Windisch Judit
Windisch Judit
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A Központi Nyomozó Főügyészség több feljelentést is kapott az elmúlt tíz nap tüntetései után, egy esetben – a veréssel fenyegetett M. ügyében – nyomozást is indított. A TASZ szerint felesleges 2006-hoz hasonlítgatni a most történteket, mert a minimális túlkapás is megengedhetetlen.

Tüntetéssorozat a túlóratörvény ellen
Évek óta nem látott tüntetési hullámot váltott ki a túlórák növelését célzó, rabszolgatörvényként is emlegetett jogszabály parlamenti elfogadása. Az ellenzék a parlamentben, a diákok az utcákon folytatták a tiltakozást, már-már a 2006-os zavargásokat idéző körülmények között.
Friss cikkek a témában

„A rendőrségen két papírt kaptam, egy jegyzőkönyvet arról, hogy mikor és hol történt a cselekmény, amivel gyanúsítanak, illetve egy igazolást a rendőrőrsön töltött időről. Ebben a jegyzőkönyvben nem szerepel, hogy én elmondtam: egy rendőr fizikailag bántalmazott, illetve többször veréssel fenyegettek” – meséli a 21 éves M. akit azután vittek be, hogy a múlt csütörtöki tüntetés után letörte egy rendőrautó tükrét. M. azt állítja, elfogásakor is veréssel fenyegették, a kocsiban pedig egy rendőr fojtogatni kezdte és hasba is ütötte. Nem védekezett, meg volt bilincselve, de egy idő után el tudta indítani a telefonján a hangfelvevőt, így a fenyegetések egy részét rögzíteni tudta (a leiratot ide kattintva olvashatja). Annak a rendőrnek azonban nem tudja az azonosítószámát, aki elmondása szerint bántalmazta. A rendőrök nem tudták, hogy felvételt készít, azt hitték, magában motyog vagy memorizálni próbál, mikor az azonosítószámokat mondja fel.

M. szája felszakadt aznap éjjel, a fejét beütötte, a könyöke is fájt. A körülményekre nem emlékszik, azt gyanítja, az elfogása közben történt ez. Kérésére mentőt hívtak hozzá, a mentős megvizsgálta, közben neki is elmondta, hogy sejtése szerint a sérülései nem függetlenek a rendőri intézkedéstől, de nem tudja, ez bekerült-e az orvosi papírokba.

Egyébként állítja, hirtelen felindulásból, a felfokozott hangulat hatására törte le egy rendőrautó tükrét a gördeszkájával. Azt mondja, soha korábban nem követett el ilyet. Tette a rendőrök elmondása alapján hivatalos személy elleni erőszaknak minősül, de azzal is gyanúsítják, hogy kivonta magát a rendőri intézkedés alól, mikor megpróbált elfutni.

Azóta többször is voltam tüntetni, érzem, nagyon oda kell figyelnem magamra, hogy ne ragadjon el még egyszer a hév, ami bajba keverhet.

Megkérdeztük az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy az ügyben indítottak-e belső vizsgálatot, mire csak annyit írtak, a rendőrségi törvény és a rendőrség szolgálati szabályzatáról szóló rendelet előírásainak megfelelően

a rendőr az intézkedést követően tájékoztatja az intézkedés alá vont személyt a panasztétel lehetőségéről.

Ez meg is történt. A Központi Nyomozó Főügyészség eközben hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt rendelt el nyomozást, több magánszemély feljelentése alapján. Más rendőri túlkapás miatt is kaptak feljelentést, ezek elbírálása folyamatban van.

Fúj, amikor jónak látja?

A Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, Kádár András Kristóf évekkel ezelőtt tagja volt a 2006-os rendőri brutalitások miatt felállított Független Rendészeti Panasztestületnek is, ezért megkérdeztük, hogyan ítéli meg a mostani rendőri fellépést. A rendőrök ugyanis – válaszul a tüntetők dobálásaira, nyomására – több esetben előzetes figyelmeztetés nélkül vetettek be könnygázt, de a hvg.hu élő Facebook-közvetítésén is látszott, ahogy durván parkoló autónak löknek egy tüntetőt az Emberi Erőforrások Minisztériuma előtt. De megtörtént az is, hogy egy tüntetés végén csak akkor engedték ki a demonstrálókat a rendőrgyűrűből, ha igazoltatás után ők kamerába mondták a nevüket.

©

Kádár azt mondja, nem lehet általánosságban beszélni a rendőri túlkapásokról, minden egyes ügyet külön kell vizsgálni. Fő szabály szerint valóban figyelmeztetnie kell a rendőrségnek a tüntetőket a könnygáz bevetése előtt, de ettől szükség esetén el lehet térni: „Ha valaki egy kockakővel közeledik felé, nem lesz idő figyelmeztetni.”

