Eredménytelennek nyilvánította Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a Fővárosi Törvényszék elnöki pályázatát – értesült a HVG. Így átmenetileg elnök nélkül marad az ország legnagyobb bírósága, a jelenlegi elnök, Fazekas Sándor megbízása ugyanis január 5-ével megszűnik.

Szövetségesekből ellenfelek (középen Handó, jobbra Fazekas)

Börcsök Zsófia

Pedig látszólag sima menet volt: a posztra Fazekas volt az egyedüli pályázó, aki a bírói tanács 75 százalékos támogatását is élvezte. Ráadásul sokáig Fazekas volt Handó egyik legfőbb támogatója is. Nagyot változott azonban alig egy év alatt a világ, s lett a törvényszéki elnök Handó egyik legfőbb belső kritikusa. Ezzel párhuzamosan vált egyre nyilvánvalóbbá bírósági körökben, hogy esélytelen Fazekas pályázata, bár elnöki munkáját még kritikusai is elismerik.

Rossz ómen volt a Budaházy-ügy

A váltásnak volt konkrét előjele is, például Handó év végi parlamenti bizottsági meghallgatásán, amelyen az ellenzéki képviselők valósággal össztűz alá vették az OBH elnökének eddigi, szerintük erősen vitatható működését. A bírói hivatal vezetője a vita során Fazekas nyakába varrta a Budaházy-ítélet késedelmes leírásának felelősségét, márpedig emiatt lemondott az eljáró bíró és a kollégiumvezető is. Handó hozzátette:

„nagyon köszönöm a kérdést, mert ezáltal lehetőségem van rámutatni arra, milyen komoly jelentősége van annak, hogy ki a törvényszék elnöke”.

A fővárosban ezen felül is van még baj. A bíróhiány például olyan súlyos, hogy az ügyintézésen is meglátszik. Ez az egyik oka – mondják az érintettek –, hogy a Fővárosi Törvényszéken nem a bírósági hivatal által elvárt mértékben fogy az ügyhátralék. Mindez kinek a hibája lehet? – ezen bontakozott ki olyan parázs vita tavaly a Handó Tündét is ellenőrizni hivatott Országos Bírói Tanácsban (OBT), amelynek az lett a vége, hogy az OBH helyzetelemző anyagát a HVG információi szerint kétszer egymás után is visszadobta a Fazekast is sorai között tudó bírói tanács.

Történt mindez azok után, hogy Fazekas nem először, de szokatlanul hevesen fakadt ki Handó ellen az OBT májusi ülésén.

„Nem látom át most sem azt, hogy 2012-től 2016 végéig milyen elvek alapján, hova kerültek bírói álláshelyek Magyarországon. Ahonnan elvételre került, az indokolt volt? Ahová került, indokolt volt-e?”

– vetette fel Fazekas, aki szerint nem átlátható az OBH elnökének eljárása, miközben a bírói álláshelyek átcsoportosítása, elvonása, megszüntetése az egyik legfontosabb jogköre Handónak. „Ezzel lehet egy szervezeti egység tevékenységét segíteni vagy pedig ellehetetleníteni” – fogalmazott Fazekas, hozzátéve, az OBH-elnök gyakorlatát a bírói tanácsnak kellene vizsgálnia.

Életpálya-modellező

Az amúgy tisztán szakmai konfliktusok fényében pedig mindenképpen beszédes Fazekas pályázatának elmeszelése. Ami semmiképpen sem példátlan eset: az OBH elnökének tavalyi beszámolója szerint 25 vezetői pozícióból 9-ben lett eredménytelen a pályázat. Az OBH elnökének döntései felett vétójoga lett ugyan az Országos Bírói Tanácsnak, ám Handó a jelek szerint így is eléri, hogy azokat nevezze ki, akiket ő akar. Ehhez az kell, hogy az elvárásai szerint alakuljanak az egyébként nyilvánosan zajló pályázatok.

Ribai Csilla útja cirkalmasabb volt a kinevezésig, mint amilyen az aláírása

MTI / Máthé Zoltán

Az újhullámos bírói karrier jó példája Ribai Csillának, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének pályája. Ő bíróként a Pesti Központi Kerületi Bíróságon kezdett, amelynek 2012-től az elnöke lett, majd két éve Handó helyetteseként dolgozott az OBH-ban, ma pedig már a Fővárosi Ítélőtábla elnöke. Ezért a posztért az első körben hárman is elindultak – Ribai nem volt köztük –, ám azt a fordulót Handó érvénytelenítette. Ekkor jött képbe a helyettese, aki előbb megbízott lett, majd az újabb – ekkor már egyedüli jelöltként megfutott – körben már a 2022-ig szóló kinevezését is elnyerte.

Hasonlóan zajlik majd az új fővárosi törvényszéki elnök kiválasztása is – ebben egyetértenek bírósági forrásaink.

A jelölt személye azonban még kérdéses. A HVG úgy tudja, hogy az eddigi „kiszemelt” Tárkány Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke nem vállalta a feladatot, ahogy Gyarmathy Judit, az OBH elnökhelyettese sem.

Legújabban lehetséges befutóként Bagdi Árpádot mondják, aki úgy kerülhetett a Békés Megyei Törvényszék élére is – az ország legfiatalabb bírósági elnökeként, 34 évesen –, hogy elnökké választásakor alig több mint hároméves ítélkezői gyakorlata volt. A másik lehetséges befutóként a Miskolci Törvényszék elnökét, Répássy Árpádot emlegetik. Ő a fideszes képviselő, korábbi igazságügyi államtitkár testvére.