Keddi sajtóeseményén egy elektronikus jegyrendszerhez kapcsolódó érvényesítővel felszerelt buszt mutatott be a Budapesti Közlekedési Központ. Mivel korábban már felszereltek beléptetőkapukat a Deák téri metróállomás egyik kijáratánál, illetve a Közvágóhíd HÉV-végállomásnál, ez számukra a tesztüzem utolsó lépése – derült ki a a helyszínen, hiszen így minden közlekedési módhoz kapcsolódó érvényesítő tesztelése megkezdődik – a villamosra ugyanolyan kell, mint a buszra.

Hamar kiderült azonban az is, hogy az újabb látványos bemutató ellenére a felhasználók még mindig fényévnyi távolságra állnak attól, hogy egy lecsippantható kártyával felszállhassanak egy buszra, illetve hogy egy működő beléptetőkapun lépjenek majd be valamelyik metróállomásra. Leginkább azért, mert maga a kártya, amivel a rendszer működne, a NEK, azaz a Nemzeti Egységes Kártyarendszer részeként kell, hogy megvalósuljon, és ez még rengeteg egyeztetést igényel és számtalan adminisztratív bonyodalmat tartogat.

Fülöp Máté

Így fog működni

Amikor az elektronikus jegyrendszer elkészül, mindenkinek lesz egy személyre szabott kártyája, amivel az utazást igénybe veheti, azaz felszálláskor a buszon, trolin, villamoson az ajtóban érvényesítheti, illetve a metrón és a HÉV-en a beléptetőkapun ennek segítségével áthaladhat. Ezen kártya vagy egy bérletnek felel meg, amelyet nem kell majd minden alkalommal érvényesíteni, vagy egy adott összeget is fel lehet rá tölteni, amelyről használat esetén az érzékelő levonja az utazás árát. 

Az ellenőröknek is lesz kézi elektronikus érzékelőjük, mellyel meg tudják állapítani a kártya érvényességét. A meglévő automatákat eleve alkalmassá tették a majdani elektronikus jegyrendszer használatára, így azokból is meg lehet majd venni a jegyet és bérletet.

Fülöp Máté

Ugyan a távlati tervekben szerepel, hogy ahogy egyre több modern nagyvárosban, egy vonaljegy Budapesten se csak egy útra legyen érvényes, hanem átszállni is lehessen vele, esetleg adott idő alatt akárhány járművet igénybevételére is alkalmas legyen. Ez azonban még a távoli jövőhöz képest is egy következő fázis, hiszen ennek a tarifális háttere még nincsen előkészítve.

Nemzeti Egységes Kártya nélkül nem megy

A projekt késésének legfőbb oka az eseményen elhangzottak szerint, hogy a csipkártyának kompatibilisnek kell lennie a Nemzeti Egységes Kártyarendszerrel, melyet azért hoznak létre, hogy egységesítsék az állam által kibocsátott okmányokat. Ennek előnye például, hogy majd ha megvalósul, egyetlen kártya lesz alkalmas a MÁV-Start, a Volán, a BKK és valamennyi vidéki városi közlekedési vállalat járművein történő utazásra. Hátránya viszont, hogy a rendszerrel való kompatibilissá tétel még rengeteg egyeztetést és adminisztratív bonyodalmat tartogat, ami beláthatatlan ideig hosszabbítja az elektronikus jegyrendszer bevezetésének idejét.

Közlekedő Tömeg: nem működő kártyaolvasóval felszerelt busszal villog a BKK

A Közlekedő Tömeg Egyesület szerint a BKK önmagáról állított ki szegénységi bizonyítványt azzal, hogy kedden forgalomba állította az első, elektronikus érvényesítő készülékkel felszerelt buszát, amelyen egyelőre nem világos, pontosan mit is akarnak tesztelni.

A civil szervezet keddi reakciójában emlékeztetnek: csaknem 3,5 éve írták alá az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését, de azóta az ellenőrző funkció nélküli Deák Ferenc téri beléptető kapuk telepítésén kívül semmi olyan nem történt a projekttel kapcsolatban, ami bizakodásra adna okot. Az éves, illetve havi bérletekkel rendelkező ügyfeleknek már 2016-ban meg kellett volna kapniuk utazási kártyáikat az eredeti terv szerint, ehhez képest ezen az egyetlen buszon elvileg még a tesztkártyával rendelkező BKK-alkalmazottak utazási jogosultságát sem lehet ellenőrizni – tették hozzá.

Frissítés, BKK: nem az egységes kártyarendszer miatt csúszik a projekt

Cikkünk megjelenése után a BKK sajtóosztálya pontosítást kért, melyben azt írják, nem a Nemzeti Egységes Kártyarendszerrel való inkompatibilitás miatt szenvedett az elektronikus jegyrendszer bevezetése több éves csúszást. Azt írják, a projekt átütemezésére azért volt szükség 2016-ban, mert az eredeti szerződés megkötését követően lényeges jogszabályváltozások történtek, melyek hatásait az eredeti konstrukció nem volt képes kezelni. Ilyen például a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény és végrehajtási rendeleteinek változása, amely alapvetően érintette a kártyakibocsátást és az ahhoz kapcsolódó regisztrációs folyamatokat.