Az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF 2017 decemberében az ügyészségnek igazságügyi ajánlást tett, ami uniós források felhasználásával kapcsolatos szabálytalanság megalapozott gyanújára utal. Ennek alapján az illetékes főügyészség az Elios Zrt. ellen január 22-én új nyomozást rendelt el.

Az OLAF az éves jelentésében is kiemelten foglalkozott az Elios-üggyel, a legfrissebb hírek szerint, az uniós pénzek felhasználása körüli szabálytalanságok okán Magyarországot terhelheti a legnagyobb visszafizetési kötelezettség, ami az Elios-ügy kapcsán 14 milliárd forintra rúg. A magyar hatóságok nyomozati munkájáról kérdezte Polt Péter legfőbb ügyészt Harangozó Tamás MSZP-s képviselő.

Egészen pontosan azt, hogy:

Milyen nyomozati cselekményeket folytatott le az ügyészség január 22. óta? Történt-e gyanúsítás, tanúmeghallgatás, iratok lefoglalása, zárlat stb. (a cégeknél, az önkormányzatoknál, a minisztériumokban)? Ha eddig nem történt semmilyen cselekmény, mi ennek az oka?

Polt Péter válaszolt, azt mondta, az ügyben n az ügyészség semmilyen nyomozati cselekményt nem folytatott le, tekintettel arra, hogy a nyomozást a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Korrupciós és Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Kiemelt Ügyek Osztálya folytatja. Ugyanakkor:

A nyomozás során gyanúsított kihallgatására nem került sor.

A legfőbb ügyész elmagyarázta Harangozónak, a nyomozást két részre, felderítésre és vizsgálatra osztja a kihallgatás, az a határvonal. „A korábbi jogi helyzettől eltérően a nyomozás felderítési szakaszában az ügyésznek már csak felügyeleti jogköre van, az irányítási jogok csak a vizsgálati szakban, a gyanúsított kihallgatását követően illetik meg” – írta Polt.

A legfőbb ügyész szerint „felderítési szakban lévő nyomozásokban csak azokat a kérdéseket lehet az ügyészség feladatkörébe tartozónak tekinteni, amelyek az ügyészség által megtehető intézkedésekre – azaz a nyomozás elrendelésére, valamint a felügyeleti jogkörben tett intézkedésre – vonatkoznak. A nyomozás érdemére irányuló kérdések nem az ügyészség feladatkörére vonatkoznak, ezért az ügyészség által nem megválaszolhatók.”

Az Elios-ügyben Jávor Benedek EP-képviselő feljelentést tett az érdemi vizsgálatok elmaradása miatt, szerinte súlyos csalások történtek az Elios-ügyben, és nem igaz, hogy az ügyészség nem talált semmit. A Legfőbb Ügyészség közleményében akkor azt írta: Jávor állításai nem felelnek meg a valóságnak.