Évek óta háborúzik már a magyar kormánypárt Soros Györggyel, és a tavaszi választási kampányban sok pénzt költöttek arra, hogy a magyar származású üzletembert hibáztassák a migrációért. Nemsokára megszavazhatja a parlament a Stop Sorosként emlegetett törvénycsomagot is, amely egyebek mellett komoly bejelentési kötelezettséget írna elő a menekültekkel foglalkozó civil szervezeteknek.

A Stop Soros is szerepelt a Nyílt Társadalom Alapítványok érvei között, amikor úgy döntöttek, hogy budapesti irodájukat Berlinbe költöztetik át. Patrick Gaspard elnök azt mondta, hogy nem tudják tovább garantálni a munkájuk és a munkatársaik biztonságát Magyarországon, és nem tudnak védelmet nyújtani az önkényes kormányzati beavatkozással szemben.

A The Atlantic idézi Heather Grabbe-t, a brüsszeli Open Society European Policy Institute igazgatóját, aki úgy fogalmazott a költözéssel kapcsolatban: "tudtuk, hogy egyszer be fog következni, de még mindig sokkos állapotban vagyok". Emlékeztetett, hogy Magyarország, akárcsak a többi uniós tagállam, vállalta a törvények tiszteletét, az igazságszolgáltatás függetlenségét és a kisebbségek védelmét. A Stop Soros törvény azonban megnehezítheti minden nemzetközi szervezet működését Magyarországon, és azt üzenheti, hogy a civilek ne is próbálkozzanak ott. Ugyanakkor reméli: az emberek egy idő után felismerik, hogy ez az EU egész rendszerére fenyegetést jelenthet – tette hozzá.

Az EU-t alapvetően nem arra találták ki, hogy büntesse a közös szabályokat be nem tartó tagállamokat, mostanság azonban mégis ezt tesztelik Magyarországon és Lengyelországon. Mindkét tagállamban hozzányúltak ugyanis korábban független állami intézményekhez, és meg akarják regulázni a civil szervezeteket. Lengyelország esetében az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése miatt vetnének be eddig nem használt szankciót, a tagállam szavazati jogának felfüggesztését. A magyarországi problémák közül a cikkben a média kormányzati bekebelezését említik, amit Orbánék úgy hajtottak végre, hogy közben bőkezűen részesültek az uniós pénzekből.

Az Európai Bizottság korábban erőtlenül lépett fel a szabályokat be nem tartó tagállamok ellen. Egyelőre a civil szervezetek vegzálása miatt sem tud az EU túl sok jogi eszközt bevetni Magyarország ellen, legfeljebb csak akkor, ha az új törvény sérti az európai antidiszkriminációs normákat – veti fel a lap. Orbán Viktor persze nincs egyedül ebben a helyzetben, akadnak rajongói a populisták között, nyugaton is. A cikkben itt az olasz Matteo Salvinit, a Liga párt elnökét említik.

A lap megállapítja: akár lép az EU Orbánék ellen, akár nem, az sokat elárul majd a közösség jövőjéről.