Üres fércmű vagy a sajtószabadság halála a kormány magánélettörvénye?

Üres fércmű vagy a sajtószabadság halála a kormány magánélettörvénye?

Utolsó frissítés:

Szerző:

szerző:
hvg.hu

Szűkebbre vonja-e a sajtó- és szólásszabadságot, vagy csak az őt is megillető védelmet adja meg a politikusnak, ha tabu lesz a magánélete? De hol a magánélet határa a közszereplők, és hol a közhatalommal nem bíró, de közhatalom közelében (és közpénzből) ügyködők esetében? Ezek a legnagyobb dilemmái a kedden benyújtott új, magánéleti törvénynek, amely a válaszokat azonban nem adja meg ezekre.

helikopterből kiszálló Rogán Antal behúzott nyakkal igyekszik a rá váró fekte Mercedeshez, Tiborcz István levest kanalaz Zaid Naffával és (az időközben elhunyt) Ghaith Pharaon ügyvédjével, Orbán Ráhel a belvárosban kávézik a Magyar Turisztikai Ügynökség vezetőivel – három olyan, a legszűkebb magyarországi elit életmódjára és eltitkolt ügyleteire rávilágító fotó és eset a közelmúltból, amely miatt kormánypárti politikusok vagy családtagjaik magyarázkodásra kényszerültek, és amelyek – legalábbis következmények nélkül – aligha járhatták volna be a teljes magyar sajtót, ha már hatályban lett volna az a magánélet védelméről szóló törvény, amelynek tervezetét kedden nyújtotta be az igazságügyi miniszter.

Trócsányi László javaslatában – amelyről itt írtunk röviden – nem csak az a zavarba ejtő, hogy egy olyan alaptörvény-módosításra hivatkozva próbálja védeni a közszereplőket, amelyet még ki sem hirdetett a köztársasági elnök, hanem hogy olyan fogalmakat vezet be az említettek magánéletének megóvására, amelyet aztán nem fejt ki részletesen.

©

Hiába írja le például egyértelműen a hatályos polgári törvénykönyvet módosító legfontosabb új szabályt, hogy „A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja, azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével”, ha a szintén új kiegészítésből:

„A közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg

– nem derül ki, hogy mi is esik kívül a közügyek szabad vitatásának körén.

A cikk eleji három eset például kívül esik, vagyis nem szabad írni róla? És Semjén Zsolt vadászatai? Kósa Lajos családtagjainak üzleti ügyei, illetve összességében: a politikusok magánéletének mindazon momentumai, amelyek ellentmondanak nyilvánosan hirdetett elveknek? Közügy a filmügyi kormánybiztos feleségének százmilliós Lamborghinije, vagy Rogán Antal nejének kétszázezres felsője?

©

A hvg.hu által megkérdezett (alkotmány)jogászok egy része szerint ezek mind-mind olyan példák, amelyekről a törvénybe írt gumiszabályok alapján – ahogy eddig, e törvény nélkül is – alapvetően a bíróság döntheti majd el, hogy az adott politikus vagy rokona magánéletéhez tartoznak-e. És bár egy „normális országban” nem vetődne fel, hogy ne számolhatna be ezekről a sajtó, az egy hete elfogadott alaptörvény-módosítás és a szellemiségét követő magánéleti törvény szerintük egyértelműen afelé próbálja orientálni a bírókat, hogy a magánélet sérthetetlenségének szempontjait fokozottan vegyék figyelembe, háttérbe szorítva az eddig nagyrészt általános érvényűnek tekintett alapelvet, miszerint egy közszereplőnek az átlagembernél többet kell tűrnie.

©

A gumiszabályokat pedig sejtéseik szerint nem véletlenül szabták gumiszerűre: a polgári- és a büntető törvénykönyvből, valamint az alaptörvényből összeollózott és átemelt paragrafusokba nem köthet bele a Velencei Bizottság, az alapjogok – magánjog kontra szólásszabadság – ütközésekor elvégzendő arányossági teszten viszont könnyen az előbbi felé hajolhat a bíróság, pláne, hogy a döntésekor az alaptörvény módosítása szerint a törvényhozó szándékára is figyelemmel kell lennie.

Nesze, semmi!

Vannak viszont olyan jogászok is, akik szerint a tervezet a Nesze, semmi, fogd meg jól! kategóriába tartozik. Nehéz-Posony Márton ügyvéd szerint bár a törvényjavaslat jól láthatóan a közéleti vitáktól próbálja megóvni a politikusokat, kodifikációs szempontból nem több, mint fércmű: semmi mást nem tesz, mint megismétel ma törvényekben is létező, vagy a gyakorlatban érvényesülő tételeket.

Az ügyvéd szerint a magánélet védelméhez fűződő jog, mint az emberi méltósághoz fűződő jogból levezethető személyiségi jog, eddig is szerepelt a polgári törvénykönyvben. Ez alapján, ha a bíróság az egyedi esetben a magánélet sérelmét állapítja meg, jelenleg is lehetősége van ennek szankcionálására. Ehhez képest a törvényjavaslat fokozott védelemről beszél, de a jogvédelem eszközei pontosan ugyanazok, mint a hatályos polgári törvénykönyvben.

Csak látszólag újdonság Nehéz-Posony Márton szerint a javaslat azon szabálya is, amely szerint a közéleti szereplő magánéletét és otthonát a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel szemben a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg: ugyanis akár a magyar bíróságok, akár az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatát tekintjük, a magánélet védelme a közéleti szereplőket ma is megilleti mindazon ügyekben, amelyek nem tartoznak a közügyek kategóriájába.

