Pár napja írtuk meg, hogy a Szegedi Járásbíróság még három hónappal meghosszabbította Czeglédy Csaba előzetes letartóztatását, ezzel dőlt el, hogy a képviselőjelöltként mentelmi jogot szerzett politikus-jogász az országgyűlési választás előtt nem kerülhet szabadlábra. A költségvetési csalással és más bűncselekményekkel gyanúsított Czeglédy így végleg elvesztette a lehetőséget, hogy részt vegyen a kampányban, nem sokkal később vissza is lépett az MSZP-s Nemény András javára.

A döntés után Szanka Ferenc, a Csongrád Megyei Főügyészség részéről azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy a bíróság az eljárás meghiúsítása, valamint a bűnismétlés veszélye miatt látta szükségesnek a kényszerintézkedés meghosszabbítását. A szökés, elrejtőzés veszélyére már nehéz is lett volna hivatkozni, hiszen amikor Czeglédy egy napra kikerült az előzetesből, nemhogy kereket oldott volna, elment az ügyében döntő NVB ülésére, interjút adott, sajtótájékoztatót tartott, majd hazatérve, családja köréből vitték vissza a börtönbe.

Az eddig nem került nyilvánosságra, mégis mire hivatkozva tudták ráhúzni, hogy meghiúsítaná az ellene folyó büntetőügyet. Mert az erről döntő nyomozási bíró bizonyítást ugyan nem folytathat le az eljárási szabályok alapján, de a vádnak valamit fel kellett mutatnia annak alátámasztására, hogy ennek a valószínűsége fennáll, ezért indokolt rács mögött maradnia.

Czegédy Csaba, amikor bő egy napra szabadult

Reviczky Zsolt

A hvg.hu birtokába került az a jegyzőkönyv, amire Czeglédy ügyvédje szerint a vádhatóság „más adatok” mellett hivatkozott. A dokumentum annak a költségvetési csalás miatt előzetesben lévő férfinek a kihallgatásáról készült, akivel korábban közös zárkában volt. Az előzetes meghosszabbításáról április 4-én kellett dönteni, a zárkatárs kihallgatása március 29-én volt, miután beugrott neki pár új információ a saját ügyében.

A közös cellában tavaly nyáron voltak együtt kevesebb mint két hétig, de csak most jutott eszébe, hogy újra vallomást szeretne tenni, csakhogy a jegyzőkönyv alapján a kihallgatásának jelentős részében nem erről beszélt, hanem gyakorlatilag bemószerolta az egykori politikust. Szerinte azért tudott ennyi mindent, mert „24 órán keresztül össze voltak zárva” a kb. 6 négyzetmétere cellában, „az ágyuk gyakorlatilag fél méterre volt”, egy televíziót tudtak csak nézni – ahol mentek a Czeglédy-ről szóló hírek is -, így „szükségszerűen beszélgettek”. Sőt, „szükségképpen bizalmi viszonyt kellett, hogy kiépítsen vele”, mert „egymásra voltak utalva valamilyen szinten”.

A saját állítása szerint ezért jól informált és bizalmas rabtárs gyakorlatilag pontosan azt vallotta, ami alátámasztja, hogy Czeglédy szabadulása esetén meghiúsítaná az ellene folyó eljárást, például befolyásolná a többi érintett személyt:

• míg nem volt bv-s mobilja, az ő telefonján keresztül, az ő rokonán keresztül üzengetett menyasszonyának,
• mivel ő takarított a szinten, rajta keresztül üzent a „bűntársának”, sőt, fenyegette is, olyan üzenetekkel, mint hogy „aki sokat beszél, sokat fog ülni”, jogi segítséget és több tízmillió forintot ígért a „bűntársnak”, hogy tartsa a száját,
• több más érintettnek is próbált ígérgetni cserébe azért, hogy „tartsanak ki”.
• mikor a cellatárs szabadult, arra kérte, hogy lépjen kapcsolatba ezzel az ügyében érintett férfivel, és adja át neki, miről mit, illetve mit ne mondjon.

Hallott az aranyról és Gyurcsányról is

A cellatárs vallomásából visszaköszön több olyan elem is, ami ismerős lehet az ügyről nem éppen objektív módon beszámoló, kormányközeli média tudósításaiból.

Így a cellatárs vallott arról is, Czeglédy aranyat tart egy külföldi trezorban, de arról is, hogy milyen pénzügyi kapcsolatban volt Gyurcsány Ferenccel, de bizonyítékokról nem beszélt. Mégis tudja, hogy „egy alkalommal biztosan kapott 85 millió forintot” a DK elnökétől, illetve annak cégétől. nnél is súlyosabb, hogy szerinte a baloldali politikus engedély nélkül, trükközve a telefonhasználattal kapcsolatba lépett „közvetlenül Gyurcsány Ferenccel is” a börtönből.

