Siralmas összkép bontakozik ki az idei Oktatási Figyelőből, amelyet Navracsics Tibor oktatási biztos mutatott be a napokban. Az anyagot korábbi jelentésekre, vizsgálatokra és tesztekre alapozva állították össze. Kiderült, Magyarország számos fontos mutatóban le van maradva az uniós átlaghoz képest, de a korábbi magyar helyzethez képest is visszaesés tapasztalható.

Kevesebb a diplomás, több az iskolaelhagyó, és bár az uniós átlagot meghaladó (4,9 százalékos) a GDP-arányos költés, ez is kevesebb, mint három évvel ezelőtt volt. A diákok teljesítménye is romlik. Alapvető készségszintet sem éri el a 15 éves diákok

• 27,5 százaléka olvasásból,
• 26 százaléka természettudományokból
• 28 százaléka matekból.

A matekon kívül három év alatt minden romlott, 8 százalékpontot. Ezeket 2017-es adatként tünteti fel a jelentés. Ez bőven az uniós átlag alatt van. A jelentés szerint

miután az egyes tagállamok között, illetve a tagországon belül is nagy a különbség, további reformokra van szükség, különösen igaz ez az alapkészségekre: további lépések szükségesek azért, hogy a fiatalok a megfelelő szinten megtanuljanak írni, olvasni és számolni.

A magyar helyzetre vonatkozó főbb megállapítások:

• Többen mentek tanárképzésre, de a tanárhiány még mindig akut, nagy a lemorzsolódási arány, sokan 10 éven belül nyugdíjba mennek
• Hatalmas a szakadék az iskolák között, erős a szelekció
• A hazafias oktatás az általános és középiskolában is megjelenik
• A legutóbbi törvényi változások rugalmasabbá tették a szak- és felnőttképzést, de a karrierlehetőségeket beszűkítették
• A diplomások Magyarországon keresnek a legjobban a középfokú végzettségűekhez képest, de még mindig kevesen tanulnak tovább

A diplomások nem csak jól keresnek: a foglalkoztatási arányuk is kiugró, a friss diplomások elhelyezkedési aránya csaknem 89 százalék, ez viszont uniós átlag fölött van.

Kilátástalan helyzetben a szegények

A jelentésben sokat foglalkoznak a hátrányos helyzetű diákokkal. Felidézték, hogy a PIRLS-teszt alapján a diákok teljesítménye javul, de a számokat alaposan elemezve kiderül, hogy a diákok 37 százaléka olyan iskolába jár, ahol többségben vannak a hátrányos helyzetű gyerekek.

Ez a második legrosszabb arány az unióban, a hátrányos helyzetű diákokat erősebben elszeparálják, mint máshol.

A legkedvezőbb és leghátrányosabb helyzetben lévő diákok közti, teljesítménybeli különbség 57 pont, ez is bőven a nemzetközi átlag alatt van. Visszaidézik a PISA-jelentés megállapítását is, miszerint az összes részt vevő ország közül nálunk van a legnagyobb hatása a társadalmi-gazdasági helyzetnek a teljesítményre. A jelentés megállapítja, hogy a szelekció nagyon korai szakaszban elkezdődik, a szegregáció az elmúlt 10 évben nőtt, a hátrányos helyzetű diákoknak pedig nagyon kevés esélye van bekerülni a felsőoktatásba. (Ez tovább romlik 2020-tól, mikor már csak nyelvvizsgával lehet felvételizni – a szerk.) Az evidens, hogy egyenlőtlenség csökkenti a társadalmi mobilitást. A kilátásaik is rémesek:

az alacsony jövedelmű családoknak az uniós országok közül itt van a legkisebb esélye arra, hogy megközelítsék az átlagjövedelmet.

A Navracsics-féle jelentésben visszaidézik az Oktatási Hivatal 2017-ben elvégzett kompetenciamérését is, amely szerint a tizedikes szakközépiskolások átlageredménye a hatodikos általános iskolásokét sem éri el, a többi iskolatípusban tanuló diákok eredménye nem javult az elmúlt évekhez képest.

Az Európai Tanács után ez a jelentés is felszólította az Orbán-kormányt, hogy

tegyen lépéseket az oktatás eredményének javítása érdekében, növelje a hátrányos helyzetű csoportok, különösen a romák oktatásának minőségét, és integrálja az oktatást.

Maruzsa: SIKER!!!

A siralmas helyzetről nem nagyon vett tudomást az Emmi köznevelésért felelős államtitkára, Maruzsa Zoltán, aki a jelentés pozitívumait emelte ki. Így azt, hogy az uniós átlagot meghaladja a fiatalok foglalkoztatása, vonzóbbá vált a pedagóguspálya – gyógypedagógus-képzésre 1700 hallgatót vettek fel, ez a 10 évvel ezelőttihez képest nagy emelkedés –, GDP-arányosan az uniós átlagnál többet költöttek oktatásra. A pedagógusok béremelését és az óvodai nevelés terén elért eredményeket is pozitívumként emelték ki a jelentésben – mondta Maruzsa. A kötelező óvodáztatás miatt 95 százalék fölött van a 4-6 éves óvodások aránya, ez jobb, mint az uniós átlag.

Maruzsa azt mondta, a nyugdíjba menő pedagógusok hiányát "egy minél vonzóbb életpálya kialakításával szeretnék orvosolni", az iskolák teljesítménybeli különbségét pedig az állami fenntartásba vétellel akarták kiegyenlíteni. Erre pár éve egy igazgató keserűen megjegyezte: sikerült egy szintre hozni az iskolákat, a jók is romlottak.

A béremelés torzít

Radó Péter oktatási szakértő azt mondja, a magasnak tűnő GDP-arányos költés mögött a pedagógusok béremelése áll. "Ettől egyik napról a másikra nem fognak jobban tanítani." A pedagógusok béremelése kontraproduktív, ugyanis a pályakezdők bérét nem emelték, nem is segített megoldani a pedagógushiányt. A forrás tehát nőtt, de az elosztás belső szerkezete katasztrofális.

"A növekvő ráfordítástól nem volt várható, hogy javuljanak az eredmények, a többi intézkedés – pl. központosítás – összegző hatása miatt zuhant be a tanulmányi teljesítmény" – mondja Radó, aki szerint a kormány ezt már nem kenheti a szocialistákra. "A hivatkozott, 2015-ös PISA-felmérés rossz adatait a 2011–13-as nagy átalakítás okozta."

Mikor a szakképzés átkerült az Emmitől először az NGM-hez, majd a legújabb ciklusban a Palkovics László vezette tárcához, a finanszírozása javult, ahogy "iszonyatos pénz megy" az egyházi intézmények működésének finanszírozására is, miközben az állami iskolák az utóbbi 6-7 évben "erősen pusztulnak le".

A lemorzsolódók aránya nemcsak a tankötelezettség korhatárának leszállítása miatt nő, hanem azért is, mert a finanszírozás változása után az iskolák már nem érdekeltek anyagilag abban, hogy bent tartsák a problémás gyerekeket 16 éves kor fölött.

Radó szerint becstelen, amit a kormány művel:

már most is kasztosodó, törzsi társadalomban élünk, ami az oktatásban történik, az arról szól, hogy jövőben is így maradjon. A következő 10-20 évre pályára állította Magyarországot a kormány. A szegregált oktatás miatt szétzuhan a társadalom, folyamatosan a saját belső ellentétei bénítják majd le.