A Helsinki kisokosa tüntetésre
  • A rendőrnek igazoltatás előtt meg kell mondani a nevét és rendfokozatát.
  • Ilyenkor át kell adni egy arcképes igazolványt, ennek hiányában bevihetnek.
  • A rendőr nem igazoltathat csak úgy, közölnie kell az okot.
  • Ha megtagadod az igazoltatást, vagy hamis adatot mondasz be, akkor felelősségre vonhatnak.
  • Ne szegülj szembe a rendőri intézkedéssel akkor sem, ha szerinted jogszerűtlenül jár el.
  • Utólag tehetsz panaszt a rendőrségen (30 napon belül) és a Független Rendészeti Panasztestületnél (20 napon belül).
  • A rendőr köteles elmondani a jogorvoslati lehetőségeket.
  • A panasz elutasítása ellen lehet fellebbezni, bíróság elé is kerülhet.
  • Ha a rendőr bántalmazott, a nyomozó ügyészségen tehetsz feljelentést.
  • Az intézkedésről kérj írásos dokumentációt.

A könnygáz bevetésének jogosságát is esetről esetre lehet megítélni, kérdés, hogy volt-e olyan magatartás, ami erre okot adott, a rendőrök lépése arányos volt-e azzal, illetve figyelmeztethettek-e volna előtte. Némileg eltér a helyzet, ha nem egyedi támadás elhárítására, hanem tömegoszlatásra használják a könnygázt, mert ennek megkezdése előtt, vagy azzal egyidejűleg mindenképpen el kell hangoznia a figyelmeztetésnek erre.

A Társaság a Szabadságjogokért politikai szabadságjogi projektjének jogi munkatársa, Döbrentey Dániel megítélése szerint az ilyen mértékű, felszólítás nélkül bevetett könnygáz alkalmazása nem volt arányos fellépés, a rendőrsorfal megdobálása és a könnygáz bevetése közt túl sok idő telt el.

Nem úgy van az, hogy a rendőrség akkor fúj egy kis könnygázt, amikor jónak látja, de a felvételek alapján a tüntetéseken többször ez történt.

Szerinte a rendőrségnek inkább az erőszak elkövetőit kellett volna kiemelni a tömegből. Arra, hogy többször nekinyomultak a tüntetők a sorfalnak, és erre válaszul is bevetettek könnygázt, Döbrentey azt mondja: a rendőrség nagy fizikai fölényben volt, ilyen esetben pedig az arányos fizikai fellépésre kell törekedniük.

A jogvédők egyébként vitatják a rendőrség és Péterfalvi Attila, az Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke állítását is, amely szerint jogszerű volt a kamerába mondatni az igazoltatottakkal a nevüket.

Kicsúsztak volna a határidőből

Az elmúlt napokban többekkel beszéltünk, volt, akit elmondása szerint alaptalanul vitt be és gyanúsított meg a rendőrség, hiszen részt sem vett a tüntetésen, más azt állítja, alaptalanul gyanúsította meg a rendőrség garázdasággal vagy hivatalos személy elleni erőszakkal. Az is jellemző volt, hogy a tüntetők nagyon sok időt töltöttek a kapitányságokon. Kádár András Kristóf szerint helyén való a kérdés, hogy valóban mindenkit be kellett-e vinni a kapitányságra? Azt kötelező ugyanis előállítani, akit tetten értek. Amikor azonban valakit másfél órával a történések után igazoltatnak, ott már mérlegelhető, hogy nem elegendő-e ha csak felveszik az adatait, amelyek alapján utóbb a szóban forgó személy beidézhető kihallgatásra.

Nem elég, hogy felvetődik egy cselekmény gyanúja, vannak többletfeltételek is. Az összes körülmény ismerete nélkül is elmondható, hogy az őrizetbe vételek nagy részénél minimum kétséges volt a megalapozottság.

– fogalmazott. Probléma az is, hogy a tüntetőket nem előállították – ami legfeljebb 12 órát tarthat –, hanem őrizetbe vették. Ezt csak akkor lehet alkalmazni, ha a tetten ért elkövető személyazonosságát nem lehet megállapítani, vagy feltételezhető, hogy személyi szabadságát a büntetőeljárásban korlátozni kell, például letartóztatásba kerül az illető.

Csoportos garázdaságnál ez annyira nem valószínűsíthető. Az nem elég ok az őrizetbe vételre, hogy olyan sokan vannak a tüntetők, hogy nem végeztek volna a meghallgatásokkal 12 óra alatt a rendőrök. Ez az egyént nem kell, hogy érdekelje. Ez nem egy kényelmi intézkedés a rendőrök számára.

