyedik alkalommal citálják az EP elé. Az OLAF-eljárások szerint is kevesebb az ügy. Az összes törvényt és reformot átvizsgálta az EB. A civileknek miért fáj, ha be kell jelenteni a külföldi forrást? Kettős a mérce, a magyar közvéleményt irritálja a EB magyarfóbiája.
"Mi, magyarok", idézi Szijjártót egy másik képviselő, pedig nincs és nem volt többsége sem a népszavazáson, sem a választáson. Az országnak nincs személyes véleménye. Áldemokrácia van. A Néppártnak ki kéne tenie a Fideszt a sorai közül.
Egy másik képviselő a nők helyzetéről érdeklődik, a kormány bizonyos esetekben nem támogatja a fogamzásgátlást, a menedékérők pedig csak a szüléshez kapnak orvosi segítséget.
Lezárulnak a hozzászólások
Van, aki megvédi a kormányt: Szijjártóból svéd migrációs minisztert csinálna.
A határvédelem nem működik, több ezren érkeztek Ausztriába az utóbbi években, Röszkén ugyanakkor megalázó a helyzet, terhes nőket bilincselnek meg, amikor orvoshoz viszik őket.
Hozzászólások érkeznek ezután
10:40-ig most hozzászólások következnek az EP frakcióiból, mindenki szigorúan két percet kap.
Niedermüller Péter DK-s képviselő azt kérdezi Szijjártótól, megfigyeli, lehallgatja az általa Soros-kötődésűnek vélt szervezeteket, pártokat, ők akkor Magyarország ellenségei? Illetve: boszokrányüldözés és kirakatper ez a meghallgatás, mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő, Szijjártó ezzel egyetért?
Jurek képviselő: pluralizmusügyben kérdezne, hogy reformálták az állampolgársági jogokat? Pardavitól azt kérdezi, mi hiányzik neki a szabadságjogokból? Polyákhoz is érkezik kérdés: hogy működtek a szocialista kormányok alatt a média-gazdasági kapcsolatok? Szánthóhoz: vannak nem kritikus civilszervezetek is, velük mi van.
A LADE-s liberális Michel is kérdez: nem tartja be Magyarország az EU-s csatlakozási feltételeket, amely unióhoz a magyarok önszántukból csatlakoztak. Szijjártó provokálta a képviselőket ma is: nem említi az EU-s alapokat, illetve az Állítsuk meg Brüsszelt!-kampányt. A többség zsarnoksága alakult ki Magyarországon.
A GUE/NGL frakció a konzultációt kritizálja, irányított és sugallmazott kérdések voltak. Hogy tudja Szijjártó indokolni, hogy a menekülteket segítő civileket támadják? Magyarország nettó hasznot húz az EU-ból 5-1 arányban (minden egy befizetett egységre 5-öt vehet ki), hol van a szolidaritás?
A zöld frakció kérdései Pardavi Mártához: kifejtené, milyen hatása van a civltörvénynek a szervezetekre és a társadalomra? Szijjártóhoz: a Baka-perben hozott ítélet szerint vissza kellett helyezni a bírót a pozíciójába, ez megtörtént? Szánthó mondandója meglepte: inkább kockáztassák a tagállamok a 7-es cikkelyes szankciókat, ha megsértik a 2-es cikkelyben foglaltakat? Miért csatlakoztak az EU-hoz, ha az alapból a szuverenitás megosztását jelentette?
Szánthó: nemzetek Európája vagy szorosabb föderáció, ez a kérdés
A szuverenitásvita mögött identitáskérdések állnak. Az EU-s értékek szabják meg a nemzeti alkotmányos értékeket vagy az utóbbiakat kéne tisztelnie az előbbinek? Szánthó nem tudja, mi a helyes. Multikulturális EU vagy nemzetek Európája? Ez a kérdés. Túlságosan technikai vita zajlik, zárja Szánthó.
Szánthó Miklós veszi át a szót: szuverenitásvita van
Az Alapjogokért Központ vezetője magyarul beszél, visszanyúl 2010-hez. Kétharmadot nyert a Fidesz, alkotmányozó hatalmat kapott. Ezzel a magyar társadalom tisztában volt. A viták nagy része ezzel függ össze, a kétharmados dötésekkel: új Alaptörvény, médiatörvény stb. Kötelezettségszegési eljárások számát tekintve a középmezőnyben vagyunk az elmúlt 10 évben, mondja Szánthó (ezzel a kormány retorikáját ássa alá, amely szerint Magyarországot kipécézte az EU.)
A viták alapja "nyilvánvalóan az", hogy a vitatott kormánydöntések magyar vagy EU-s hatáskörbe tartoznak-e. "Egy szuverenitásvitáról van szó". Nem tiszta, mi tartozik a tagállam és az EU hatáskörébe. És ez azért van így, mert az EU gazdasági unióként indult, akkor még nem törtek fel a szuverenitásviták. A posztszocialista országok csatlakozása, a gazdasági válság, az ukrán háború vagy a tömeges migráció felszínre hozta ezeket a kérdéseket.
Polyák: így tud működni egy autoriter állam az EU-n belül
A médiahelyzet átformálása mutatja, hogy tud egy autoriter hatalom működni az EU-n belül. Ezzel zárja Polyák Gábor.