Nem kell bajlódni a már jó ideje beharangozott, demográfiai témájú nemzeti konzultáció lebonyolítóinak a lakcímnyilvántartás férfi-nő leválogatásával, és házastársak sem veszhetnek majd össze, amiért egyikük kapott a kormánytól a véleményét tudakoló levelet, a másik pedig nem. Hiába mondta ugyanis Orbán Viktor a választást követő első interjújában, hogy a nőkkel akar megállapodni, az ő véleményükre kíváncsi a gyerekvállalásról, a következő konzultáció kérdőíveit mégis minden nagykorú magyar állampolgárnak – 8 millió, 18–98 éves férfinak és nőnek – kiküldi majd a kormány, nemcsak a célba vett csoportnak, a szülőképes korú nőknek – értesült a hvg.hu.

Azzal ugyanis, ha a miniszterelnök szavainak megfelelően kizárólag a nők véleményét kérnék ki, a gyakorlati nehézségeken túl lényegében saját szakmai elképzeléseit is hiteltelenítené a (hangsúlyozottan demográfiai súlypontú kormányzásra készülő) kabinet: egy az előző ciklus végén összeállított, a kormány 2018 utáni demográfiai terveit összegző, hvg.hu birtokába jutott kiadvány ugyanis a népesedéspolitikai fordulat egyik kulcselemének nevezi például az apák szerepének erősítését: hogy ne pusztán családfenntartóként „üzemeljenek”, hanem kapjanak nagyobb szerepet a családi döntésekben.

Stiller Ákos

Ezek után kétségkívül rosszul nézne ki, ha csak a nőket célozná a véleménykutatás. (Mármint kommunikációs szempontból, hiszen a döntést – a korábbi konzultációk tapasztalataiból tudjuk – úgyis a kormány hozza meg, sok esetben már azelőtt, hogy a konzultációt egyáltalán lebonyolítanák. A válaszadók 98 százalékának véleménye – hogy, hogy nem – utólag persze kétségkívül kívül mindig egybevág az irányított kérdéseket feltevőével.)

Mivel a nagyszülőknek szintén az eddiginél kiemeltebb szerepet szánna a kormány a gyereknevelésben, ugyanilyen rosszul venné ki magát, ha ez a korosztály kimaradna a konzultációból, vagyis lényegében nem lehetett volna a megkérdezettek körét úgy leszűkíteni, hogy az ne generáljon vitát vagy tiltakozást.  

Egyetért-e ön...?

A konzultációs ív kérdéseit információink szerint szintén az említett demográfiai „étlapról” állítanák össze, azt tudakolva például a megkérdezettektől, egyetértenek-e azzal, hogy a jövőben nagyobb anyagi megbecsülés – akár egy teljes főállást kiváltó „fizetés” – járjon a 3 vagy több gyereket nevelő, emiatt munkát vállalni sok esetben nem tudó főállású anyáknak (jelenleg 26 650 forintos gyermeknevelési támogatás jár). Vagy, hogy szerintük mely, a magyar munkaerőpiacról ma nagyrészt hiányzó atipikus foglalkoztatási formák: a távmunka, rugalmas vagy részmunkaidő szélesebb körű elterjesztése könnyítene a gyerekvállalás után újra elhelyezkedni próbáló nők helyzetén.

Szinte biztosan lesz kérdés információink szerint az úgynevezett „köldökzsinór program” kiterjesztéséről is, amellyel a határon túli családok gyerekvállalását akarja (még jobban) elismerni, illetve ösztönözni a kormány. Sőt, nem kizárt, hogy a minden 5. magyar párt érintő meddőséggel kapcsolatban is szerepel majd kérdés az íven.

Az új konzultációt, úgy tudjuk, egyébként már csak ősszel indítanák el, hogy ne fulladjon érdektelenségbe. Így, a másfél-két hónapos visszaküldési határidőt, illetve az eredmények kiértékeléséhez szükséges időt figyelembe véve év vége előtt aligha születhet meg a már többször beharangozott családpolitikai akcióterv.  

Amelynek kidolgozásába mellesleg már az előző, sőt az eggyel korábbi, 2010–14-es ciklusban is nekifutott a kormány.