A fővárosi önkormányzat megrendelésére készült egy kilencven oldalas tanulmány, mely a Városliget építési szabályzatának módosításához kapcsolódó környezeti értékelést végzi el. A Ligetvédők ezt a tanulmányt osztották meg Facebook-oldalukon, és a tanulmányból egyebek mellett azt idézik, hogy a megengedett építménymagasságok miatt a zöldfelületek benapozottságának csökkenése várható, ami a park zöldterület használatát, növényzetének átalakulását eredményezheti. A Ligetvédők értelmezése szerint tehát a tanulmány is arra a következtetésre jut, hogy a Városliget mint egybefüggő közpark, ebben a mai formájában megszűnik.

Lapunk kérdésére Csák Gergely Ligetvédő aktivista azt mondta, a tanulmányból is kiderül, hogy a parkban ma még összefüggő zöldfelület helyett fás ligetek maradnak csupán, melyek az éttermek és a múzeumok közötti részeket lesznek hivatottak kitölteni.

Az aktivista szerint a Liget már így is túlterhelt, ezért a beépítésével és még több látogató idevonzásával ezek a zöld foltok is pusztulni fognak. Csák szerint ennek a tanulmánynak azért van nagy jelentősége, mert alátámasztja a Ligetért évek óta küzdő civilek (Ligetvédők, Greenpeace, Levegő Munkacsoport, Magyar Urbanisztikai Társaság, Magyar Tájépítészek Szövetsége, stb.) állításait, miszerint a Liget-projekt nem Budapest legnagyobb közparkjának a megújításáról, hanem annak beépítéséről és új szórakozónegyeddé transzformálásáról szól.

Garay Klára, a Városliget barátai Facebook-csoport üzemeltetője kérdésünkre azt mondta: a Városliget-törvény 2013-ban sorolta át a Városliget építészeti státuszát. Korábban mint közpark nem beépíthető terület volt, ezzel a törvénymódosítással engedélyezték azt, hogy ennyi új épületet fel lehessen építeni a Városliget területén.