Otthon, édes otthon

Az alaptörvény-módosítás előtt már hosszan tárgyaltuk, hogy az otthon tiszteletben tartásához való jog beemelése nyilvánvalóan a politikusok lakása előtti tüntetések ellehetetlenítését célozza. Ezt csak még egyértelműbbé teszi a magánéletről szóló törvény fordulata: a mások otthonába való „egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás”, amely az ügyvéd szerint első ránézésre is ellentétesnek látszik a jogbiztonság, következésképp a jogállamiság alapelvével (már amennyiben az manapság még érdekel bárkit). A más otthonába való „beavatkozás” (akármit jelentsen is ez, nyelvtanilag ugyanis értelmetlen) ugyanis szükségképpen jogellenes, ha azt nem előzi meg a jogosult hozzájárulása, ehhez képest értelmezhetetlen a sértő és a zavaró mód kiemelése.

Az emberi méltóságból ráadásul jelenleg is levezethető az otthon zavartalanságához fűződő jog, tehát ezen a jogcímen jelenleg is érvényesíthető személyiségi jogi igény. Az igazán lényeges kérdés tehát az, miként fogják a bíróságok ezt a jogot összeegyeztetni a békés gyülekezéshez fűződő joggal: Nehéz-Posony Márton szerint a törvényjavaslat nem lesz alkalmas a politikusok otthona előtti tüntetések ellehetetlenítésére, mert a bíróságoknak (ameddig ezt meg nem tiltják nekik) azt kell mérlegelniük, hogy a közügyek szabad vitatása érdekében a politikusnak el kell-e tűrnie az otthoni nyugalom átmeneti megzavarását.

Az ügyvéd egyébként úgy látja, hogy a közéleti szereplők védelmében a Ptk. tervezett módosítása (vagyis a kiegészítés, hogy a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével) is szükségtelen, az emberi méltóság sérelmének tilalma ugyanis jelenleg is kizárja a magán- és a családi élet, valamint az otthon sérelmét, minthogy ez utóbbiak az emberi méltóság részjogosítványai.

©

A TASZ jogászai körében szintén teljes értetlenséget váltott ki az „üres”, normatív tartalom nélküli, már meglévő jogszabályokat magyarázó törvénytervezet. A célja viszont Szabó Máté programigazgató szerint is világos: kevesebbet forogjanak közszájon a közszereplők NER által kitermelt sajátos körének, a közhatalommal nem bíró, de közhatalom közelében lévő (gyakran közpénzből ügyködő) szereplőknek ügyletei.

A vízválasztó Bodrogi Bea, a TASZ jogásza szerint is a kontextus, vagyis annak meghatározása lesz, hogy vajon kapcsolódik-e valami módon közügyekhez az adott helyzet.

©

E szempontból szerinte továbbra is egyértelműen közügynek tekinthető például, ha felvétel készül Orbán Ráhel üzleti megbeszélgetéséről az MTÜ vezetőivel, de magánügynek, ha ugyanő mondjuk a következő tervezett gyerekéről beszél az illetővel. A Jobbik frakcióvezetőjének sokat citált nőügyét viszont nehezebb lesz ellene bevetni: ha nem is az erkölcsösség iskolapéldája, akkor is nehezen definiálható közügyként, hogy mit csinál az amúgy házas politikus egy másik nővel a susnyásban.

Facebook, Insta, nyista?

Az érintettek közszereplő volta helyett az aktuális tevékenységüket néző szemléletben Ormós Zoltán internetjogász önmagában nem lát problémát, a politikusokról készült fotókkal kapcsolatban szerinte sem kell változásra készülni. Ez arra is érvényes viszont, hogy ha Orbán Viktor lelép egy rendezvény – mondjuk egy falunap – pulpitusáról és felhajt egy pohár bort a vendéglátóival, az utóbbiról készült képet úgy kell kezelni, mintha egy magánszemély lenne rajta, vagyis meg kell kérdezni, hogy hozzájárul-e a fotó megjelenéséhez. Kivéve, ha ez a közszereplés körében történik.

Különösen igaz ez a politikusok szabadidejében készült fényképekre: a magánélete védelmére hivatkozva Rogán Antal és felesége eddig is, de ezután is jó eséllyel perelheti be például a család luxus-villásreggelijét vagy shoppingolással bővített kiruccanásait megörökítő lapokat.

A magánéletről szóló törvény tervezete külön pontként emeli ki a kapcsolattartás tiszteletben tartásához való jogot is: eszerint a privátszféra részének tekinthető akár például egy a Facebookon vagy Instagramon megosztott fénykép vagy bejegyzés is.

Ormós Zoltán ebben azonban nem lát semmi ijesztőt: egy politikusnak vagy rokonának közösségi oldalon közzétett, nyilvánosra állított bejegyzései álláspontja szerint ezután is terjeszthetők a poszt beágyazásával, a bennük közzétett fotókat pedig a közösségi oldal szabályzata szerint eddig sem lehetett az oldal felületén kívül felhasználni azért, hogy ha később meggondolja magát esetleg a poszt közlője és törli azt, akkor az máshol se legyen utána elérhető. Ez a lehetőség a beágyazással továbbra is megmarad.

Hozzászólások