Ezért kapja meg Gulyás Gergely a NKE fenntartói feladatát

Miért is kell az NKE fenntartását egy miniszterium alá terelni a négy minisztériumi delegált helyett? Dunai Mónika (Fidesz) szerint az NKE kezdeti éveiben még szükség volt egy ilyen konstrukcióra, ma már nem.

A TASZ közbeszól: két ma tárgyalt törvény elfogadását bajnak tartaná a szervezet

A TASZ kiadott egy közleményt, a jogvédő szervezet szerint a magánélet védelméről szóló és a gyülekezési jogról szóló törvényeket nem lenne szabad elfogadni. "A gyülekezési jogi törvényjavaslattal kapcsolatban leírja, hogy ez alapján túl sok önkényes döntést hozhatna a rendőrség, pedig egy jó törvénynek nem szabad megengednie, hogy a gyülekezési szabadság egy kormány alá rendelt hatóság jószándékától függjön." A magánélet védelmével kapcsolatban pedig azt gondolja a TASZ: "a javaslat érdemi előrelépést az alkotmányosan védendő magánszféra védelmében nem eredményez, de alkalmat ad a véleménynyilvánítás szabadságának további, alkotmányosan nem feltétlenül indokolható korlátozására".

 A két törvényről később vitázik a mai napon a parlament

Újabb vita következik: az NKE fenntartásáról szóló törvény módosításáról

Ezt kapná meg Gulyás Gergely, miután elvették tőle Paks II. uniós tárgyalását. A fideszes Dunai Mónika adja elő, miért is fontos ezt a fenntartói változtatást pont most megtenni. Most négy minisztérium delegáltja látja el a fenntartói feladatokat, ez lelassítja a munkát, ezért kéne átkerülni a Miniszterelnökséghez a fenntartási jognak. Viszont egy tanácsadó bizottság is létrejön az eddigi fenntartók delegáltjaival, amihez csatlakozik a külügy delegáltja is, nekik véleményezési joguk lesz – ez nem tűnik olyan erős egyszerűsítő és modernizáló lépésnek.

Amíg a politikusok vitáznak, az élet hozza a példákat

A szabálysértési törvény vitájában előkerült a devizahitelesek lakásainak elárverezése, a kilakoltatások problémája – az egykori Neoton Família énekesnője épp most szembesül egy ilyen gonddal.

Kormány: Nyújtson be módosítót az ellenzék! Ellenzék: Minek?

A kormány hiába kéri az ellenzéket, hogy nyújtsanak be módosító javaslatokat, ha a kormány ezeket nem fogadja be, több mint ezret nyújtottak be, egyet sem fogadtak el, mondja Z. Kárpát Dániel jobbikos képviselő. A parlament ellenőrző szerepe nem eredményez javulást, ezt látják a forint árfolyamzuhanásának kérdésénél is.

Kontrát Károly: A hajléktalanok nem érdemelnek pluszjogokat

A hozzászólásokra válaszolva a BM államtitkára elmondja, a hajléktalanok méltósága tény, de ettől még nem érdemelnek pluszjogokat. A kormány nem szégyelli magát, meg akarja oldani a helyzetet, nem a hajléktalanok elzárása a cél, monda Csárdi Antal mondandójára reagálva. Van bérlakásprogram hajléktalanok számára, Közép-Magyaországon 1,7 milliárd forint áll rendelkezésre ehhez. Kontrát arra kéri a képviselőket, vegyék komolyan a témát.

"Én is katolikus vagyok, és nem dicsekszem vele"

– mondja még Csárdinak.

Fidesz: Ha Csárdi megkérdőjelezi a kormánypártiak kereszténységét, az olyan, mintha az ő férfiasságát kérdőjeleznék meg

Nem a hajléktalanokat, hanem a kriminalizálásukról döntő politikusokat kéne kriminalizálni, mondja Csárdi Antal LMP-s képviselő, és kritizálja a fideszes politikusokat, akik ennek a módosításnak a fényében nem keresztények. Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos képviselő pedig arról beszél, a családok évében a kormány arra készül, hogy elvegyék a gyerekeket a hajléktalan szülőktől. A DK-s Hajdu László azokról beszél, akiknek még van lakásuk, de nem tudják fizetni a számláikat, szociális étkeztetést vesznek igénybe, csak idő kérdése, mikor lakoltatják ki őket.

Dunai Mónika (Fidesz): az ellenzék szánt szándékkal az utcán akarja tartani a hajléktalanokat. A rendészeti eszközök mellett lesznek majd szociálisak is. Szerinte Csárdi Antal a fideszesek kereszténységét megkérdőjelező mondatai olyanok, mintha valaki

Csárdi férfiasságát kérdőjelezné meg

– nem illendőek. Z. Kárpát Dániel erre dühösen szólal fel, a Fidesz szemöldökcsipeszezett a kampányban,

"hát hogy bizonyítsa Vona Gábor, hogy heteró?"

– teszi fel a költői kérdést.

DK: Kezdődik a rendőrök-hajléktalanok macska-egér harca

A DK-s Arató Gergely szerint a kormány nem tett semmit a hajléktalanság megelőzésére,

"valóban nem hagynak senkit az árok szélén: beléjük rúgnak, hogy bele is essenek".

A kormánypárti politikusoknak el kéne tölteni egy órát egy nem kiemelt minőségű hajléktalanszállón, akkor megértené, miért vannak az emberek az utcán. A rendőröket kivezénylik az utcára, akik beviszik a hajléktalanokat a szállóra, majd pár órán belül megint az utcán lesz. Lesznek büntetések, akár elzárások, végrehajthatatlan szabálysértési döntések. Ez senkinek sem lesz jó, a rendőröknek sem.

Büntetik a hajléktalanokat, mert nincs elég állami férőhely nekik

A KDNP szerint az utcán élés nem lehet választás, ezt nem lehet engedni.

MSZP: szociális kérdéseket büntetőeszközökkel megoldani nem lehet. A hajléktalanok száma csak nőni fog, mennek a kilakoltatások, sok a 90 napon túli hitelrészlet-tartozással érintett család. A bíróságok döntenek majd, mit szabnak ki büntetésként. 30-32 ezer hajléktalan van, hogy lehet nekik elegendő 9000 hely a hajléktalanszállón.

"Nehezen képzelhető el, hogy az utcán élők elmennek a közterületről, csak hogy betartsák az Alaptörvényt, mivel nincs hova menniük"

– mondja Kórozs Lajos, aki egy Fedél Nélkül újsággal a kezében beszél. A kormány 2010 óta bünteti vagy büntetni szándékozta a hajléktalanságot, az Alkotmánybíróság pedig kimondta, nem lehet büntetni, szabálysértésként felfogni a hajléktalanságot, ez ütközik az emberi méltóság védelmének elvével.