Molesztálások, kiskorú veszélyeztetése, pedofília és úszás – hosszú évek óta pattannak ki ügyek az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb magyar sport területéről. Szepesi Nikolett úszó könyvben írta meg 2013-ban, hogyan zaklatták a Kőbánya SC-ben, 2017-ben az MTK-ban Tóth Ramon edző küldözgetett meztelen fotókat fiatal lányoknak, amire válaszul megszűnt a budapesti régióvezetői tisztsége. 2016-ban pedig Kiss László akkori szövetségi kapitány egykori nemierőszak-ügye borzolta a kedélyeket. Illetve a MÚSZ rossz, kései, zavart, adott esetben mentegető kommunikációja.

Az úszószövetség próbált végül reagálni ezekre az ügyekre, még Gyárfás Tamás elnöksége alatt Herczog Mária szociológus dolgozott ki ajánlásokat, amit később Bienerth Gusztáv, a Gyárfást váltó elnök – legalábbis Herczog szerint – elfektetett. Ebben a koncepcióban küzdött volna a szövetség az edzői bántalmazások gyakorlata ellen, illetve bátorították volna a visszás esetek felszínre kerülését, jelzőrendszert is kialakítottak volna.

Ám a Bienerth utáni új vezetés úgy döntött, új fejezetet kezd. A MÚSZ honlapján már él az új gyerekvédelmi program aloldala, amelyről úgy tudjuk, beépítette a Herczog-féle ajánlásokat is. A program kidolgozott három magatartási kódexet, a sportolóknak, a szülőknek és az edzőknek, és ezek betartására is feláll egy struktúra, apparátus. Azaz a MÚSZ-nak lehet egy telefonszámon jelenteni, ha valaki megtud valamit.

Feláll egy Gyerekvédelmi Testület is, amely kidolgozza és továbbgondolja a gyerekvédelmi programot, megpróbál utánajárni egy-egy esetnek, illetve döntéselőkészítő beszámolót is készít a MÚSZ fegyelmi bizottsága részére. Ebben a testületben Danks Emese, a program kidolgozója és vezetője, az UNICEF korábbi magyarországi vezetője és Törös Károly sportszakmai szakértő a két tag, de vannak külsős szakértői is: Gyömbér Noémi sportpszichológus, Gábor Anna szülő, Tausz Katalin szociológus és Fábry György jogász, épp azért, hogy ne csak a MÚSZ részéről legyenek képviseltetve.

Nyilván nagy kérés, hogy a sértettek mennyire mernek majd jelezni, mennyire bíznak abban, hogy a MÚSZ védi őket, és valóban az igazság felgöngyölítésére fog koncentrálni.

Az UNICEF 2014-es, online adott válaszokon alapuló, statisztikai értelemben véve nem reprezentatív felmérése kimutatta, hogy a gyerekek 15 százaléka tapasztal szervezett sportolása idején beavatási szertartást, háromnegyedük érzelmi bántalmazást, 31 százalékuk számolt be szexuális zaklatásról, 39 százalékuk pedig fizikai erőszakról. "Az érzelmileg bántalmazott gyermekek aránya 96%-os volt a fizikailag bántalmazottak között, és 95%-os a szexuális zaklatás elszenvedői között. Az elszenvedett bántalmazás minden második esetben az önkép / testkép torzulását idézte elő a gyermekben" – áll a jelentésben.

A sportolói magatartási kódex általános szabályokat szögez le a sporttal, edzésekkel, versenyeken kapcsolatban. A sportoló nem káromkodik, nem cikizi társait, a bántalmazás minden formája tilos. Itt is megjelenik az az e-mail-cím és telefonszám, ahol lehet az eseteket jelezni. A szülő magatartási kódexe is az együttműködésről, kölcsönös tiszteletről szól, illetve az is szerepel, hogy a szülő kerüli a medence környékét. Versenyen nem nyomasztja gyerekét, pozitívan bátorítja, nem minősíti az edzőket, érzelmeit megfelelő módon kezeli. Az ellenféllel is jó viszonyra törekszik.

Az edzőkre vonatkozó szöveg kiemeli a MÚSZ etikai kódexének teljes betartását, a tisztelet, méltóság kritériumát a sportolók felé, és az edző "nem élhet vissza tekintélyével a sportolóval szemben, nem alázhatja meg, nem bántalmazhatja sem fizikálisan, sem verbálisan. Ha felmerül a gyermekbántalmazás bármely formájának a gyanúja, azt késedelem nélkül jelzi a MÚSZ gyerekvédelmi felelősének". A szülőkkel együttműködik, szükség esetén tájékoztatja őket, fogadóórákat tart, kommunikációs csatornákat tart fenn. A szülőktől semmilyen ajándékot, anyagi támogatást nem fogadhat el.

Próbáltunk interjú keretében tisztázni pár kérdést, ám a MÚSZ az első pozitív visszajelzés után aztán mégsem hajlott a beszélgetésre.