A börtön szerint Czeglédy ellen soha nem volt eljárás benti magatartása miatt

A cellatárs mondandójának központi eleme tehát a büntetés-végrehajtási szabályok megszegése volt: Czeglédy mindent megtesz az ellene folyó büntetőügy meghiúsításáért, üzenget, befolyásol, tiltott telefonokat folytat. Csakhogy a baloldali politikus egyik védője éppen pár nappal korábban szerette volna dokumentálni, hogy védence minden egyes bv-szabályt maradéktalanul betart az előzetes során, ezért erre nézve kérte a Szegedi Fegyház és Börtön hivatalos állásfoglalását. Kifejezetten arról kérdezték a börtön vezetését: a kamerával is 24 órán át megfigyelt Czeglédy bármilyen módon megsértette-e a kapcsolattartás szabályait „különös tekintettel a tettestársakra”.

Információink szerint a börtön parancsnoka erre azt a választ adta, hogy az előzetesben Czeglédy ellen a kapcsolattartás szabályainak megsértése miatt nincs és nem is volt folyamatban fegyelmi eljárás, de ennél mélyebben nem mentek bele, hogyan viselkedik bent.

Egy ügyet közelről követő, névtelenséget kérő jogász szerint az egész kísértetiesen emlékeztet arra, amikor valakit - ahogy nevezik a szlengben - egy vamzerrel, vagyis besúgóval raknak egy cellába, aki aztán az általa hallott dolgokat megosztja a hatósággal.

Vamzerként használták? Czeglédy ügyvédje manipulációról beszél

Megkérdeztük erről Hankó Faragó Miklóst, Czeglédy védőjét, aki maga is úgy vélte, hogy "ilyen egy valódi vamzerezés" Információink szerint ráadásul ugyanez a személy több más személyt és céget dobott fel már a saját eljárásában a büntetőjogi kedvezmények érdekében” – tette hozzá. Szerinte így nem zárható ki, hogy manipulálhatták a váratlanul közlékeny cellatársat, annyira pontosan az elvárt fordulatok hangzottak el az állítólagos összebeszélésről, vagy a Gyurcsány Ferenccel való kapcsolatáról is.

Hankó Faragó elmondta: Szanka Ferenc ügyész a nyomozási bírónak arra hivatkozott, hogy - a cellatárs vallomásán túl - további adataik is vannak arra nézve, hogy üzengetés történt, de amikor erre rákérdezett, további konkrétumot nem jelölt meg. Csakhogy az eljárás sajátossága, hogy erre nézve nem is folyhat bizonyítás a nyomozási bíró előtt, a vádhatóságnak elég valószínűsítenie az általa állítottakat.

Az ügyvéd árulkodónak tartja azt is, hogy a Czeglédy-ügyben eljáró, csoportvezető ügyész egy másik ügyész mellett pont jelen van, amikor az áfa-csalás gyanúsítottja ki akarja egészíteni korábbi vallomását, és menet közben Czeglédyre nézve ilyen állításokat fogalmaz meg. A jegyzőkönyv alapján ugyanis a Csongrád Megyei Főügyészség ügyésze mellett személyesen jelen volt a Czeglédy ügyében eljáró csoportvezető ügyész, Szanka Ferenc is.

Hankó Faragó Miklós szerint a másik hivatkozott indok, a bűnismétlés veszélye legalább ennyire képtelenség, hiszen védence a gyanúsítás tárgyát képező sok éves csalássorozatot meg sem tudná ismételni a büntetőeljárás miatt gyakorlatilag már nem is működő cégekkel. Azt külön kiemelte, hogy álláspontjuk változatlan abban, hogy a képviselő-jelöltté válás feltételeit teljesítő védencének mentelmi jogát súlyosan megsértették, és ez a jogellenes állapot ma is fennáll.

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette miatt folyik büntetőeljárás. A gyanú szerint a vezetésével létrejött bűnszervezet 2011 és 2017 között olyan céghálózatot alakított ki, amely diákmunka-közvetítéssel foglalkozott. A bűnszervezet 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek azzal, hogy a céghálóban részt vevő iskolaszövetkezetek az általános forgalmi adót, illetve a személyi jövedelemadót nem vallották be, vagy ha be is vallották, azt nem fizették meg.

Czeglédy Csaba országgyűlési képviselőjelöltként indult a 2018-as választásokon, és így a jogerős nyilvántartásba vételt követően mentelmi jog illette meg. A Nemzeti Választási Bizottság Polt Péter legfőbb ügyész indítványára felfüggesztette mentelmi jogát, ezért a vádhatóság szerint vele szemben az eljárás folytatásának akadálya elhárult, és újra előzetesbe került.

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő, ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben.