Juncker maga kezdeményezte a Fidesz kizárását az Európai Néppártból

A kereszténydemokrata értékeket nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a német Welt am Sonntag vasárnapi lapnak adott interjújában.

Az interjúról már szombaton megjelent egy összefoglaló, amelyet az MTI is szemlézett, de kihagyták belőle a Fideszre vonatkozó részeket. Az interjú végül vasárnap jelent meg teljes terjedelmében, és ezt már az MTI is jól szemlézte.

Az interjúban Juncker többek között arról is beszélt, hogy hibának tartja a populisták "majmolását", ami a hagyományos európai pártcsaládokban is egyre gyakrabban előfordul. A helyes eljárás annak tudatosítása szerinte, hogy a populisták "csak hangoskodnak, de nincsenek konkrét megoldási javaslataik korunk kihívásaira". Azt is mondta, hogy a populisták Európa-ellenes kirohanásai ellen a legjobb érv az igazság.

Majd arra a kérdésre, miért engedi, hogy Orbán Viktor magyar kormányfő "megússza" az "Európa elleni kirohanásait", miközben Magyarország egyértelműen profitál az EU-ból, Orbán pedig ugyanahhoz a pártcsaládhoz, az Európai Néppárthoz (EPP) tartozik, mint ő, Juncker azt mondta, hogy állandóan vitatkozik Orbán Viktorral, és az EPP-ben kezdeményezte is a Fidesz kizárását.

Szerintem az EPP alapját alkotó kereszténydemokrata értékeket már nem lehet összeegyeztetni a Fidesz politikájával

- mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy az EPP elutasította a kezdeményezését.

Az interjúban Juncker ezen kívül beszélt arról is, hogy sajnálná, ha a jövő májusi EP-választás kampányában csak a migrációról esne szó, mert ez szerinte bár fontos kérdés, "de semmi esetre sem a legfontosabb problémánk"; hogy a felelősségtudattal bíró politikusoknak beszélnie kell a menekültek befogadásáról és el kell magyarázniuk az embereknek, hogy nem megoldhatatlan problémáról van szó. Jó példaként említette az EU-Törökország menekültügyi megállapodást.

Az EU külső határának védelmével kapcsolatban kifejtette, hogy míg két éven keresztül valamennyi tagországi vezető a külső határ jobb védelmét sürgette, a brüsszeli bizottság pedig ki is dolgozott egy javaslatot a határvédelem erősítéséről, most minden oldalról fenntartásokat hangoztatnak, ami szerinte "égbekiáltó képmutatás", mert éppen azok nem kívánnak részt venni a bizottsági javaslat megvalósításában, akik "eddig hangosan kritizálták az alulfejlett határvédelmet". "Így nem működhet Európa" - fogalmazott Jean-Claude Juncker.

Arrl is beszélt, hogy szilárd meggyőződése, hogy "az EU-nak van jövője", és elég meglátogatni egy katonai temetőt annak felismeréséhez, hogy mi az alternatíva Európa egyesítésére. Az viszont őt is dühíti, hogy az EU-ban néha túl lassú a döntéshozatal, és míg korábban úgy érezte, hogy "a kontinens ellenállhatatlanul összenő",

az utóbbi tíz évben egyre inkább azt tapasztalja, hogy eltávolodnak egymástól az emberek Európában.

Ügyelni kell arra, hogy "ezek az árkok ne legyenek túlságosan mélyek" - tette hozzá.

A brit uniós tagság megszüntetésével kapcsolatban azt mondta, abból indul ki, hogy 2019. március 29-én megvalósul a Brexit, hiszen így döntött a brit lakosság. Azt is mondta, hogy az EU-s javaslatok hónapok óta elkészültek a Brexit utáni életre, és most a brit félnek kellene ismertetnie elképzeléseit. Londonnak címezve hozzátette: "szedjétek össze magatokat, és mondjátok meg, hogy mit is akartok".

Kiemelte: amennyiben a brit alsóházban január közepén megszavazzák a kilépési szerződést, nem lenne szabad megvárni a kilépés hivatalos időpontját, március 29-ét, hanem már a parlamenti szavazás utáni napon hozzá kellene látni a jövőbeli viszonyrendszer előkészítéséhez.