szerző:
T. R.
Tetszett a cikk?

Nagy az elégedetlenség Magyarországon, a túlóratörvény utcára is vitte a fiatalokat, akikre amúgy nem jellemző, hogy nagyon tüntetnének. A fiataloknak fontos a demokrácia, de bizonyos körülmények között hajlandók a demokratikus alapjogokból feladni. Ez a hvg.hu heti belpolitikai összefoglalója.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

Folyamatossá vált a kormányellenes tüntetés (cikkünk megjelenése napján, vasárnap is tartanak demonstrációt), amihez a szikrát a túlóratörvény, avagy rabszolgatörvény elfogadása adta. De – ahogy Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója mondta – a tömeg nem önmagában a törvény ellen tüntet, az eddigi, folyamatos elégedetlenség és csalódottság tört a felszínre.

Még a törvény december 12-i elfogadása és a parlamenti botrány előtt tüntettek a szakszervezetek is, december 8-i megmozdulásuk során a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének munkatársai felmérést végeztek arról, hogy kikből áll a demonstrálók csoportja. Akkor több szakszervezet is utcára vonult és a kérdezőbiztosok megítélése alapján 22 százalékuk 40 év alatti, 41 százalék 40 és 65 év közötti, míg 37 százalék 65 év feletti volt; többségi baloldali és diplomás. (Mikecz Dániel teljes kutatását itt éri el.)

A mostani tüntetésekre azonban sokat változott a helyzet – és nem csak azért, mert rég nem látott agresszió tapasztalható a tüntetők és a rendőrök részéről is, dobálásra masszív adag könnygáz a válasz napok óta a Parlamentnél –, szerdán, a botrányba fulladt parlamenti ülés után alig lehetett szakszervezetist látni, a munkásokat felváltották a fiatalok, a pártzászlók átvették a szakszervezeti molinók helyét. A héten együtt lengett a Momentum, a Párbeszéd, az MSZP, a Jobbik, az LMP és a DK zászlója a Kossuth téren, a pénteki demonstráció előtt elhangzó politikusi beszédekben pedig már arról szóltak, az ellenzék egyezteti az összes lépését.

Erdős Dénes

Érdemes megnézni egy vonatkozó kutatást – és ez áll e heti politikai összefoglalónk fókuszában – arról, hogy milyen is a magyar fiatalok viszonya a politikához, ha már a most tüntető tömegben felülreprezentált ez a korosztály.

A Political Capital és projektpartnerei (szlovák részről az Institute for Public Affairs, lengyel részről pedig az Institute of Public Affairs) három országban végeztek kutatást, amiből az derül ki, hogy a lengyel, a magyar és a szlovák fiatalok is elégedetlenek a közélettel, politikai értelemben pedig passzívak. Nem vesznek részt tüntetéseken (a mostani magyar megmozdulás ellenére), nem fejtik ki politikai véleményüket nyilvánosan, nem kezdeményeznek vagy támogatnak közéleti és politikai ügyeket.

A politikai helyzetről általában elmondható, hogy a felmérés szerint a fiatalok mindhárom országban, de leginkább Magyarországon kiábrándultak. Itthon a fiatalok 67 százaléka Szlovákiában 63 százaléka, míg Lengyelországban csak 56 százaléka elégedetlen.

Ahogy a Political Capital fogalmaz: politikai értelemben a fiatalok a legkevesebb befektetést igénylő tevékenységekben vesznek részt. Szavazni ugyan a többségük elment (vagy tervez menni a jövőben), de nagyobb elkötelezettséget igénylő aktivizmusban döntő hányaduk nem vett, és a jövőben sem venne részt.

  • A magyar fiatalok 76 százaléka nem írna alá egy online petíciót,
  • 84 százaléka nem fejezné ki politikai véleményét nyilvánosan, és
  • 86 százalék nem venne részt semmilyen tüntetésen.

Ugyanezek az arányok mind a szlovákoknál, mind a lengyeleknél kisebb mértékű kiábrándultságra utalnak. Például a lengyel fiataloknak csak 37 százaléka nem fejezné ki nyilvánosan politikai véleményét, és ugyanennyi azoknak az aránya, akik nem írnának alá online petíciót.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy

a demokratikus berendezkedés támogatottsága egyöntetű a fiatalok körében, de bizonyos körülmények között hajlandók a demokratikus alapjogokból feladni.

Jövedelmi előrelépés érdekében például a magyar fiatalok 58 százaléka, a szlovákok 50 százaléka, a lengyelek 40 százaléka adna fel valamennyit a demokratikus értékekből.

A három vizsgált országban a fiatalok 70-84-a nem ért egyet azzal, hogy a bevándorlás lehet jó hatással az adott ország társadalmára, de bizonyos liberális értékek továbbra is fontosnak bizonyultak. A demokrácia feltételes támogatottsága nem jelenik meg olyan témák esetén, amelyek nincsenek az aktuális politikai kommunikáció kereszttüzében. Magyarországon a fiatalok 85 százaléka tartja egyértelműen jónak, hogy a nők dönthetnek arról, akarnak-e (és mikor) gyereket. Az azonos neműek elfogadása is inkább pozitív, mint negatív (kivéve Szlovákiát).

Kiderült még, hogy Európa fontos része a fiatalok identitásának, az oroszokról alkotott kép vegyes, de egyértelműen Magyarországon a legpozitívabb.

*

Az idézett kutatás itt érhető el. A tanulmány nyelve angol. A National Democratic Institute támogatásával megvalósult, közvélemény-kutatási és fókuszcsoportos interjúk eredményei alapján készült felmérés a 16-29 éves fiatalok demokráciához való viszonyát, aktivizmusát, az Európai Unióról és Oroszországról alkotott képét vizsgálta.

Kiemelt kép: Juhász István / HVG

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!