Egy embert már elítéltek

A BRFK eddig 62 embert állított elő a tüntetésekkel összefüggésben, 19 személyt vettek őrizetbe, közülük egy 31 éves férfi továbbra is bent van. Ő az, aki ráfújta a Kossuth téren lévő zászlórúdra, hogy "sztrájk".

Összesen 42 emberrel szemben indítottak nyomozást lopás, csoportos garázdaság, az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése, illetve rongálás miatt. A többi előállított ügyében az eljárást az ügyészség folytatja. Megkérdeztük az ügyészséget, hány ember ellen emeltek vádat, de egyelőre nem kaptunk választ. Arra, hogy több gyanúsított tagadja a cselekmény elkövetését, illetve azt állítja, ott sem volt a tüntetésen, a BRFK azt írta, a büntetőjogi felelősséget az eljárás során kell tisztázni, de úgy látják, az előállított emberekkel szemben a gyanú továbbra is megalapozott. Arról nem beszélnek, hogy milyen bizonyítékaik vannak velük szemben.

©

Hivatalos személy elleni erőszak miatt egy tüntetőt ítéltek el, a Központi Nyomozó Főügyészség azt írta, számos eset kivizsgálása még folyamatban van.

Egy tüntető tett beismerő vallomást

A Társaság a Szabadságjogokért 10 ember képviseletét vállalta eddig, akiket a tüntetéseken elkövetett garázdasággal, hivatalos személy elleni erőszakkal, illetve ugyanennek a csoportos elkövetési módjával gyanúsítanak – mondja Döbrentey Dániel. Közülük egy valaki ismerte el tettét, az a férfi, aki a Kossuth téri zászlórudat fújta le. A TASZ szerint politikai véleménynyilvánításnak minősül a férfi tette, a társadalomra sem veszélyes a cselekedete, így szerintük nem lehet bűncselekményről beszélni. Ügyében ma délelőtt 11-kor lesz a tárgyalás.

A TASZ azt akarja, hogy ne futószalagon, bíróság elé állítással gyorsítottan zavarják le az eljárásokat, több esetben ugyanis szerintük ezek nem egyszerűen megítélhető ügyek, vagyis a vádemeléshez további bizonyítékokra is szükség van. A 32 éves külföldi CEU-s diákot is ők védik, aki állítása szerint egyensúlyát elveszte beesett a rendőrsorfalba, mikor a rendőrök utat nyitottak a lángoló szánkó felé, de azzal gyanúsítják, hogy bal kezével megütött egy rendőrt és felé rúgott.

A szervezet bejelentővonalára bő egy hét alatt több mint 100 hívás érkezett, és panaszmintát készítettek, amellyel a Független Rendészeti Panasztestülethez lehet fordulni. A panasztestület elnöke, Lukács Tamás a hvg.hu-nak szerdán azt írta, a panasztétel határideje még nem járt le, tüntetéssel kapcsolatban eddig két bejelentés érkezett, de az ügy lezárásáig nem beszélnek a részletekről.

Mindeközben Döbrentey Dániel azt mondja, nincs értelme összevetni a mostani jeleneteket a 2006-os rendőri túlkapásokkal, mert egyrészt a minimális túlkapás is jogellenes, és így elfogadhatatlan, másfelől a körülmények is eltérőek, azóta a rendőrség is professzionálisabb lett. A TASZ az akkor indult büntetőeljárásokban a mostanihoz hasonlóan erőszakos cselekményekkel, illetve garázdasággal megvádolt tüntetőket védett. Döbrentey elmondása szerint, ekkor az eljárások legfőbb tapasztalata az volt, hogy a rendőrök sokszor a rendbontásban részt nem vevő fiatalokat is elfogtak, meggyanúsításukhoz elég volt pusztán a rendőri tanúvallomás. Így sokan alaptalanul szenvedték el a büntetőeljárást, a tényleges rendbontók felelőssége pedig relativizálódott.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Megrendülve búcsúzott Hobo barátjától

Megrendülve búcsúzott Hobo barátjától

Nagyobb a baj Trócsányi jelölésével, mint gondolták

Nagyobb a baj Trócsányi jelölésével, mint gondolták

Szétválasztott sziámi ikrek: visszautazott Dakkába a magyar orvoscsapat

Szétválasztott sziámi ikrek: visszautazott Dakkába a magyar orvoscsapat

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópálya egy szakaszát Budapesten belül

Baleset miatt lezárták az M5-ös autópálya egy szakaszát Budapesten belül

Fülke: Nem biztos, hogy jól járt Tarlós azzal, hogy Gulyás megzsarolta a budapestieket

Fülke: Nem biztos, hogy jól járt Tarlós azzal, hogy Gulyás megzsarolta a budapestieket

250 éve született az ember, akinél meg sem lehet számlálni, mi mindenhez értett

250 éve született az ember, akinél meg sem lehet számlálni, mi mindenhez értett